Új, magyar történelmi film készült - hamarosan a nagyközönség is láthatja

A centenáriumi év kiemelkedő eseményének számító, nagyszámú érdeklődőt vonzó filmbemutatót Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének ünnepi köszöntője vezette be. Felidézte az elmúlt 300 év gyakorlatát, melyben jegybankokat a háború finanszírozására vagy a háború következményeinek kezelésére hoztak létre.

Trianon után – az elszenvedett veszteségek következtében - Magyarországon is lehetetlen helyzet alakult ki, de köszönhetően egy zseniális politikai és pénzügyi nemzedék alkotó munkájának, az ország mégis újjászületett.

Elmondta, hogy „Bethlen István, Klebelsberg Kunó és Popovics Sándor hármasa építette újjá a politikai káoszba süllyedt országot és egy pénzügyi mentőövvel létrehozott új pénzügyi intézményrendszer stabilizálta az országot”. Rámutatott, hogy

a Bethlen István által követett konszolidációnak egyik tanulsága, hogy a külfölddel jóban kell lenni. De talán ennél is fontosabb tanulság, hogy önálló független pénzügy nincs önálló független jegybank nélkül, amelynek az ügyeibe a kormány semmilyen módon nem avatkozik bele, legfeljebb segíti. Már a 48-as ifjak is megfogalmazták a kiáltványuk 9. pontjában az önálló nemzeti bank szükségeségét. Kimondható ma is: önálló független jegybank nélkül nincs teljes konszolidáció.

Utalt rá, hogy az „Aranyvonat legendája”, amely 1945-ről, a hősökről, míg a most bemutatott „Az Alapítás” című alkotás az előzményekről szól, de mégiscsak egy korszak két szakaszáról, az MNB első 20-30 évének eseményeiről van szó mindkét alkotásban.

Szász Attila mindenekelőtt megköszönte, hogy befogadta őket az MNB családja, s már a második történetüket mesélhetik el az MNB legendáriumából. Elmondta, hogy a film megalkotását az nehezítette, hogy Popovics Sándor gazdasági tetteiről és írásairól sok mindent lehet tudni, ő is elolvasott egy többezer oldalas háromkötetes könyvet erről, de abból sem derült ki, hogy az MNB első, alapító elnöke, mint rejtőzködő karakter valójában milyen ember is volt.

Ezért Köbli Norberthez fordult, hogy közösen törjék fel a sztorit, s találják meg az embert az intézmény mögött. A szalmaszál, amibe kapaszkodni tudtak, az egy 1935-ös cikk volt, amely Popovics Sándor halálhíréről szólt,

azt is tartalmazta, hogy 16 éves lánya, Alexandra is gyászolja édesapját.

Kicsit visszaforgatva az idő kerekét, gyorsan kiderült, hogy az1924-ben, az MNB alapításának az évében Popovics Sándor 62 éves,a kislány pedig még csak ötéves volt. Az egy évvel korábban a trianoni következményektől megkeseredett, már visszavonulót fújó – nem arisztokratának, inkább a nép hősének tekinthető, közrendű származású és korán árvaságra jutó - pénzügyi szakember Bethlen István miniszterelnök bankelnöki felkérését vonakodott elfogadni.

Tudta, hogy a haza ezt követeli, de túl volt a karrierje csúcsán, nem akart már új küldetést. Megtalálták tehát Popovics karakterének a kulcsát, s megtalálták azt a személyes dilemmát, ami minden filmnek és drámának a dramaturgiai mozgatórugója. Tehát a pici lány és a közélettől visszavonult Popovics Sándor összekapcsolása jelentette a kiinduló sztorit.

De egy kis dramaturgiára is szükség volt, mert a „hős” nem volt elég drámai.Azt a mozzanatot keresték, amely megkülönbözteti öt a korszak híres szereplőitől, mert Wekerle Sándor, aki háromszor volt Magyarország miniszterelnöke és tanította is Popovicsot a jogi egyetemen, valamint Bethlen István, a „nagy konszolidátor” 10 éves miniszterelnöki munkássága is kitakarta őt. De az alkotók tudták, minden életben van egy pont, amikor elhangzik, hogy ezt most neked kell megoldani.

Keresték tehát azt a pillanatot, amelyben Popovics Sándor megmutathatta tehetségét. A pillanatot végül Popovics Sándor és a Montagu Norman, a brit jegybankelnök között kapcsolatban hozta el.

Ennek fontosságát az emeli ki, hogy az ENSZ elődjének tekinthető Népszövetség hátat fordított Magyarországnak, s az utolsó pillanatban nem járult hozzá a konszolidációs hitel nyújtásához.

Egy totálisan elszigetelt országnak viszont akkor is szüksége volt a külföld támogatására, amit a film hőse, a Montaguhoz fűzött személyes kapcsolatai révén tudott megteremteni. Ekkor érezték meg a film alkotói, hogy megvan a személyes szál, a barátság és az ötéves gyerek sztorija, amit el lehet a publikumnak mesélni.

Így lett ez a film a pengő eredettörténete, az „Aranyvonat legendája” pedig a forint eredettörténete.Miután kialakították a film dramaturgiai ívét, már könnyű dolga volt az alkotóknak, mert a történészektől és az MNB nagy családjának tagjaitól is hathatós támogatást kaptak. Öt napjuk volt arra, hogy az interjúkat elkészítsék és a jeleneteket felvegyék. Ennek során arra is gondolni kellett, hogy a kort hitelesen mutassák be, ezért film szereplőinek hasonlítani kellett a kor híres személyiségeihez, mert pontosan lehet tudni, hogy nézett ki Wekerle Sándor vagy BethlenIstván.

A színészek válogatása során tehát meg volt kötve az alkotók keze. Olyan karaktereket kellett válogatni, hogy a néző elhiggye, hogy a filmen látottak azonosak a korszak szereplőivel.

De a hosszú casting során megtalálták Barbinek Péter személyében a megfelelő színészt Popovics Sándor megformálására.

Az alkotók úgy gondolták, hogy egy főszereplő játssza a karaktert, mert ha több, fiatal-, közép- és időskorú színész személyesíti meg, akkor nehezebb az átélés.

És a kislánnyal is nagy szerencséje volt az alkotóknak, mert nagyon fegyelmezetten, intelligensen és nagyon okosan oldotta meg a kamera előtti feladatát.

A helyszín pedig külön kuriózum, mivel az internet segítségével – mintegy égi jelként - megtalálták Popovics egykori kúriáját, s a forgatás kedvéért újraépítették a bankelnök 100 évvel ezelőtti dolgozószobáját is.

A korhű megjelenítéshez hozzátartoztak a jelmezek, melyeket Madridból szereztek be. A főszereplők pedig – korabeli fotók alapján - személyre szabott saját jelmezeket kaptak. A maszk és fodrász részleg pedig korabeli kalapot, bajuszt, hajat és szakállat varázsolt az egyes karakterekre, amelyet minden forgatáson, másfél-két órát igénybe véve lehetett igazítani, felhelyezni, s azzá váltak a színészek, akiket játszottak.

Feltűnik a filmen egy pillanatra egy (92-94 éves) 24-s Ford T-modell is, amely a Szabadság téri forgatáson nagy feltűnést keltett. De a szereplők számára is komoly nehézséget jelentett a belőle való kiszállás, amely 4-5 percet is igénybe vett.

Látható, hogy jó sztorit sem könnyű találni, ám abból egy érdekes forgatókönyvet még nehezebb megírni. Úgy tűnik „Az Alapítás” című új magyar alkotásnál mindkét kihívásnak sikerült megfelelni: a feldolgozott történet a mai kor számára is érvényes tanulságokat hordoz magában,

a jó sztorit pedig kifejezetten érdekesen sikerült filmvászonra vinni. Mindez persze a kiváló alkotó párosnak, Szász Attilának és Köbli Norbertnek, akik most ötödik alkalommal dolgoztak együtt, valamint a kiemelkedő színészi munkának, a Popovics Sándort, a Magyar Nemzeti Bank első elnökének szerepét játszó Barbinek Péternek köszönhető.