Új neve van Oroszország lakóinak
ElemzésekMár nem úgy hívják őket, ahogy az iskolában tanították, vagy ahogy az 1956-os szabadságharcban elhíresültek.
Akik még kötelező nyelvként tanultuk az orosz, hamar eljutottunk oda, hogy az orosz férfiak megnevezése "russzkij", a nőké "russzkaja", többesszámban az oroszoké "russzkije".
E sorok írójának orosztudása már erősen megkopott, de egy roppant érdekesnek tűnő cikk az orosz Forbes hasábjain arra késztette nemrég, hogy megpróbálkozzon az elolvasásával eredetiben, mellőzve a fordítóprogramokat.
Az új név
A cikk alapvetően az Oroszországot a háború hatására elhagyókról szólt, és mindjárt az elő soroknál jött a meglepetés: nem úgy írták őket, hogy "russzkije", hanem egy másik, de logikus szót használtak: "rosszijáne", illetve hangzáshűbben magyarul leírva: "rásszijánye". Az orosz férfi egyes számban "rásszijánin", a nő "rásszijánka".
Hogy mi a különbség? A "russzkije" egyszerűen oroszok, a "rásszijánye" pedig oroszországiak. Ez így elsőre különösnek hangzik, de ha abból indulunk ki, hogy Oroszország rövid megnevezése ugyancsakcsak teljesen fonetikusan "Rásszijá", akkor már mindjárt megvan a logika.
De vajon miért éppen mostanában lett ez így? A válasz logikus: ahogy az összes többi szovjet utódállam, úgy a mai Oroszország, az Orosz Föderáció is csak 1991 vége óta létezik.
Polgárai saját maguk megnevezésekor idővel áttértek az országnévből adódó szóra,
míg az előző megnevezés az orosz, mint melléknév használatából adódik.
A nemzetiségeknek is megfelel
Hogy egy példát mondjunk: olyan, mintha magunkat magyar helyett magyarországinak neveznénk, ami persze hosszúnak, ezért bonyolultnak tűnik, de mondjuk egy szerb nemzetiségű honpolgár mondhatja magáról, hogy ő magyarországi szerb.
A megnevezésnek az oroszoknál épp ez az egyik értelme: a mai Oroszországban még sok nemzetiség él, akik nem oroszok, de oroszországiak. Így a kérdés megoldódott: az oroszországi oroszok nemzetisége russzkij, de így
lett egy kifejezés, amit az ország minden polgára használhat a csecsenektől a tatárokon át a burjátokig és persze az oroszokig.
Miért nem korábban?
Most már csak egy kérdés maradt: miért csak a közelmúltban honosodott meg a kifejezés? A választ a történelem adja meg. A mai Oroszország közvetlenül a Moszkvai Nagyfejedelemségből fejlődött ki, majd amikor már eléggé előrehaladt az orosz földek összegyűjtésében, egyesítésében, Orosz Cárság lett, oroszul "Russzkoje cársztvo".
A Rásszijá megnevezés csak Nagy Péternél jelenik meg, hisz addigra a terjeszkedő birodalom már rengeteg más népet, nemzetiséget is magában foglalt, ezért Péter szerényen át is nevezte Orosz Birodalomnak, ami oroszul "Rásszijszkájá Impérijá".
Ez akkor természetes volt: más gyarmatbirodalom is annak nevezte magát, ami, például "British Empire".
A birodalomak esetében nem nagyon merül fel, hogy a gyarmatosító fő nemzet közös megnevezést találjon az alávetettekel.1917-ben aztán összeomlott a birodalom, és utána a hatalomra került kommunisták visszaszerezték az elveszett területek jelentős részét.
Ugyanakkor államszövetségnek akarták feltüntetni a de facto továbbra is birodalomként működő hatalmas országot, ezért létrehozták benne a köztársaságokat,
de a polgárok közös megnevezése a szovjet volt, egészen 1991 végéig.
Akkor Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodása alapján a már amúgy is bomladozó Szovjetunió megszűnt.
