Újabb ágazatban csökkenthetik az áfát

Elemzések2019. ápr 9.Növekedés.hu

A zöldség-gyümölcs szektor lehet a következő mezőgazdasági ágazat, ahol áfacsökkentést kezdeményezhet a kormány. Valószínű azonban, hogy az adókulcs első lépésként csak néhány, döntően hazai előállítású terméknél mérséklődhet, mint amilyen például a dinnye.

Agrárfronton ma a zöldség-gyümölcs szektorban okozza a legnagyobb problémát a feketegazdaság, ezért ágazati vélemények szerint itt lenne leginkább szükség arra, hogy a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkenjen.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a termékeknél, ahol a kormány, illetve a parlament az elmúlt években áfacsökkentésekről döntött, jelentősen tisztult a hazai piac.

Erre legjellemzőbb példaként a sertéságazat szolgál, mivel az élő állatoknál és a hústermékeknél az áfacsökkentés hatására a feketekereskedelem gyakorlatilag megszűnt, de hasonló hatás érvényesül az élőhalaknál, illetve ágazati szakértők idéntől ezt várják a tartós (UHT, ESL) tejeknél is.

A kertészet éves kibocsátása 350-400 milliárd forintra tehető, amely 15-20 százalékát teszi ki a 2700 milliárd forint körüli teljes mezőgazdasági teljesítménynek.

A zöldség- és a gyümölcstermelés 250-260 milliárd forintnyi éves értéket képvisel, míg a fennmaradó részt a szintén kertészethez sorolt szőlő-bor, illetve gyógy-és dísznövény ágazat adja.  Összességében tehát nagy mezőgazdasági szektorról van szó, amely kiterjedt termékkört foglal magába.

Becslések szerint a kertészetben ma a feketegazdaság legalább 30-40 százalékot ér el, vagyis az áfacsaláson alapuló, illegális értékesítések éves szinten több tízmilliárd forintos költségvetési kiesést okoznak.

A visszaélések az ágazatban mindenhol előfordulnak, és a költségvetési károk mellett kifejezetten ártanak a legális piaci szereplőknek is. Ez egyrészt rövidtávú jövedelmezőségi és versenyképességi problémákat vált ki, de hosszú távon is negatív következményekkel jár, mivel elmaradnak vagy hiányosan valósulnak meg a szükséges fejlesztések, így a vállalkozások hatékonysága nem javul megfelelő mértékben.

A tarthatatlannak ítélt helyzet miatt a legnagyobb ágazati szakmai szervezetnek számító Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a közelmúltban úgy döntött, hogy az adótörvények idei módosítása kapcsán újabb mezőgazdasági áfacsökkentést kezdeményez a kormánynál, és a zöldség-gyümölcs szektort jelöli meg az adómérséklés első számú célpontjaként.

A hírek szerint előterjesztést készít a kormány számára az Agrárminisztérium is, amely a háttérintézményeként működő Agrárgazdasági Kutató Intézettel most szakmai számításokat végeztet az áfacsökkentési javaslatok megalapozásához.

Az ágazati ambíciók szerint a zöldség-gyümölcs szektorban az adóváltoztatásokat idén kellene megszavaznia a parlamentnek, így az 5 százalékos áfakulcs 2020 januárjától válthatná fel a 27 százalékos jelenlegi mértéket. A kormány korábban többször deklarálta, hogy az élelmiszergazdasági áfamérséklésektől nem zárkózik el, de az egyes lépéseket a költségvetés mindenkori teherbíró képességétől teszi függővé. A pénzügyminisztériumi aggodalmakat növeli, hogy a jelentős ágazati kibocsátás miatt több tízmilliárd forintos költségvetési bevételkieséssel járhatna, ha az 5 százalékos kulcs valamennyi terméknél egyszerre lépne életbe.

Valószínűleg ezt figyelembe véve hajlik máris az ágazati lobbi arra, hogy engedjen az átfogó kertészeti áfacsökkentési tervekből, ha azok megvalósítására a pénzügyminisztériumi ellenállás miatt nem lenne esély. Ezért fogalmazódnak meg olyan elképzelések is, hogy kezdésként csak néhány terméknél kellene mérsékelni 2020-tól az adót. Az eddigi háttéregyeztetéseken részben az merült fel, hogy a jelentősebb értékű áruféleségeket kellene előnyben részesíteni, mert itt az adócsalásra csábító áfatartalom is nagyobb.

Másik szempontként pedig az vetődött fel, hogy az áfát ott kellene lefaragni, ahol – mint például a dinnyeágazatban – a hazai fogyasztói igényeket egy-egy szezonban döntően a magyar termelés elégíti ki.

Az áfacsökkentés szakmai érvei között szerepel, hogy az adómérséklés hosszabb távon nem okozhat költségvetési veszteségeket, mert a kifehéredés miatti ágazati többletbevételek kompenzálják az adókiesést. Emellett az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áfamérsékléseket a kiskereskedelem továbbadja a vásárlóknak, vagyis az érintett termékeket a fogyasztók olcsóbban vehetik meg. Persze a tényleges bolti árakat nem csak az áfatartalom, hanem számos piaci körülmény is befolyásolja, így egy-egy áremelkedési hullám eltüntetheti a kisebb áfa árcsökkentő hatását. Ez esetben is igaz lehet azonban az az érvelés, hogy áfamérséklés nélkül a fogyasztóknak bizonyos piaci helyzetekben még nagyobb áremelkedésekkel kellene szembesülniük.

Az egyes termék „kimazsolázására” irányuló tervek nem aratnak osztatlan lelkesedést a kertészek körében, mert sokan máris attól tartanak, hogy újabb ágazati feszültségek lépnek fel. Saját termelési és értékesítési területén ugyanis az áfacsökkentés mellett mindenki elegendő érvet sorakoztat fel, így szakmai indokokkal nem igazán lehetne alátámasztani, hogy egy-egy termékpálya az áfamérséklésből, illetve annak első lépéseiből miért maradna ki.

Emellett érdekképviseleti szinten is megfogalmazódnak olyan vélemények, amelyek szerint önmagában az áfacsökkentés nem oldaná meg a szektor problémáit, hanem szélesebb körül adószabályozási revízióra lenne szükség. 

Az áfacsalások jelentős részét a kereskedelemben hajtják végre, de érzékeny területet jelent a kis- és az őstermelés is, amely mögé bújva sokan értékesítik feketén zöldségeiket és gyümölcseiket.

Tény ugyanakkor az is, hogy az illegális lépésekre számos esetben a szabályozási körülmények is rákényszerítik az ágazati szereplőket. Így például a tapasztalatok szerint a termelők többsége nem pusztán azért ad el feketén, hogy az áfának megfelelő összeg egy részét zsebre tehesse, hanem azért, hogy feketekasszát hozzon létre az inputanyag-beszerzésekhez és a bérfizetésekhez. Lényeges szempont ugyanis a számukra, hogy a termeléshez felhasznált anyagokhoz olcsóbban juthassanak hozzá, illetve „zsebbe fizetéssel” csökkentsék munkabér jellegű kiadásaikat.

Négymillió forintos éves árbevételig például ma elegendő, ha a termelők a forgalom 20 százalékának megfelelő, névre szóló számlával rendelkeznek, és amennyiben ezt fel tudják mutatni, az adóhatóság felé legálisként tüntethetik fel tevékenységeiket. A valóságban azonban a kötelező előírások teljesítése után sokan az árbevétellel és a költségtételekkel is játszanak, és részben illegálisan termelnek és értékesítenek.

A visszás helyzet miatt fogalmazódnak meg olyan ágazati szakmai javaslatok, amelyek szerint az egész agráradózási rendszert gyökeresen át kellene alakítani.

Az egyik leglényegesebb elképzelés, hogy az őstermelők a jövőben ne legyenek mezőgazdasági árutermelők, hanem önellátó gazdálkodásra törekedjenek, és csak minimális feleslegüket vigyék a helyi piacokra.

Akik pedig árutermeléssel kívánnak foglalkozni, az őstermelés helyett jogi személyiséggel felruházott családi gazdálkodási, illetve vállalkozói és gazdasági társasági formában végezzék tevékenységeiket.

Egyelőre nincs ugyanakkor konszenzus abban, hogy az új adószabályozásban a piaci szereplők milyen kedvezményeket kapjanak. A kertészetre is vonatkozó ágazati alapálláspont az, hogy a gazdálkodók nem kerülhetnek rosszabb adózási pozícióba jelenlegi helyzetükhöz képest.  Felmerül, hogy a termelők bizonyos árbevételi határig teljes adómentességet élvezzenek, ezen felül pedig meghatározott méretig egyszerűsített és könnyített kondíciók szerint adózzanak, de egyelőre nem tudni, mely felvetésekről lesz hajlandó érdemben tárgyalni a kormány.