Újabb bevándorlás-ellenes fordulat Európában?
ElemzésekA kontinens nyugati felén újabb ország görgethet akadályokat a tömeges bevándorlás útjába.
Európa lakossága gyors léptékben alakul át. Nem csak öregedik a társadalom, de egyebek mellett a vallási összetétele is merőben átalakul. A bevándorlás miatt viszonylag gyorsan nő a muszlimok aránya a kontinensen.
Ahogy korábban írtuk: arról, hogy az iszlám vallású lakosság miként fog nőni Európában egy washingtoni kutatóközpont a Pew Research Center három különböző forgatókönyvet is felvázolt. Ahogy az alábbi táblázatban látható, ha a bevándorlás elapadna akkor 2050-re 35 millió lenne a számuk. Ám ennél valószínűbb, hogy ekkorra körülbelül 58 millióan lesznek.
A muszlimok és nem-muszlimok lehetséges európai száma 2050-ben (millió fő)
Zéró migráció esetén | Közepes migráció esetén | Nagy migráció esetén | |
Muszlimok | 35,8 | 57,9 | 75,6 |
Nem muszlimok | 445,9 | 459,1 | 463,0 |
Összesen | 481,7 | 517 | 538,6 |
Forrás: Pew Research
Nyugat-Európában Dánia jó ideje különutasnak számít, mivel már évekkel ezelőtt elutasítással fogadták ezeket a demográfiai változásokat.
Dániában függetlenül attól, hogy épp ki van hatalmon, most már évek óta szigorú bevándorlás-ellenes politikát folytatnak. Jó példa volt erre az úgynevezett ékszertörvény, amely kimondta, hogy a menekültek bizonyos értéktárgyait el kell venni, még pedig azért, mert részben ezekből fedezik a tartózkodásuk költségeit.
Hasonló szellemben született a 2018-as „gettótörvény” is, amely lehetővé tette, hogy azokban a leszakadt szegény lakónegyedekben, ahol jelentős számú bevándorló él, a kisebb bűntetésekért is szigorúbb ítéleteket lehessen hozni. Emellett a családegyesítéseket is korlátozták. Jellemzően Dánia volt az egyik első ország, amely Szíria néhány részét már két éve biztonságosnak ítélte,
már csak azért is, hogy haza tudják toloncolni a szír menekültek egy részét.
A bevándorlás politika volt Svédországban is az egyik kulcskérdés a tavalyi választásokon, amelyek után a megalakult új jobboldali kormány hamar egyértelművé tette, hogy már nem várják tárt karokkal a bevándorlókat. A munkaügyi miniszter ellenzi az EU migrációs és menekültügyi paktumát, mivel szerinte ha megint menekültek tömegeit fogadná be az ország azaz életszínvonalat is rontaná.
Az a Svájc is hasonló útra léphet, amelyben idén októberben fognak parlamenti választásokat tartani.
Az utóbbi hónapokban a pártok közül a legnépszerűbb, a Svájci Néppárt (SVP) amely eddig se rejtette véka alá, hogy ellenzik a bevándorlók nagy számú befogadását, most így a választások előtt sorra jönnek elő a konkrét ötleteikkel, melyekkel korlátoznák a bevándorlást. Az egyik legfrissebb, hogy átvennék az ausztrál gyakorlatot és a menekültkérőket megállítanák a reptereknél, negatív elbírálás esetén pedig azonnal visszaküldenék őket a hazájukba.
Az SVP elnöke Marco Chiesa ennek kapcsán azt mondta: „Svájc jelenleg a saját eltűnésén dolgozik.”
A párt nem sokkal korábban felvetette, hogy népszavazást kéne tartani, melyben dönthetnének a polgárok, hogy akarják-e korlátozni a bevándorlás léptékét. A terv szerint megakadályoznák, hogy pusztán a bevándorlás miatt Svájc lakosságszáma átlépje a 10 millió főt. Ilyen esetben ha erre felhatalmazást kapnának, akár a migrációt érintő nemzetközi egyezményeket is figyelmen kívül hagynák.
Svájcnak jelenleg úgy 8,9 millió lakosa van. Ebből valamivel több mint 2 millió külföldinek számít. Az országban 2001-ben még csak 7,5 millió ember lakott. Az óriási bővülés kizárólag a bevándorlásnak köszönhető.
Korábbi kritikák
A bevándorláspolitikája miatt Svájcot a szomszédjai már korábban is bírálták. Főleg Németország, mivel napvilágot láttak olyan jelentések, amelyek szerint Svájc semmit nem tesz meg azért, hogy a hozzájuk érkező menekültkérők és illegális bevándorlók távozzanak a szomszédos országokba. A helyi svájci média szerint hetente közel ezer bevándorló – főleg afgánok – nem menedékjogot kérnek, hanem inkább tovább állnak Franciaországba vagy Németországba.