Európában 27 millió muszlim bevándorló él - Üzletileg is nagy bennük a lehetőség

A Németországban induló startupok 26 százalékát bevándorlók indítják, ez négy százalékponttal magasabb, mint arányuk a teljes lakosságon belül - derül ki egy elemzésből.

Az egyik legsikeresebb példát a Mozzaik nevű élelmiszer házhozszállító oldal kínálja, amelynek évi 5-6 millió látogatója és 180 ezer rendszeres felhasználója van. A cég tulajdonosa egy Szíriából 2015-ben Németországba menekült gyógyszerész, aki fantáziát látott abban, hogy a bevándorlóknak otthoni élelmiszereket adjon el.

A KfW fejlesztési bank által készített tanulmány a leginnovatívabb és leginkább növekedés-orientált startupok mögött szintén bevándorlók állnak.

Ilyen például a fintech szektorban tevékenykedő Raisin, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók európai bankokban helyezzenek el betéteket, s így magasabb hozamra tegyenek szert.

A séma gyakorlatilag megegyezik a Szilícium-völgyben is kialakult helyzettel. Amerikai elemzések szerint az 1995 és 2005 között a térségben megalakuló startupok nagyjából fele mögött álltak bevándorlók. A Kaufmann Foundation által készített elemzés szerint viszont ahogy a bevándorlók egyre jobban beilleszkedtek a társadalomba, ez az arány csökkent - 2015-re már 8,5 százalékra.

Németországban becslések szerint 21,2 millió bevándorló, vagy bevándorló hátterű ember él, így célszerű lenne minél gyorsabban aktivizálni ezt a piacot.

A szektornak Németországban nagy lökést adott, hogy a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében alapvető szerepet játszott a BioNTech - az amerikai Pfizerrel közösen -, amelynek alapói török bevándorlók leszármazottai.

A kép persze - ahogy ez már lenni szokott - korántsem ennyire rózsás.

A bevándorlók számára kényszer is bizonyos értelemben, hogy vállalkozzanak, mert a hagyományos munkaerőpiacon nehéz munkát találniuk.

A Raizin alapítója például a grúz származású Tamaz Georgadze, aki 16 éves korában került Németországba. A jogi pályát szerette volna választani, viszont nem volt német állampolgár, így ez a lehetőség nem állt nyitva számára. Lehúzott viszont tíz évet a McKinsey tanácsadó cégnél, az itt szerzett tapasztalatok alapján alapította meg cégét.

A bevándorlókra jellemző, hogy német nyelvtudásuk nem elég jó - már ha van egyáltalán -, így a hivatali ügyintézés nehézkes számukra. Ennek következtében problémás otthoni diplomák honosítása, nehezen tudnak saját szakmájukban elhelyezkedni.

A német startupok ágazati szövetsége szerint a bevándorlók részaránya az induló cégek körében továbbra is nagyon alacsony nemzetközi összehasonlításban.

Ennek hátterében részben a szokásos beilleszkedési nehézségek állnak, állampolgárság híján nehéz vállalkozást alapítani, s az adózási szabályok is bonyolultak. Németországban ráadásul az egyik legrosszabb a társadalmi mobilitási ráta fejlett államok, az OECD tagállamok között.

Az otthon elhagyása, egy másik országban való letelepedés ugyanakkor nagy kockázatvállalási hajlandóságot feltételez.

A tapasztalatok alapján ez megmutatkozik a vállalkozás alapítási trendekben is.

A bevándorlók, vendégmunkások és leszármazottaik üzleti kockázatvállalási hajlandósága magasabb, mint a németeké. (Ez egyébként globálisan is érvényes jelenség, számos elemzés az USA globális hatalommá válását is ennek a megszokottnál nagyobb kockázatvállalási hajlandóságnak tudja be.)

A Mozzaik szíriai származású alapítóját például figyelmeztette az alapításban résztvevő tanácsadó cég, hogy a bukás kockázata nagyon magas. Ő azonban inkább arra koncentrált, hogy Európában körülbelül 27 millió arab-muszlim él, s korábban egyetlen nagy piaci szereplő sem célozta meg ezt a célcsoportot.

A KfW szerint a társadalmi egyenlőtlenségek és az ebből következő feszültségek csökkentésében nagy szerepe lehet az ilyen startupoknak. Részben jövedelmi oldalról, részben pedig a foglalkoztatás miatt.

A bevándorló hátterű startupok jellemzően hajlamosabbak bevándorlókat foglalkoztatni.

Nehézséget jelent ugyanakkor a tőkebevonás. A német befektetők jobban szeretnek a számukra kismerhetőbb, hagyományos terepeken invesztálni. A KfW szerint egyébként ez probléma a nők által alapított startupok esetében is. A német üzleti világ mélyen konzervatív és férfiközpontú, ezért bizalmatlan a női kezdeményezésekkel, a női vállalkozókkal szemben.

Jellemző az is, hogy egy német befektető szuper-óvatos, főleg ha kis-, induló vállalkozásokba való befektetésekről van szó - ez független a bevándorlókkal és a nőkkel szemben előítéletektől.