Újra 5 százalékos lehet a hazai GDP növekedés?

Összegzés

A második negyedévhez hasonlóan közel 5 százalékkal bővülhetett a hazai GDP az idei harmadik negyedévben is. A növekedést támogatják a dinamikusan emelkedő reálbérek, a magas foglalkoztatottság, a felfutó banki hitelezés, és az ezáltal erőteljesen bővülő lakossági fogyasztás. A beruházások tekintetében pedig elmondható, hogy mind a vállalati, a lakossági és az infrastrukturális beruházok is magas szinten alakulhatnak.

Az uniós projektek és a multinacionális beruházások támasztotta kereslet továbbá rendületlenül magas fordulatszámon tartják az üzleti szolgáltatásokat és az ipari termelést. Lassulásra utaló jelek csak az építési jellegű projektek terén mutatkoznak, amit az rendelésállomány is alátámaszt.

A harmadik negyedévben tovább bővülhetett az exportpiaci teljesítmény, amit nagyban segíthet az a tény, hogy a hazai autógyárakban jellemzően olyan gépjárműveket állítanak elő, amelyeket kevésbé érint a nemzetközi kereslet visszaesése.

A jövő évtől azonban a lassuló külső környezet és a visszaeső uniós forrásbeáramlás hatására a hazai növekedési ütem mérséklődése várható. Utóbbi leglátványosabban a beruházásokra fejti majd ki a hatását.

A harmadik negyedéves GDP első becslését csütörtök reggel közli a Központi Statisztikai Hivatal.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a harmadik negyedévben is erős maradhatott a gazdasági növekedés. Várakozásai alapján az éves szintű GDP-növekedés 4,8 százalék lehet, azaz alig változott a második negyedéves 4,9 százalékhoz képest.

A növekedés szerkezetében a harmadik negyedév vélhetően nem hozott markáns változást: az Erste vezető elemzője úgy véli, hogy a hazai gazdaságot továbbra is a belső keresleti elemek vezérlik.

A béremelkedés üteme nem lassult, a munkanélküliségi ráta alacsony, a fogyasztói bizalom magas, miközben a bankrendszer hitelezési aktivitása erőteljes maradt a harmadik negyedévben is. Mindez azt sugallja, hogy a háztartások fogyasztása akár még gyorsulhatott is a második negyedévhez képest.

A beruházások bővülési üteme is magas maradhatott: az EU-s pénzek beáramlása tovább segíthette az infrastrukturális beruházások bővülését, miközben a vállalati szektorban is folytatódhatott a beruházási tevékenység, melyet részben a munkaerőhiányhoz való alkalmazkodási kényszer diktálhatott.

Ami a külkereskedelmi folyamatokat illeti, Nyeste Orsolya úgy gondolja, hogy az export éves növekedési üteme magasabb lehetett a második negyedévben regisztrált 2,8 százaléknál, legalábbis a vártnál jóval nagyobb megugrást mutató szeptemberi ipari termelési adatok ebbe az irányba mutatnak.

A fogyasztás és a beruházások importigényessége miatt viszont a nettó export növekedéshez való hozzájárulása a negatív tartományban maradhatott.

Termelői oldalról nézve a legtöbb gazdasági ág vélhetően támogatta a növekedést. Az építőipar hozzáadott értékének bővülési üteme lassulhatott ugyan, de a növekvő belső fogyasztással párhuzamosan a szolgáltatási szektor teljesítménye vélhetően erős maradt. Az ipari termelés esetében pedig a havi statisztikák összességében azt mutatták, hogy a harmadik negyedévben sem járt komolyabb fékező hatással a globális növekedéslassulás.

„Ezt részben betudhatjuk a magyar autógyártás speciális szerkezetének, hiszen a hazai autógyárakban olyan modelleket gyártanak, melyeket az átlagosnál sokkal kevésbé érintett a szektort terhelő általános kereslet-visszaesés”

– tette hozzá Nyeste Orsolya.

A 2019-es év egészére vonatkozóan 4,6 százalékos gazdasági növekedést vár az Erste alapelőrejelzése. Ugyanakkor – harmadik negyedéves tényadatoktól függően – inkább felfelé irányuló kockázatot látni az előrejelzésben. Bár a globális konjunktúra alakulásáról vélhetően hosszabb távon nem tudjuk magunkat teljesen függetleníteni, a jelenlegi erőteljesen prociklikus gazdaságpolitika, az EU-s pénzek beáramlása, illetve a belső fogyasztás, s ezzel párhuzamosan a szolgáltatói szektor markánsabb súlya a növekedésben újabb erős növekedési számot hoz majd az idei év egészére nézve.

A 2018-as csúcsévhez képest tehát 2019 csak kisebb mértékű növekedést-lassulást hoz majd. 2020-ban viszont már 3-3,5 százalékos sávba lassulhat a GDP növekedési üteme az Erste Bank várakozásai szerint. A leglátványosabb változást vélhetően a beruházások növekedési rátája mutatja majd, a várhatóan markánsan lassuló uniós forrásbeáramlásnak köszönhetően.

UniCredit Bank

Bár a GDP becsléséhez szükséges több fontos részindikátor még publikálásra vár, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján arra számít Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, hogy a magyar gazdaság éves alapon megközelítően 4,9 százalékos ütemben bővült a harmadik negyedévben.

A növekedés pilléreit jelentő lakossági fogyasztás, az uniós projektek és a multinacionális beruházások támasztotta kereslet rendületlenül magas fordulatszámon tartják az üzleti szolgáltatásokat és az ipari termelést. Lassulásra utaló jel – a vártnak megfelelően – csak az építési jellegű projektek terén mutatkozik.

A stabil belső fundamentumok összességében a harmadik negyedévben is tompították a kedvezőtlen globális trendekből eredő – főként a feldolgozóipart érintő – negatív hatásokat, ugyanakkor a külső keresletet jóval meghaladó hazai felhasználás valószínűleg tovább rontotta a külső egyensúlyt. Bár a július-augusztusi időszakra rendelkezésre álló adatok szerint a kivitel valamelyest jobban teljesített, mint a második negyedévben, mégis az export dinamikája nem volt képest felzárkózni az importéhoz.

Mivel a szeptemberről megjelenő számok az UniCredit vezető elemzője szerint ezt érdemben már nem lesznek képesek befolyásolni, a nettó export valószínűleg ezúttal is visszavett a makropálya ívéből.

A folytatást illetően a negatív globális trendek egyre erőteljesebben érvényesülő hatása miatt a növekedés fokozatos lassulására számítanak, ami elsősorban a külkereskedelmi egyensúly további romlásából, illetve a beruházási – elsősorban építőipari – aktivitás gyengüléséből ered majd.

A vártnál jobb amerikai és az alacsony szinten, de stabilizálódni látszó uniós makrogazdasági adatok ellenére a fontosabb nemzetközi hangulatindikátorok tovább estek az augusztus-szeptemberi időszak folyamán, miközben a felmérések szerint a külpiaci értékesítési feltételek is romlottak. Mindez megerősíti a feldolgozóipari export következő időszakra várt lassulását.

Az építőipar már a harmadik negyedévben befékezett, és minden amellett szól, hogy a trend folytatódik a negyedik negyedévben, valamint 2020-ban is. Ez részben a magas bázisból fakad, másrészt pedig a megkezdett projektek száma és a rendelésállomány is ezt forgatókönyvet támasztja alá.

Ugyan a jellemzően erős ingadozást mutató fogyasztói bizalmi indikátor októberben romlott, értéke alig marad el az utóbbi két év átlagától. A közel teljes foglalkoztatottság és az augusztusban ismét 8 százalék fölé gyorsult reálbérindex megerősítik azt a várakozásukat, mely szerint a háztartások fogyasztása és beruházási (lakásépítés, illetve vásárlás) aktivitása vélhetően nem, vagy csak nagyon keveset veszít dinamikájából.

Ennek köszönhetően az üzleti szolgáltatások és a hazai piacra termelő iparvállalatok az idén még valamelyest védettséget élveznek majd a kívülről érkező dekonjunktúrával szemben.

Mindent összevetve 2019 egészére 4,6 százalék GDP-növekedést prognosztizál Halász Ágnes.