Újra emelt az MNB, már közel 12 százalék az alapkamat
ElemzésekAz infláció és az inflációs várakozások mérséklése érdekében újabb kamatemelésről döntött a Monetáris Tanács. Az MNB 1 százalékponttal 11,75 százalékra emelte az irányadó rátát. A kamatemelések várhatóan még egy idei folytatódnak, miután a nagy nemzetközi jegybankok is lendületesebben szigorítani kezdtek.
A Magyar Nemzeti Bank a piaci konszenzussal összhangban 1,00 százalékponttal 11,75 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén.
Az egynapos betéti kamatlábat 11,25 százalékra, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 14,25 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 14,25 százalékra emelkedett.
Csütörtökön pedig az egyhetes betéti kamatlábat szintén 11,75 százalékra emelheti az MNB.
Külső nyomás
A következő hónapokban megnőhet a nyomás a Magyar Nemzeti Bankon, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szeptemberben 0,5 százalékpontos, míg az Európai Központi Bank (EKB) 0,75 százalékpontos kamatemelést hajthat végre.
Az EKB emellett gyorsabb ütemű mérlegleépítést is kilátásba helyezett, ami a nemzetközi kötvénypiacokon okozhat turbulenciákat és hozamemelkedést.
A múlt pénteken Jackson Hole-ban megrendezett nemzetközi jegybankári találkozón is szigorúbb pénzpolitikának ágyaztak meg a szereplők.
Fennáll ugyanis a kockázata, hogy csak nagyon lassan, évek alatt fognak mérséklődni a fogyasztói árak. Svájci jegybankárok arra figyelmeztetnek, hogy évekig magas, akár 6 százalék körüli infláció is reális lehet megfelelő monetáris szigorítás nélkül.
Az energia- és alapanyaghiány együttesen akár évekig magasan tarthatják a fogyasztói árindexet.
Hazai pénzpolitika
További jelentős nemzetközi pénzpolitikai szigorítások még nincsenek beárazva a piacokon. Emiatt további kamatemelések és jegybanki mérlegleépítések esetén lecsökkenne a befektetői kockázatvállalási hajlandóság. Mindez többek között a régiós devizák és a forint gyengüléséhez vezethetne.
A gyengébb forint magasabb importált inflációt eredményez. Piaci becslések alapján minden 1 százalékos forintgyengülés 0,15 százalékponttal emeli meg a teljes inflációs mutatót.
Összességében tehát a forint és a kötvénypiacok is nyomás alá kerülhetnének a szigorúbb nemzetközi pénzpolitika esetén. Ennek a folyamatnak elébe mehet a Magyar Nemzeti Bank a kamatemelési ciklus fenntartásával.
A forint erősítése érdekében szükség lehet a jelenlegi kamatkülönbség megőrzésére az EKB-MNB viszonylatában.
Régiós kitekintő
A régióban már most is Magyarországon a legmagasabb az alapkamat és a reálkamatszint. Utóbbi az elérhető kamatszínvonal és az infláció különbségéből adódik.
A reálkamatláb hazánkban mínusz 2 százalék, míg Lengyelországban és Csehországban mínusz 9, illetve mínusz 10,5 százalék. A magasabb hazai reálkamat hosszabb távon a forint erősödését segíti.
Infláció, irányadó ráta és reálkamatszint a visegrádi országokban
Forrás: Bloomberg, KSH, növekedés.hu
Az adatokból jól látszik, hogy infláció terén relatíve jól állunk. Sokat segítenek az árstop intézkedések, a rezsicsökkentés és a jegybanki szigorítások. A régiós országokban Szlovákiában és Magyarországon a legalacsonyabb az infláció, mely 13,6-13,7 százalékon áll.
Ezzel szemben Lengyelországban 15,6, Csehországban 17,5 százalék a pénzromlás üteme.
