Tovább marad az árnyomás - mégsem ősszel fog tetőzni az infláció
ElemzésekAz őszi hónapokban az infláció még emelkedő pályán fog haladni. Ezt egyre nagyobb arányban a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők okozzák – ismertette Virág Barnabás. Korábban még őszi inflációs tetőzéssel számolt a jegybank. A visszaeső globális gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól a külső infláció mérséklődése várható. Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott. Ugyanakkor a magas frekvencájú adatok június eleje óta a gazdasági növekedés egyértelmű lassulását jelzik. A jegybank az alapkamat 1 százalékpontos megemelése mellett a rövidtávon elérhető bankközi likviditás szűkítését támogató intézkedéseket hozott. Érdemben megemelkedik a kötelező tartalékráta, illetve rendszeres diszkontkötvény bevezetéséről és hosszú lejáratú betéti eszköz indításáról döntött az MNB.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank sajtótájékoztatóján elmondta, az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását tették szükségessé.
A 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében kulcsfontosságú a másodkörös inflációs hatások kivédése és az inflációs várakozások mérséklése.
Az alapkamatot 1 százalékponttal 11,75 százalékra emelte az MNB. Az egynapos betéti kamat 1 százalékponttal 11,25 százalékra, míg az egynapos hiteleszköz kamata 1 százalékponttal 14,25 százalékra nő.
Virág Barnabás rámutatott, a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások a jegybanki célon stabilizálódnak, illetve az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá válnak.
Új intézkedések
A jelenlegi környezetben kiemelt szerepe van a monetáris transzmisszió hatékony működésének.
Ennek érdekében a Monetáris Tanács a rövidtávon elérhető bankközi likviditást szűkíti. Ezzel összhangban az MNB három intézkedésről döntött őszi bevezetéssel:
- a kötelező tartalékráta érdemi növelése
- rendszeres diszkontkötvény bevezetése
- hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése.
Az új eszközök kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött.
A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelt fontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott kamatszinttel összhangban alakuljanak – fejtette ki Virág Barnabás.
Makrogazdaság
Az orosz-ukrán háború, a magas nyersanyagárak és az akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban. Ennek különösen erős lehet a hatása Európában, ahol az energiaár-robbanás és a rendkívüli aszályhelyzet további inflációs sokkot jelent.
A visszaeső globális gazdasági növekedéssel párhuzamosan ugyanakkor 2023-tól a külső infláció mérséklődése várható.
Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott. A magas frekvenciájú adatok június eleje óta azonban a gazdasági növekedés egyértelmű lassulását jelzik.
Júliusban tovább emelkedett a hazai infláció. A nyersanyagárak emelkedése széles körben beépül a fogyasztói árakba – tette hozzá Virág Barnabás.
Az őszi hónapokban az infláció még emelkedő pályán fog haladni. Ezt egyre nagyobb arányban a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők okozzák – ismertette Virág Barnabás.
Korábban még őszi inflációs tetőzéssel számolt a jegybank.
