Ukrajnában civilek százezrei harcolnak
ElemzésekA kényszersorozás elől sokan elmenekültek Ukrajnából, de a legtöbben maradtak, és voltak, akik külföldről tértek haza, hogy a hivatásos katonák vagy a félkatonai milíciák mellett harcoljanak az oroszok ellen. A civilek nyilvánvalóan nem képesek megállítani a sokkal nagyobb és jobban felszerelt orosz hadsereget, de a szárazföldi előrenyomulást lassíthatják, és demonstrálhatják, milyen erővel bír a „Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!” jelmondat.
A kelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű felépítésére és kiszolgálására alapított város, Energodar lakói mindent megtettek, hogy megpróbálják elzárni az utat az orosz csapatok elől. A település polgármestere, Dmitro Orlov irányításával a város lakosai és az atomerőmű dolgozói barikádokat emeltek, hogy megakadályozzák a csapatok áthaladását.
Az oroszok csütörtökről péntekre virradóra végül elfoglalták az erőművet, de az ottaniak bátor kiállása sokaknak ad erőt az orosz agresszióval szembeni ellenállás során Ukrajnában.
„A legfontosabb most az ellenállás. Mindenki fáradt, sokan kimerültek, megdöbbentek a veszteségtől. Még mindig nagyon nehéz időszak áll előttünk. Sok erőre és kitartásra van szükségünk…. Ukránok - hihetetlenek vagytok! Az ellenség zavart és fél. Még nem győztük le. De ez az idő elkerülhetetlenül közeledik.” – írta Facebook-oldalán Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.
A biztatás nagyon is ráfér az ukránok katonákra, akik egy, az ellenségesnél jóval kisebb és kevésbé jól felszerelt hadsereggel próbálkoznak a lehetetlennel. Ez még akkor is így van, ha
a hivatásosok mellett Ukrajnában évek óta harcolnak félkatonai csoportok és civilek az oroszok ellen. Gyakorlatilag az óta, hogy 2013-ban a Majdan forradalom megdöntötte Ukrajna oroszbarát kormányát, majd a következő évben Oroszország megtámadta, és annektálta a Krím-félszigetet, jelentős támogatást nyújtva a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatista mozgalmaknak, az ukrán erők, harcolnak az oroszok által támogatott szakadárokkal a két ország de facto határa mentén.
Miután 2021 második felében az oroszok látványos fegyverkezésbe kezdtek az ukrán határ mentén, az ukrán kormány elfogadta a nemzeti ellenállás alapjairól szóló törvényt. Ez lényegében
legitimálta az addig felállt ad hoc fegyveres csoportokat, amelyekre az ukrán hadsereg a korábbi években kénytelen volt támaszkodni a szakadárokkal szembeni harcok során.Az oroszokkal szembeni katonai ellenállás jegyében a kijevi kormány 2022 elején létrehozta a Területi Védelmi Erőket (Territorial Defense Forces – TED). Ez régiónként egy, összesen 25 szervezett dandárból áll, 150 zászlóaljra osztva (közigazgatási körzetenként egy-egy).
A haderő magját körülbelül 10 ezer főállású katona alkotja, de a januárban indított tömeges toborzások hatására is a TED megalakulása, és főként a háború kirobbanása óta ukrán civilek ezrei jelentkeztek, hogy segítsenek megvédeni országukat az orosz megszállóktól.A nemzeti ellenállás általános vezetője a fegyveres erők főparancsnoka – maga az ukrán elnök. A nemzeti ellenállás része a területvédelem, az ellenállási mozgalom és az ukrán állampolgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra. A területvédelem közvetlen irányítását az ukrán fegyveres erők főparancsnoka látja el a fegyveres erők területvédelmi parancsnokán keresztül. Az önkéntes alakulatok pedig használhatják akár saját fegyvereiket is.
A cél azonban eredendően nem az volt, hogy az önkénteseket bevonják a fegyveres harcba, sokkal inkább a hibrid háborúban való részvételük, hogy segítsenek a helyi hatóságoknak reagálni Oroszország hibrid taktikáira, például a kulcsfontosságú polgári infrastruktúra védelmére vagy az oroszbarát agitátorok kiiktatására, mielőtt destabilizálhatnának vagy átvehetnének egy területet. Ukrajna lerohanásával azonban a terven a katonai vezetés kénytelen volt változtatni, és többek között arra buzdítani a polgárokat, hogy készítsenek Molotov-koktélokat, a „nagymama receptje szerint”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament ülésén azt mondta: „Embereink nagyon motiváltak, nagyon is. Küzdünk a jogainkért, a szabadságunkért, az életünkért. És most a túlélésért.”
A Slava Ukrainie! Geroyom Slava! – Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek! (amelynek a rövidítése, a SUGS is sok helyen szerepel) jelmondat elképesztően erős: az ukrán hadsereg toborzóközpontjaiban országszerte rengeteg a jelentkező. A New York Times beszámolója szerint a civilek tízfős egységeket alkotnak, kiválasztanak egy parancsnokot, majd Kalasnyikovokkal szerelik fel őket.
„Amikor meghallottam a robbanásokat, úgy döntöttem, készen állok” – mondta Olena Sokolan üzletvezető. "Felnőtt nő vagyok, egészséges vagyok, és ez az én felelősségem."
„Hazánkban mindenkinek védekeznie kell – nőknek, lányoknak, mindenkinek” – ezt már a 33 éves Denis Matash, a Milk, egy kijevi éjszakai szórakozóhely menedzsere nyilatkozta, aki mintegy 50 másik férfival állt a toborzóközpontban.
Az 58 éves Ihor Zhaloba, egy kijevi egyetem történészprofesszora és az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója azt mondta, hogy családjában mindenki aggódik érte, de senki nem kérte, hogy ne jelentkezzen.
Ők mindannyian önként vállalták a harcot, ugyanakkor sok választásuk sem volt, hiszen
az orosz-ukrán háború kitörésekor Ukrajna megkezdte a 18 és 60 év közötti tartalékos katonák behívását egy évig terjedő szolgálatra. Ezt február 22-i televíziós beszédében maga Volodomir Zelenszkij elnök jelentette be. Sokan menekülnek el a hadkötelezettség elől, míg mások éppen ellenkezőleg: hazatértek külföldről, hogy védjék a hazájukat.A 27 éves Vitalij Észtországból sietett a Közép-Ukrajában élő családjához még a háború első napjaiban. Mint mondta: Életemben nem harcoltam. Régen részt vettem egy katonai kiképzésen, de ez nem akadályoz meg. Nincsenek szavak annak leírására, hogy mit érzek”.
A 38 éves Alexander már harcolt a donbászi szeparatisták ellen. Nyugodt. Tudja, hogy nincs más választása, mint visszamenni harcolni.
„Számítottam rá, hogy ez megtörténik. Amikor a nagykövetségeket kiürítették, megértettem, hogy elkezdődik a háború. Hazamegyek, hogy megvédjem a hazámat, a családomat, a földemet."Jaroszlav 59 éves, ami azt jelenti, hogy a kötelező sorkatonaság utolsó évét tölti. De ő sem gondolkodott: „Sietek haza, mert ez az utolsó felhívás, hogy támogassam a védekezést. Hat éve dolgozom sofőrként Lengyelországban. Most úgy döntöttem, hogy visszamegyek, hogy segítsek a hadseregemnek – nyilatkozta az Al Jazeera helyi tudósítójának.