V4 jegybankárok: kritikus pillanatban vagyunk, a következő 10 év határozhatja meg a jövőnket

A szlovák központi bank elnöke, Peter Kazimír elmondta, a járvány rámutatott, mennyire sérülékeny a világunk. A koronavírushoz hasonlóan a klímaváltozás nem ismer országhatárokat. Az üvegházhatású gázok nem csupán egy meghatározott területet érintenek, hanem világszerte súlyos károkat okoznak.

Az elmúlt időszakban konszenzus alakult ki arról, hogy a klímaváltozás súlyosan veszélyezteti az emberiséget.

A világgazdaságnak több ezermilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége, hogy megvalósuljon a zöld átállás és elkerülhetővé váljon a klímakatasztrófa.

Peter Kazimír kiemelte, az átállás a pozitív környezeti hatásokon túlmenően serkenti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottságot és az innovációt.

A kormányok legerősebb ösztönző eszközei között meg lehet említeni az árazás szabályozását, az adóztatást, illetve a kvóta limiteket.

Természetesen a jegybankoknak is fontos szerep jut a szlovák központi bank elnöke szerint. Kritikus pillanatban vagyunk, a következő 10 év határozhatja meg a jövőnket – tette hozzá.

A klímaváltozás befolyásolja az árstabilitást, emiatt akcióterv kidolgozására van szükség.

Első lépésként ki kell bővíteni az elemzői kapacitásokat, annak érdekében, hogy mérni lehessen a környezetváltozás pénzpolitikára gyakorolt hatásait – fejtette ki Peter Kazimír.

Másodsorban az Európai Központi Bank bevezeti a környezeti fenntarthatóságról szóló tájékoztatását. Harmadrészt módosítjuk a kockázatmérési keretrendszerünket és a vállalati szektorban végrehajtott (kötvény)vásárlásainkat a környezeti kockázatok tükrében – mondta el.

Cseh jegybank

Jirí Rusnok, a cseh jegybank elnöke szerint a visegrádi együttműködés számos előnnyel járt az elmúlt 30 év során, melynek a jövőben is folytatódnia kell.

A jegybankok elsődleges célja az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása. A cseh jegybank nem rendelkezik olyan mandátummal, ami a klímaváltozás elleni harcban kulcsszereplővé tenné – mondta el Jirí Rusnok.

A központi banknak ugyanakkor támogatnia kell a kormányzati politikát. Ilyen szempontból a kormány környezetpolitikai céljait is segíti a cseh jegybank. Összességében azonban jegybanki mandátumunk konzervatívabb értelmezését követjük – fejtette ki Jirí Rusnok.

Fontos továbbá, hogy a zöld átállás a makrogazdasági egyensúly megtartása mellett valósuljon meg.

Lengyel jegybank

Marta Kightley, a lengyel jegybank alelnöke elmondta, a koronavírus halványulásával ismét fókuszba kerülhetnek a hosszú távú kihívások, úgymint a zöld gazdaságra történő fokozatos átállás.

Eddig 60 ország vállalta a karbon-semlegesség elérését 2050-ig. E téren az Európai Unió az élen jár.

A fejlett országok és nemzetközi szervezetek vezetői az energiamix változását sürgetik globális szinten. A fejlődő országok ugyanakkor jobban támaszkodnak a hagyományos energiaforrásokra. Utóbbi aggodalomra ad okot, hiszen az átmenet alááshatja versenyképességüket. A zöld átmenet alapjaiban befolyásolhatja, hogy mit és hogyan termelünk – világított rá Marta Kightley.

A visegrádi országok növekedését nagymértékben támogatta az exportágazat fellendülése. A változások egyaránt magukban hordoznak lehetőségeket és kockázatokat.

A visegrádi régióban gyártott hagyományos autók iránti kereslet például megtorpanhat, miközben egyre nagyobb lesz az igény az elektromos autók és alkatrészeik iránt. Lengyelországban az elektromos autókhoz használt akkumulátorok gyártása és exportja 100 százalékkal nőtt 2020 során.

A klímaváltozás és a klímapolitika a pénzügyszektorra is hatással van, melynek jelentős kitettségei vannak a karbonintenzív ágazatokban. Emellett indirekt és reputációs kockázatokkal is számolni kell Marta Kightley szerint. Az energiaárak növekedése több vállalat számára komoly nehézséget okozhat.

A klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásainak mérése komoly kihívást jelent, miután ilyen jellegű jelentésből meglehetősen kevés áll rendelkezésre.

A lengyel jegybankelnök kiemelte, a klímaváltozás jelentős hatást gyakorol az inflációra például az élelmiszerárak egyre hektikusabb változásán keresztül.

Az időjárásunk ugyanis egyre extrémebbé válik a klímaváltozás következtében. Ez a hatás azonban indirekt és nehezen becsülhető.

Ezzel szemben az EU klímapolitikai döntései jól láthatók és mérhető az inflációs hatásuk.

Lengyelországban az EU klímapolitikai eszközei kismértékben megemelik a fogyasztói árindexet az elkövetkezendő években.

Marta Kightley hangsúlyozta, a klímapolitikát mindenekelőtt a kormányoknak kell alakítaniuk. A jegybankok támogathatják a kormányokat egészen addig, amíg az elsődleges mandátumuk és a függetlenségük nem sérül.

A lengyel jegybank alelnöke hozzátette, a központi bankok kötvényvásárlási programjai nem maradnak velünk állandó jelleggel. Emiatt a zöld kötvények esetleges megvásárlását követően a jövőben fel kell készülni azok értékesítésére is. Ellenkező esetben a jegybank veszélyezteti az árstabilitást.

Ezenfelül a jegybanki kötvényvásárlások nem részesíthetnek előnyben egy szektort sem. Alapvetően az egész gazdaság olcsó finanszírozását kell segíteniük. Egy zöld kötvényvásárlási program másfelől számos technikai nehézséggel is szembenéz. A kibocsátók oldaláról jelentős hiányosságokat látni az ökológiai lábnyommal kapcsolatban, illetve a zöld kötvénypiac egyelőre kicsi.

Lengyelországban a zöld államkötvények kibocsátott mennyisége csupán 4 milliárd euró körül mozog, ami az összes kibocsátott állampapír 1,7 százalékát teszi ki.

A lengyel jegybank nem terjesztette ki az eszközvásárlásait a zöld vállalati kötvényekre, mert e piac rendkívül kicsi. Egy ilyen lépés nem segítené a monetáris politikai célok megvalósulását, miközben növelné a hitelezési kockázatokat – tette hozzá.