V4 légierő – nincs okunk szégyenkezni

A lengyelek mernek nagyot álmodni, és azt tervezik, hogy 32 darab ötödik generációs (legmodernebb) amerikai gyártmányú F-35A típusú többcélú vadászgépet vásárolnak. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter május végén bejelentette, már elküldték az amerikaiaknak az ajánlatkérést.

Ha megvalósul a terv, jönnek majd az F-35A-k, a lengyelek ezzel szintet ugranak.

Eddig ugyanis a vadászgép-állományuk nagyjából megfelelt a régió többi országának légi erejében rendszeresített gépeknek, az amerikai F-16-osoknak, a svéd JAS 39 Gripeneknek és a szovjet-orosz MiG-29-eseknek.

Az F-35A gépek ezeknél a harmadik-negyedik, vagy negyedik plusz generációs gépeknél egy kategóriával feljebb vannak az F-22-esekkel együtt. 

Roppant drágák. Az F-35A darabja, a felszereléstől függően 100-120 millió dollárba kerül, míg a Gripen ára ennek a harmada-fele. Az F-16-osokért a Gripeneknél valamivel magasabb árat kérnek. Mindhárom nyugati géptípusnak, amelyek a V4 államokban repülnek, vagy repülni fognak, egy hajtóműve van – annak előnyeivel-hátrányaival (ha leáll az egyik hajtómű, a másikkal általában biztonságosan lehet leszállni). A lecserélt-lecserélendő MiG-29-es két hajtóművel repül. Árát 20-23 millió dollár közé teszik.

Még nagyobb a különbség az egy repült órára jutó költségek tekintetében. Tegyük hozzá, hogy a költségszámítási módszerek eltérőek. Alább olyan adatok szerepelnek, amelyeket valamennyi gépnél összehasonlítható módon, azonos szempontok alapján számítottak ki.

Eszerint az F-35A egy repült órája mintegy 35 ezer dollárba kerül, míg a Gripené négyezerhétszáz dollár. Az F-16-os egy repült órája hétezer dollár költséggel jár. Legolcsóbban a MiG-29-es repül, egy órára elosztott költsége négyezerötszáz dollár

Összehasonlításul: a két leggyakrabban repült polgári utasszállító gép, a Boeing 737-ese és az Airbus A320-asa egy repült órája mintegy kétezer dollárba kerül. Míg a katonai gépeken egy vagy két pilóta fizetését is beszámítják a költségekbe, a polgári gépeken a néhány fős személyzet bérével szembe állíthatják a száznál több utas által repülőjegyre befizetett összeget.

A V4-ek közül a lengyelek és a szlovákok tartják még hadrendben MiG-29-eseiket, amelyektől a csehek szabadultak meg legelőször, még a kilencvenes évek derekán. A csehek lengyel gyártmányú helikopterekre cserélték el a lengyelekkel a MiG-jeiket. A lengyel helikopterekkel váltották fel elaggott szovjet Mi-2-es flottájukat. 

A magyarok eléggé csehül bántak saját, jó állapotú és még sok évig repülőképes MiG-29-eseikkel. A „nagyvasak” ahogy a pilóták szeretetteljesen becézték a MiG-29-eseket, egy tekintélyes része évekig a kecskeméti reptéren a szabad ég alatt tanyázott, mindenféle védő-konzerváló eljárás nélkül.

Ennek az lett a hátulütője, amikor időszerűvé vált piaci értékesítésük, leromlott, elhanyagolt műszaki állapotuk miatt többszöri próbálkozással sem sikerült vevőt találni rájuk, mondják szakértők. 

Pedig a MiG-29-esek a világ legjobb elfogó vadászgépei közé tartoznak, a „harmadik világban” jelentős kereslet nyilvánul meg a másod, harmadkézbeli gépek iránt. Persze a használt vadászgéppiacon a legkeresettebb gép az F-16-os, sorban állnak érte még a keleti, balkáni NATO-tagok, a jövendőbeli vevők is. Románia tavaly ígéretet kapott a portugáloktól, hogy további öt F-16-ost vásárolhat tőlük. Ezek harmadzétbeli gépek, a portugálok az USA-tól használtan vásárolták azokat, majd sok évig repültették és 2013-ban tovább adták a románoknak. Bukarest most vegyesen szerez be új és használt F-16-osokat.

A szlovákokban még mindig sajog a seb, amit 1999-ben szereztek, érződik ki a The Slovak Spectatorban Ivan Korčok washingtoni szlovák nagykövet cikkéből a 2004-es NATO-tagfelvétel tizenötödik évfordulóján. A V4 három másik tagját 1999-ben felvették a NATO-ba, nekik erre további öt esztendőt kellett várni. Ezt most jelentős légierő-fejlesztési programmal igyekeznek ellensúlyozni.

Mennyit költöttek a V4 országok védelemre 2018-ban?

Forrás: tradingeconomics.com

*Magyarország 2019-ben 1,75 milliárd dollárt fordít honvédelemre. Németh Szilárd HM-államtitkár bejelentette, hogy ennek csaknem egyharmadát, 514 millió dollárt költenek beszerzésre és haderő-fejlesztésre.

Hogy áll a V4-ek légi-ereje, hány gépük van hadrendben?

forrás: a V4-ek honvédelmi minisztériumai, Wikipedia, saját gyűjtés

*A lengyel légierő kötelékében két Boeing 737-800-as és két Gulfstream550-es szolgál kormánygépként (VIP-szállítás)

**A cseh légierő két A319CJ-t és egy CL-601est tart fenn kormánygépként (is)

***A magyar légierő 2 A319-est és 2 Dassault Falcon7X-et tart szolgálatban szállításra, kormánygépként

****Szlovákia öt L-410 könnyű szállítógépe a légierő kötelékében VIP-vendégeket, kormánytisztviselőket is szállít. Pozsony várhatóan legalább 2023-ig tartja hadrendben MiG-29-eseit, amíg a megrendelt első F-16-osok megérkeznek. A szlovák MiG-29-esek üzem-ideje 2033-35-ben jár le

Egészében véve Magyarország lépést tart a többi három V4-es országgal, 14 Gripen vadászgépe megfelel a régiós átlagnak, helikopterek tekintetében pedig, amikor megkapja a megrendelt 36 Airbus harci/többcélú helikoptert, a V4-ek vezető erejévé válik.

A magyar légierő legszembetűnőbb gyengesége a szállítógép-kategóriában érzékelhető. HM-források szerint több, hátsó rakodórámpával felszerelt szállítógép beszerzése napirenden van.

Ami a vitatott, a légierő kötelékébe tartozó, kormánygép-feladatokat is ellátó Airbusokat és a két Dassault Falcon7X-et illeti, e tekintetben sem lógunk ki a sorból, a többi ország hasonló módon oldja meg a kormánygép-kérdést. Miként a többi V4-es országéi, a magyar légierő méretei is korlátozottak, lemaradnak a hasonló lélekszámú, igaz, sokkal gazdagabb nyugat-európai államokhoz mérve. 

Összehasonlításképpen: Hollandiának csaknem száz korszerű (F-16, F-35) vadászgépe, két légi utántöltő gépe (KDC-10), több mint 80 katonai helikoptere van. Belgium a megerősített beszerzésekkel együtt mintegy 80 F-16-ossal, F-35-össel, hetven kiképzőgéppel (tréning) rendelkezik.

A légi utántöltő kapacitás teljes mértékben hiányzik a V4-ek fegyvertárából. Lengyelország négy éve összeállt a hollandokkal és a norvégokkal, hogy közösen tartsanak fenn légi utántöltő gépparkot, amelyben a lengyelek 22 százalékkal részesednek.

A magyarok hét éve a lengyelekkel és másik nyolc nyugat-európai állammal közösen szándéknyilatkozatott írtak alá a katonai légi utántöltő képesség fejlesztéséről. Azóta kevés hír érkezett a program haladásáról.

Magyar Gripen-pilóták négy éve kezdték meg svédek közreműködésével a légi utántöltés megtanulását, gyakorlását. A JAS 39 Gripen ilyen szempontból nem a legkönnyebben légitölthető gép, mert a töltőcsonk oldalt, a pilóta látókörén kívül helyezkedik el.

További hátráltató tényező: az időközben megtett erőfeszítések ellenére a V4-pilóták nyugatabbra állomásozó kollégáiknál kevesebbet repülnek. Ennek elsősorban anyagi okai vannak (lásd a repült órák költségeit). 

Összegzésül: még együttvéve sem lenne képes a négy Visegrád-tagország légiereje egy katonailag nagyon erős keleti szomszéd feltételezett légitámadásait pár napnál tovább feltartóztatni.

A NATO-felfogás szerint, együtt a szárazföldi erőkkel, addig kellene tartanunk magukat, amíg nyugat felől megérkezik a közben mozgósított NATO-derékhad, a légierő áttelepül a V4-es repterekre, a szárazföldi erők vagy hozzák magukkal vasúton a nehézfegyverzetet, vagy a NATO-égisz alatt folyó program keretében létesülő „előretolt raktárakból” vételezik a páncélosokat, tüzérséget.

Ezzel együtt a volt szocialista országok, további az egykori Jugoszlávia utódállamai, ma zömmel NATO-tagállamok között a V4-ek légiereje kiemelkedik a sorból. 

Kivétel talán az ambiciózus Románia, amely a lengyelekkel igyekszik lépést tartani légiereje fejlesztésében. Bulgária, az EU-legszegényebbje nagyratörő tervei megvalósításaként az F-16-osok legújabb szériájából vásárol(na), Horvátország Izraeltől vett volna használt F-16-osokat, de az ügylet kútba esett. Zágráb egyelőre a sebeit nyalogatja. Szerbia egyértelműen az orosz repülőgépekre, a MiG-29-esekre alapoz, bár nemrég vásároltak kilenc H145-ös Airbus helikoptert. A többi balkáni országnak, kivéve a haladó kategóriába sorolt görögöket, nincs számottevő légiereje. Albánia feladta merevszárnyú légiflottáját. Mintegy háromtucatnyi helikoptere a karbantartók, alkatrészbeszerzők rémálma, hiszen hat különböző nyugati gyártótól valók.