Csak üres szavak Lukasenka fenyegetései – mire képes a belorusz hadsereg?

Véget érhet a nyugalom

Azóta, hogy Oroszország kivonta a csapatait Kijev térségéből és Észak-Ukrajnából, viszonylagos nyugalom uralkodik a fehérorosz – ukrán határon. Ukrajna szempontjából ez kedvező, hiszen a csapatait így is lekötik a Donbasszban dúló harcok és a Harkov és Mykolaiv térségében zajló műveletek.

Ez a helyzet azonban akár gyökeresen meg is változhat, Aljaxandr Lukasenka fehérorosz elnök július 3-án vasárnap elhangzott szavai alapján, amikor gyakorlatilag hadat üzent Ukrajnának.

Már a háború kezdetén, februárban felmerült, hogy Belorusz aktív részese lehet a ’’különleges hadműveletként’’ aposztrofált inváziónak, ez azonban ezeddig nem következett be. Ha csak azt nem számoljuk részvételnek, hogy az Észak-Ukrajna elleni műveletek során Fehéroroszország átengedte az orosz csapatokat Ukrajna felé.

Ukrán támadásról beszélt Lukasenka

A belorusz elnök retorikája most viszont megváltozott. A Belta fehérorosz hírügynökségnek ugyanis arról beszélt, hogy Ukrajna rakétákat lőtt ki Fehéroroszországra, amit a légvédelmi rendszerük egytől egyig megsemmisített. Itt érdemes közbe szúrni, hogy Lukasenka korábban úgy nyilatkozott, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, de ha megtámadják, megvédik az országukat. Előfordulhat tehát, hogy ezt a mostani kitalált, vagy valós ukrán támadást casus belliként használja fel a fehérorosz elnök. Persze azt meg kell jegyezni, hogy semmi bizonyítékot nem mutattak Lukasenkáék, ami alátámasztaná, hogy tényleg megtörtént a támadás, így az elnök szavainak a hitelessége erősen kétségbe vonható. Már csak azért is mert Ukrajnának nem áll érdekében újabb frontot nyitnia északon, így nincs rá logikus magyarázat miért lőnének rakétákat Belorussziára.

Bárhogy is történt viszont, annyi bizonyos, hogy Lukasenka kijelentései nem a béke irányába mutatnak, az elnök ugyanis a belorusz Függetlenség Napja apropóján tartott beszédében már arról beszélt, hogy ő már régen eldöntötte, hogy részt vesznek a "különleges hadműveletben", valamint, hogy Fehéroroszország az egyetlen ország amelyik támogatja az oroszokat a küzdelmükben.  

Hogy ez technikailag milyen részvételt is takar, az egyelőre egészen homályos, de nem sok jót sejtet. Ukrajna legalábbis már arra számít, hogy akár napokon belül lerohanhatják őket a fehéroroszok.

Fehéroroszország és Ukrajna

Alig költenek a hadseregre

Kérdéses azonban, hogy a valóságban mekkora veszélyt is jelent Belorusszia az ukránokra.

Fehéroroszország területét tekintve jóval kisebb mint Ukrajna. Európai viszonylatban egy közepes méretű ország a maga cirka 207 ezer négyzetkilométeres méretével. Valamivel több, mint kétszer akkora mint Magyarország. Lakosságszáma még kevésbé jelentős, alig több mint 9 millió fő, tehát ilyen téren épp hazánkhoz mérhető. Az elnéptelenedés ott ugyanúgy probléma mint Ukrajnában, de Ukrajna háború előtti 40 milliós lakosságához képest Belorusz erős hátrányba van és ez még akkor is megállja a helyét, ha bele kalkuláljuk, hogy azóta milliók hagyták el Ukrajnát.

A katonai költségvetése igen alacsony Fehéroroszországnak. A Világbank adatai alapján 2020-ban például mindössze a belorusz GDP 1,3 százaléka volt. Összehasonlításképp ugyanebben az évben hazánk a GDP 1,6 százalékát költötte védelmi kiadásokra, Ukrajna pedig a bruttó hazai termék 4,1 százalékát. Ráadásul a fehérorosz katonai költségvetés már évek óta ilyen alacsony. Ha mindehez hozzá számoljuk, hogy a belorusz GDP 2020-ban elég harmatos volt, alig több, mint 60 milliárd amerikai dollár, akkor látható, hogy igen szegényes Lukasenka elnök országának a védelmi költségvetése. Ukrajna GDP-je egyébként 2020-ban meghaladta a 155 milliárd dollárt, tehát az ukrán hadsereg sokkal nagyobb összegekből gazdálkodott, de a mindössze 9 milliós Magyarország teljes éves 2020-as GDP-je is 155 milliárd dollár volt, tehát itthon is sokkal nagyobb pénz ált a Honvédség rendelkezésére.

Mindebből tehát már lehet rá következtetni, hogy az orosz katonai segélyek ellenére a fehérorosz hadsereg valószínűleg nem egy high-tech ármádia, hiszen ez a védelmi költségvetés még a képességek szinten tartására is alig elég, nem hogy fejlesztésekre.

A szovjet örökségből élnek

Ezt a megállapítást alátámasztják a fehérorosz hadsereg eszközállományáról fellelhető információk is, habár ezek pontossága nyilván kétséges, de következtetéseket le lehet belőle vonni.

Az Armyrecognition alapján látható, hogy Fehéroroszország hadereje hidegháborús technikára épül, tulajdonképpen ma is abból élnek, amit a szovjet időkből megörököltek, az viszont nem kevés. Új eszközöknek ellenben nem sok nyoma van. A harckocsi állományuk gerincét a háború során elég rosszul teljesítő T-72-esek adják ezekből azonban elvileg akár 1400 darab is a rendelkezésükre állhat. Ez egy szép darabszám, de persze óriási kérdés, hogy ebből mennyi a valóban hadra fogható. Modernebb T-80-asból csak 75 darab áll a rendelkezésükre. A páncélozott gyalogsági harcjárműveik zömét a BMP-2-esek teszik ki.

Ezekből több, mint 1200 van nekik, ami szintén komoly mennyiség, a probléma persze itt is ugyanaz, hogy vajon hány működik ezekből. A BMP-2-es egyébként a maga korában nagyon hatékony fegyvernek számított és ma sem teljesen ördögtől való a használatuk, de semmiképpen sem nevezhető modern technikának. A páncélozott szállító harcjárművek közt a különböző BTR-ek dominálnak, de a modernebb BTR-80-asok helyett a BTR-70-ből van több.

Komoly rakétatüzérség

A fehérorosz tüzérség sem túl modern. Többségében vontatott lövegeket használnak. Önjáró lövegük nagyobb darabszámban a ’70-es években fejlesztett 2SZ1 Gvozgyika van. Ebből több mint 200 darabot rendszerben tartanak. Habár öreg technika, de sok ország ma is használja, mert rendkívül jól megtervezett fegyverről van szó. Magyarország 2004-ben kivonta a hadrendből, de ez itthon nem egy katonailag megalapozott döntés volt.

Ha a 239 darab belorusz Gvozgyikának akár csak a fele bevethető, az azért komoly tűzerőt képvisel. Rakéta tüzérséggel is el vannak látva. 275 Grad és 11 BM-21 rakétasorozatvető áll a rendelkezésükre. A BM-21 viszonylag modern, fegyver, de ez a darabszám nem váltja meg a világot, a 275 darab Grad viszont komoly tűzerőt jelent. Habár iszonyú elavult eszközről van szó, de faék egyszerűsége miatt elég megbízható, és az ukrajnai háborúban látható volt, hogy még ma is súlyos károkat lehet vele okozni az ellenségnek. Komoly fenyegetést jelenthet a rendelkezésükre álló 48 darab BM-30 Szmercs 300 mm-es önjáró nehéz rakéta sorozatvető, és a 84 darab 200 mm-es Uragan rakétasorozatvető. Ezt még kiegészítik 9K52 Luna-M kishatótávolságú ballisztikus föld-föld rakétarendszerek, SCUD-B föld-föld taktikai ballisztikus rakéták, és OTR-21 Tochka ballisztikus rakéták, több tízes darabszámban.

Ezek a fegyverek pedig ma is rendkívül veszélyesek. A fehérorosz tüzérség és a rendelkezésükre álló ballisztikus rakéták tehát elég súlyos károkat tudnának Ukrajnának okozni.

Elavult, de jelentős méretű légierő

Darabszámra a helikopterflottája is elég tekintélyes Belarusznak. Mi-24 V harci helikopterből 74 darab áll a rendelkezésükre. Ezek (egy részük legalábbis) elvileg kaptak is Oroszországban fejlesztéseket.

A légierejük szintén szovjet technikára épül. Az ütőképesebb repülőik a Mig-29-esek és a Szu-27 nehéz elfogó vadászrepülőgépek. Összesen egyébként valamivel több, mint 200 különböző harci repülőgépük van (nem mind vadászgép), ezek közül persze nem tudni, hány lenne képes légicsatákat vívni, vagy városokat bombázni.

A légvédelmük többnyire nagyszámú elavult szovjet eszközre épül.

Fegyvervásárlás Oroszországtól

Technikailag most komoly előrelépést jelenthet, hogy nemrégOroszországtól modern Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket és korszerű rövid hatótávolságú Iszkander harcászati rakétákat vásárolt Fehéroroszország. Ezek valóban komoly fegyverek és egy esetleges ukrán-fehérorosz konfliktus esetén a belorusz légtérvédelmet valóban képes lenne az Sz-400 biztosítani, valamint az Iszkander is komoly elrettentő erőt képvisel. Kérdéses azonban, hogy ezek az eszközök mekkora számban és mikor érkeznek meg.

Jelentős létszám

A hadsereg létszáma sem elhanyagolható. A Világbank adatai alapján a fehérorosz hadsereg teljes személyi állománya 155 ezer fő volt. Ennél persze a valódi harcoló alakulatok létszáma nyilván kisebb, de még akkor is egy komoly méretű hadseregről beszélhetünk. Mivel az utóbbi években rengeteget gyakorlatoztak az oroszokkal, így vélhetően egyfajta felkészültségnek is a birtokában vannak.

A Lukasenka féle rendszer viszont amúgy sem túl népszerű és egy esetleges Ukrajna elleni háborút nem biztos, hogy magukénak éreznének a belorusz katonák, így valószínű, hogy igen alacsony lenne a fehérorosz morál, ha kenyértörésre kerülne sor.

Papíron ukrán fölény

Mindezt összevetve az ukrán hadsereggel, az látható, hogy katonák számát tekintve Ukrajna kétszeres fölényben van. Az eszközállomány tekintetében pedig kicsivel erősebbek voltak a háború előtt az ukránok, habár forgószárnyasok és legierő tekintetében papíron Belorusszia vezetne. A sokkal több pénz egyelőre kevésbé látszik az ukrán sereg felszereltségén.

Fontos kiemelni azonban, hogy mostanra hónapok teltek el a háborúból. Az ukrán fegyverrendszerek egy jelentős része megsemmisült, ellenben rengeteg modern nyugati fegyvert kaptak, ezek nagyrészét viszont valószínűleg az oroszok ellen vetik be. A teljes mozgósítás miatt, most az ukrán hadsereg katonáinak a száma vélhetően óriási, de az ukrán alakulatok egy jelentős részét szintén leköti az Oroszországgal szembeni védekezés. Összességében tehát semmiképpen nem kerülhetne szembe a teljes ukrán hadsereggel Lukasenka.

Kijev ostromának nincs realitása

Így ha Fehéroroszország megtámadná Ukrajnát valószínűleg nem lenne teljesen esélytelen. Egy öreg de rengeteg haditechnikai eszközzel rendelkező, kipihent, de motiváltlan belorusz hadsereg állna szemben egy eredetileg jobban felszerelt és nagyobb, de meggyötört és kissé szétforgácsolt ukrán hadsereggel. Ha Oroszország nem támadná Ukrajnát délen, akkor nem is kérdés, hogy Ukrajna megverné a Fehéroroszokat, de így még akár esélye is lenne Lukasenkának. Mondjuk Kijev fehérorosz ostromának így sincs túl sok realitása. Ahhoz komoly katonai fölényre volna szükség, ami azért nincs.

Két rossz közül

Felmerülhet persze a kérdés, hogy Lukasenka miért menne bele egyáltalán egy ilyen háborúba. A válasz viszont egyszerű. Lukasenka tudja, hogy bármi lesz a háború kimenetele ő veszít vele, csak az nem mindegy, hogy mennyire. Ha veszít Oroszország a háborúban, akkor Belorusszia pária, kitaszított ország lesz, a hátában egy nyertes - bosszúra éhes Ukrajnával és a haragos belorusz néppel, ha viszont nyernek az oroszok és véghez viszik a terveiket (persze kérdéses, hogy ez mit is jelent pontosan) akkor Belorusz már rövid-  vagy középtávon beolvadhat Oroszországba, így Lukasenka elveszíti a jelenlegi viszonylagos önállóságát. A kettő közül azonban még így is a második verzió a jobb Lukasenkának, mivel ha be is olvadnak Oroszországba, ő akkor is megkerülhetetlen figura marad és valószínűleg komoly pozíciót kap Putyintól jutalmul, míg az első verzió esetén könnyen a bukott diktátorok sorsára juthat.

Így tehát valójában Lukasenka részéről van racionalitása, hogy egy megfelelő pillanatban belépjen a háborúba, segítve ezzel az oroszokat.

Új front északon

Mert ugyan komoly katonai sikereket egyelőre vélhetően nem tudna elérni Ukrajnában Belorusszia, de segíteni azért így is tud. Az ukránok ugyanis most minden erejükkel az oroszokra tudnak koncentrálni, de ha új front nyílik északon, akkor muszáj lesz oda csapatokat összpontosítaniuk, ami még inkább felőröli az ukránok erejét, ez pedig Putyin malmára hajtaná a vizet.

Mindent összevetve tehát Fehéroroszország minden gyengesége ellenére valós veszélyt jelent Ukrajnára és egy esetleges aktív belorusz háborús szerepvállalásnak meg lenne a maga brutális logikája, még ha ez óriási fehérorosz veszteségekkel járna is.