Vajon hol lesz az európai Szilícium-völgy?

A San José központtal működő Szilícium-völgyben annak idején olyan találmányokat fejlesztettek csúcsra, mint a személyi számítógép vagy a mikroprocesszor. A már évi 58 milliárd dolláros forgalmat produkáló Hewlett-Packard is az egyik helyi garázsból indult, de itt telepedett meg például a Facebook, az Apple, a Google és az eBay is.

A Szilícium-völgy a világ egyik vezető technológiai központja. De lehet, hogy már nem sokáig.

A San Francisco-öböl pozíciója ugyanis megremegett az utóbbi időben.

Errefelé az óriáscégek mellett a startupok egyre nehezebben rúgnak labdába: a Google és az Apple fizetéseivel a kis garázscégek nem bírják tartani a lépést emiatt viszont a kezdő IT vállalkozások már nem szívesen telepednek le a Völgyben.

Eleve a bérleti árak olyan magasak, hogy sok programozó kénytelen lakókocsikban élni.

A Brunswick Group idei felmérése szerint most már ott tartunk, hogy a technológiai szektorban a 18 és 34 év közötti alkalmazottak 41 százaléka azt tervezi, hogy a következő egy évben kiköltözik a Völgyből.

Szinte tipikusnak mondható Rand Hindi története. Ő afféle csodagyerek volt. Már 10 évesen programozott. Még épphogy elvégezte az általános iskolát és már egy saját közösségi oldalt is kifejlesztett. Miután beleásta magát a mesterséges intelligencia kutatásba, úgy döntött, hogy a legjobb az lesz ha a Szilícium-völgyben próbál szerencsét. De aztán, ahogy ő mondja:

rájött, hogy igazából két dolgot akarnak errefelé az emberek. Vagy a Google-nak dolgozni vagy eladni a cégüket a Google-nak.

Úgyhogy inkább hazatért Franciaországba, ahol aztán létrehozta a saját startupját, melyben ma már több mint 80 ember dolgozik.

Most, hogy a Völgy kezdi elveszteni a vonzerejét, Európa eddigi technológiai központja London felett pedig ott lebeg Damoklész kardjaként a Brexit, egyre aktuálisabb a kérdés:

mégis hol lesz az európai Szilícium-völgy?

Az biztos, hogy ez egy olyan cím, amire sokan szívesen lecsapnának. A jelentkezők sorában ott találjuk például Dániát is. A kormányzat azzal édesgetné magához a technológiai cégeket, hogy kialakít nekik Koppenhágától délre kilenc mesterséges szigetet. Az építkezések 3, az első értékesítések pedig 11 év múlva kezdődhetnek meg. Első körben körülbelül 300 cég betelepülésére számítanak.

A siker azonban erősen kérdéses. A technológiai központok ugyanis nem állami akaratra szoktak létrejönni. A San Francisco-öblöt sem óriás-beruházások, hanem a Stanford Egyetem közelsége és helyi szabályozások tették vonzóvá.

Jelenleg Európában startup körökben az egyik legvonzóbb helynek Berlin számít: az itt működő kezdő technológiai cégekhez évente mintegy 2 milliárd euró kockázati tőke vándorol.

A McKinsey & Company tanácsadó cég elemzői arra számítanak, hogy a német fővárosban a múlt évhez képest 2020-ig 100 ezer új munkahely fog létrejönni a technológiai szektorban. A pezsgő üzleti életre jellemző, hogy az itt működő startupok 11 százaléka külföldi (máshol ez az arány rendszerint 2 százalék környékén mozog).

Berlinnek azonban van egy igen komoly kihívója méghozzá Párizs képében. Pedig Franciaország nem mindig volt a startupok barátja. Egész pár évvel ezelőttig még olyan törvénykezés volt életben, mely szerint, akinek becsődöl a cége az kilenc évig nem vághat bele egy új társaság alapításába. Ez persze sokak kedvét elvette a kockázatvállalástól, ami nélkül pedig nincs igazi startup élet. A körülmények főleg az utóbbi bő két évben kezdtek el átalakulni. A szabályozás azóta épphogy a kis cégeknek kedvez.

Például bevezették a techvízumot, amelynek keretében a technológiai ágazatban utazó vállalkozók és kutatók, valamint a hozzátartozóik könnyebben juthatnak tartózkodási engedélyhez.

Mindennek tetejébe két éve a Kima Ventures alapítója egy francia milliárdos Xavier Niel Párizsban megnyitotta a világ legnagyobb startup campusát. Mivel egy történelmi vasútállomásban lett kialakítva a hely a „Station F” nevet kapta. Természetesen az se válik a város hátrányára, hogy itt Párizsban a Google és a Facebook is mesterséges intelligencia kutató központokat hozott létre.

Az Európa Szilícium-völgye címre azonban a nagy metropoliszok mellett az olyan városok, mint Dublin és Frankfurt is szívesen lecsapna. Ám amíg az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból Londonnal nehéz birokra kelni.

Most nagyon úgy tűnik, hogy a kontinensen nem lesz olyan erős centralizáció, mint Amerikában. Egy nagy helyett minden bizonnyal több fontos technológiai központ fog kialakulni.

Ezek között pedig biztos ott lesz London, Berlin és Párizs is.