Valaki nem mond igazat a rezsidíjakról - itt vannak a pontos számok, Németh Szilárd is megszólalt

Az Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyértelműen cáfolja a kételkedőket: ahogy azt már a korábbi években megszokhattuk, 2024-ben is Magyarországon volt a legalacsonyabb lakossági áramár Európa-szerte.

A kimutatás nem hagy teret a politikai csúsztatásoknak – a magyar háztartások fizették a kontinens legkedvezőbb villamosenergia-tarifáját. Az összkép még ennél is kedvezőbb.

- A MEKH legfrissebb, áprilisi jelentése nem hozott különösebb meglepetést: a rezsiárak tekintetében továbbra is Magyarország vezeti az európai mezőnyt a legalacsonyabb árakkal. A számok magukért beszélnek.

A földgázért a román családok közel kétszer annyit, a szlovákok több mint kétszeresét, a lengyelek közel háromszorosát, míg az osztrákok és csehek már több mint három- és félszeresét fizetik, mint a magyar háztartások. A németek esetében pedig a különbség meghaladja a négyszeres szorzót is

- mondta el a Növekedés.hu-nak Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, aki azt is kiemelte, az áramáraknál a kép még markánsabb: Pozsonyban és Bukarestben több mint kétszeres, Varsóban csaknem négyszeres, Prágában több mint négyszeres, míg Berlinben és Bécsben szinte ötszörös, illetve ötszörösnél is nagyobb az ár, mint amit egy átlagos budapesti háztartás fizet.

- És ezek még csak a statisztikák. A terepen tapasztalt valóság gyakran még rosszabb. A bécsi látogatásunk során például egy öttagú osztrák család anyukája számolt be arról, hogy bár a középosztályhoz tartoznak, minden télen meg kell fontolniuk, mennyire engedhetik meg maguknak, hogy felfűtsék a lakást – egyszerűen túl drága lett a rezsi.

Csehországban pedig hiába van száz körüli energiaszolgáltató a piacon, a szabad verseny nem jelent valós megkönnyebbülést a lakosságnak. Az árakat nem a fogyasztói érdek, hanem a szolgáltatók profitelvárása diktálja.

Az európai körkép világosan mutatja: a magyar rezsicsökkentési modell továbbra is működik, sőt, védőernyőt nyújt az európai energiapiac viharai ellen - mutat rá Németh Szilárd.

Valóságtól elrugaszkodott állítások

Ellenzéki politikusoktól korábban elhangzott: „Magyarországon a legdrágább az áram Európában.” Ezzel szemben most az Eurostat hivatalos adatai világosan mutatják: az állítás hamis volt már akkor is – most pedig uniós szintű statisztikai tény cáfolja. A magyar családok európai összehasonlításban is továbbra is a legkedvezőbb áron jutnak hozzá az elektromos áramhoz.

Ráadásul nemcsak nominálértéken olcsó az áram hazánkban, hanem akkor is, ha figyelembe vesszük a fizetőképességet és az általános árszínvonalat – a relatív teher is az egyik legalacsonyabb.

Fele olyan nehéz kifizetni, mint máshol

A legfrissebb összeurópai rezsitanulmányok szerint a magyaroknak fele olyan könnyű kifizetni az áramszámlát, mint például az olaszoknak, németeknek, íreknek, románoknak vagy épp a balti országok polgárainak. A csehek közel háromszor akkora relatív terhet viselnek, mint a magyar háztartások.

A nemzetközi VaasaETT havi rezsikimutatása – amely figyelembe veszi az EU-n kívüli országokat is, mint például Norvégia, Svájc, Nagy-Britannia vagy Szerbia – azt is megmutatta: a magyarországi ár évek óta stabil, és lényegében csak akkor mozdul meg, ha változik a forint-euró árfolyam.

Ahol tényleg megugrottak az árak

Miközben Magyarországon szinte változatlan az áram ára, Oslóban például 15 százalékos drágulást mértek – a megújuló energiák termelésének visszaesése és a Nord Pool tőzsdei árrobbanása miatt. A norvég lakosság által fizetett végfelhasználói ár még a kormányzati támogatás ellenére is jelentősen nőtt.

A Balti országokban sem jobb a helyzet: Vilniusban és Rigában 7, Tallinnban 5 százalékos drágulás volt. Ennek okai között szerepelt az időjárás, a víz- és szélerőművek alacsonyabb teljesítménye, valamint az Észtország és Finnország közötti Estlink2 távvezeték meghibásodása, amely korlátozta az olcsó finn áram importját.

A lakossági földgázárak is megmozdultak: februárban 12 fővárosban volt drágulás, 14-ben stagnálás, míg Rómában szerény, 1 százalékos csökkenést mértek. A gázpiacon továbbra is komoly a bizonytalanság – a holland TTF tőzsdén újra 58 euróra emelkedett az ár, majd 45 euróig zuhant vissza. Ez is mutatja: a piac rendkívül érzékeny az időjárásra, geopolitikai eseményekre, és arra, hogy Ukrajna felől megszűnt a földgázáramlás.

Magyarország tehát továbbra is tartja magát a legalacsonyabb rezsidíjat fizető nemzetek között. Ha az árszinteket, vásárlóerőt, és relatív terheket is figyelembe vesszük – akkor a magyar modell szemlátomást működőképes, és védelmet nyújt a lakosságnak az energiapiaci viharoktól.