Valójában mennyi adót fizetnek a gazdagok?

Elemzések2019. szept 20.Növekedés.hu

Vannak olyan dollármilliárdosok, így Warren Buffett, vagy Bill Gates, akik kisebb társadalmi egyenlőtlenséget szeretnének és ezért hajlandóak akár több adót is fizetni. Mások eközben méregdrága adótanácsadókkal keresik a kiskapukat. De egyáltalán mennyi az annyi? Mennyi adót fizetnek a leggazdagabbak, és mi lenne igazságos?

Warren Buffett, Bill Gates, Jeff Bezos, ők hárman az Egyesült Államok leggazdagabb emberei, de világszinten is csak a francia Bernard Arnault közelíti meg őket. Ők a top 4-es. A három amerikai mást gondol az adózásról.

Bill Gates (Microsoft) az idén azt nyilatkozta, hogy bár ő évente 10 milliárd dollár adót fizet (nyilván nem csak a személyes adófizetésére, de a Microsoftra is gondolt), de úgy érzi, hogy több adót kellene fizetnie. 

Warren Buffett (Berkshire Hathaway) az omahai bölcs, aki inkább pénzügyi befektető szintén azt javasolja, hogy a gazdagok több adót fizessenek, és ő egy konkrét javaslatot is kidolgozott. 

Jeff Bezos (Amazon) más iskolát képvisel, az Amazon rendkívül kevés adót fizet világszerte. Van egy ismert angolszász mondás (too big to fail), ami arra utal, hogy ha elég nagy egy bank, akkor nem mehet csődbe. Bezos kritikusai ezt a szólást alakították át, mert szerintük az Amazon too big to tax, vagyis „túl nagy ahhoz, hogy adózzon”.

Sajnos azt kell gondolnunk, hogy azért az utolsó példa a legelterjedtebb, rengeteg a jól fizetett nemzetközi adótanácsadó, és olyan fogalmakra is gondolhatunk, mint offshore, nyereségtranszfer, Monaco, Panama-iratok.

Milyen a jó adó?

Egyszerű lenne, ha csak meg kéne mondani, hogy a leghatékonyabb gazdagadóban mekkora a kívánatos kulcs, vagyis mi az a százalékos mérték, amellyel egy társadalom fedezni tudja a közösségi céljait és a jövedelmi egyenlőtlenségek ellen is fellép.

Ilyen szám biztosan nincsen, hiszen, ha a következő kérdéseket megmutatjuk, akkor az is kiderül, hogy az adózás filozófiáról is szól, nem csak számokról:

  • Mit adóztassunk, a folyó évi jövedelmet, vagy a vagyont?

  • Egykulcsos legyen az adó, vagy progresszív, azaz a magasabb jövedelműek, nagyobb kulccsal is adózzanak?

  • Mekkorák legyenek ezek a százalékos kulcsok?

  • És hol legyenek a határok, vagyis milyen jövedelemszinten lépjen be a legmagasabb kulcs?

Ahol egyáltalán nincs adó

Nézzük hát a nemzetközi kulcsokat, látni fogjuk, hogy teljesen eltérő megoldások ismertek! Kezdjük azzal, hogy van két országcsoport, amely egyáltalán nem adóztatja a gazdagjait. 

Egyrészt ilyen kör a legvagyonosabb olajállamok csoportja (Katar, Kuvait Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Brunei), mert ezek az országok egyáltalán nem élnek a vagyonosak megadóztatásával, mert az államnak elég a szénhidrogének értékesítéséből származó bevétel. 

Szintén nem vetnek ki semmilyen személyi jövedelemadót még a legnagyobb jövedelműekre sem egyes adóparadicsomok (Monaco, Kajmán-szigetek, Anguilla, Saint Kitts és Nevis). Ezek az államok más adónemekból (ingatlanadók, regisztrációs díjak, péntügyi adók) gazdagodnak. A legtöbb adóparadicsomban egyébként van valamekkora jövedelemadó, csak a kulcs alacsony.

Az agyonadóztatók

A másik végpont az agyonadóztatók, vagyis akik a magas kulcsokban hisznek. Egészen más, de alapvetően sikeres modellt képviselnek a széles szociális hálóban, társadalmi szolidaritásban hívő skandináv államok.

Náluk már relatíve alacsony éves jövedelemszint (azért ez is 40-50 millió forint átszámítva) felett a gazdagok leadózzák a keresetük több, mint felét  Dánia 56, Svédország 57 százalékos kulcsával a csúcstartó.

Norvégia alacsony kulcsokat használ, de neki sok az olaja. Vannak olyan kimutatások, amelyek GDP-arányosan mutatják az egyes államok személyi jövedelemadó-terhelését, ebben globálisan is ők vezetnek, de Dániát és Svédországot Franciaország adóterhelése is nagyjából eléri.

Franciaország extra példa, mert korábban Francois Hollande elnök megpróbálkozott egy 75 százalékos csúcstartó szinttel is, de ez már biztosan kontraproduktív volt, a gazdagok átköltöztek Belgiumba és nem voltak motiváltak vállalkozásuk fejlesztésében.

Hollande utódja, Emmanuel Macron gyorsan át is alakította az adórendszert. Meg is kapta a „gazdagok elnöke” elnevezést.

A mértéktartók

A legtöbb nagy nemzetgazdaságban szintén magas, de ennél azért alacsonyabb, 40-50 százalék a szupergazdagok adója. Az Egyesült Államokban például 37 és 49,3 százalék közötti a csúcsszint, azért csak egy intervallumot lehet megadni, mert a szövetségi adóra államonként különböző szintek rakódnak rá.

Németországban és az Egyesült Királyságban a leggazdagabbaknak 47 százalékos effektív mérték jön ki, maga a kulcs mindkét országban alacsony, de erre még egy változó elem (Németországban például szolidaritási adó) rakódik rá, amelyet most éppen megszüntetni terveznek.

Az Egyesült Királyság nagyon sok személyi adót szed, de fontos figyelmeztetés a brexit híveinek, hogy egy kimutatás szerint, a londoni bankárok és ügyvédek több összesített jövedelemadót fizetnek, mint Wales és Skócia valamennyi polgára együtvéve. Magyarul, ha az EU elhagyása után sokan távoznak, jó nagy lyuk keletkezik a költségvetésben.

És a magyarok?

Magyarország teljesen kilóg a sorból, mert a mi egykulcsos (15 százalékos) adónk nagyon ritka, ebből a rendszerből a szupergazdagok természetesen jól jönnek ki, a velünk összemérhető csehek 46, de még a lengyelek is 32 százalékos kulcsot használnak.

Azokban az országokban, ahol sok a nagyon gazdag, általában is „rossz” gazdagnak lenni Ausztráliában, Kanadában, mert már elég hamar sok adót kell fizetni, az Egyesült Államok, Japán és Németország adóterhelése azonban összességében sem magas. 

Talán meglepő, de a méretesebb gazdaságok közül a világ legalacsonyabb összesített adóterhelése Mexikóban, illetve Chilében található, Európában pedig a nagyobb országok közül Írország adóztat a legkevésbé.

Elkerülők

Gyorsan tegyük hozzá, hogy ezek a hivatalos kulcsok, de a gazdagok valójában nem fizetnek sehol ennyit. Az adótanácsadás nem véletlenül jól fizető iparág, remek koponyák keresik világszerte a nemzetközi adóelkerülési lehetőségeket.

Adóoptimalizálás címén nem feltétlenül csak a különböző egzotikus szigetek struktúráira érdemes gondolni, nagyon sok legális megoldás is van.

Ilyen az, amikor a gazdagok a személyes vagyontárgyaikat, például az ingatlanjaikat is cégekbe rendezik, hogy így optimalizáljanak. illetve ügyesen használják az holdingok, az alapítványok, a bizalmi vagyonkezelés, a jótékonyság adóoptimalizációs lehetőségeit.

Változtatási igény

Ez tehát a globális körkép, de a cikkünk elején jeleztük, hogy még a leggazdagabbak szerint is meg kéne reformálni a leggazdagabbak megadóztatását. Erre sok érv van, de álljon itt három érdekesség!

Az Egyesült Államokban a leggazdagabb 1 százalék a nemzeti összvagyon 35 százalékát birtokolja, míg a legszegényebb 80 százaléknál csak az összvagyon 11 százaléka található..

Az 50-60-ass évek óta esik a leggazdagabbak adóztatása, akkor még 91 százalékos (!) kulcsra is volt példa, ma már minden adó 50 százalék alatti.

Az amerikai közép- és nagyvállalati szektorban a topvezetők (CEO-k) átlagosan 300-szor keresnek többet, mint egy mezei munkavállalójuk, ugyanakkor az effektív adókulcsuk (vagyis amit tényleg megfizetnek) alig különbözik (a vezetők körülbelül 24, a munkavállalók körülbelül 19 százalékos adót fizetnek átlagosan).

És az ötletek

Globálisan talán az Egyesült Államokban a legelterjedtebb a filantrópia, itt a legtöbb az alapítvány, talán nem véletlen, hogy ebben az amúgy „vadkapitalista” államban hangzik el a legtöbb indítvány is az igazságos adózásért. Az ötletek száma végtelen, de álljon itt három konkrét javaslat, illetve gondolkodási irány.

  1. Warren Buffett alacsony adózási kulcsai állandó téma az amerikai sajtóban, na nem azért mert a híres befektető adócsaló, hanem azért, mert ő pénzügyi befektetésekkel szerzi a jövedelmét, ami különösen előnyösen csoportosítható, optimalizálható Buffett javaslata szerint a gazdagok fizessenek minimum 30 százalékos adót. vagyis bármilyen machinációkkal lett valaki adott évben gazdagabb, a vagyongyarapodásának legkevesebb 30 százalékét fizesse be.
  2. Elisabeth Warren szenátor, demokrata elnökjelölt a vagyonadózás felé vinné el a szupergazdagok adóztatását. Elképzelése szerint, akinek 50 millió dollár feletti vagyona van, az minden évben adózza le ennek 2 százalékát, akinek pedig 1 milliárd dollárnál is nagyobb a vagyona, az fizesse ennek 3 százalékát évente. A szenátorasszony szerint nincs szükség generációkon átívelő „milliárdosságra”, menjen csak vissza a pénz a társadalomba.
  3. Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi tag elképzelése pedig egy olyan szuperadó, amely szerint, akinek évente 10 millió dollár feletti a jövedelme, az fizesse be ennek 70 százalékát.