Válságálló a magyar gazdaság, de nem mindegy, milyen áron

Egyelőre nem látszik, milyen tipusú válság mélyülhet el a jövőben: a bankokkal kapcsolatos aggodalmak erősödhetnek fel, ismét drágulhatnak az energiaárak, vagy az eladósodottsági mutatók kerülnek előtérbe. Minden ország sérülékenysége más, Magyarország egyik gyenge pontja a magas energiafüggés. Ha mégis sor kerülne egy globális bankpánikra, az a magyar gazdaságot is közvetetten érintené, bár a magyar bankrendszer stabil, és a nemzetközi bankok helyzete is egészen más, mint 2008-ban - hangzott Oeconomus intézet OecoRing fórumán. 

Mi a helyzet most?

Beke Károly, a Portfolio elemzője és Pásztor Szabolcs, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kiemelték: a sérülékenység szempontjából fontos, hogy 2008-hoz képest

• most nincsen deviza eladósodottság
• átalakult az államadósság szerkezete,
• a devizahitelek felszámolása szerencsésen történt,
• energiaválság van, aminek a hatása begyűrűzik a gazdaságba, melyet megelőzött egy kereslet-kínálati válság, ami a járvány miatt alakult ki,
• egy geopolitikai válság is van: nem csak az ukrajnai háború, hanem az amerikai-kínai konfliktus is.

Melyek a fő kockázatok?

- Bankokkal kapcsolatos gondok: Nem egy bankpánik jelei mutatkoztak eddig, inkább ijedtség, feszültség vol látható, de ha lesz igazi globális méretű bankválság, akkor azt mi is megérezzük. Nemzetközi bankok itt is vannak, de a bankok sokat tanultak a 2008-as válságból, és nagyon gyorsan reagált a Fed és a pénzügyminisztérium, emellett Svájcban is gyorsan léptek - mondta Beke Károly.A bizalom hiánya okozhat abban problémákat, hogy a kamatok emelkedése a költségvetésnek jelent plusz terhet.

- A fogyasztói bizalmi index megrendült Magyarországon, a régióban és az EU-ban is, és majdnem a 2008-as válság szintjére esett vissza, ami azt jelenti, hogy az általános gazdasági helyzetet kedvezőtlenebbnek ítélik meg az emberek.

- Ennek fő oka a magas infláció, ugyanakkor durva reálbércsökkenést nem láthattunk. Idén csökkennek a reálbérek, de nem kiemelkedő mértékben, a bér és nyugdíjemelkedés egyelőre lépést tartott az inflációval.

- Idén szerény lesz a gazdasági növekedés, az infláció még mindig magas, és komoly költségvetési gondok vannak, ezért a gazdaság szereplői is nehezen tudnak tervezni az infláció miatt.

- A hosszú távú tervezhetőség romlott, tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál kivárnak, elmaradnak beruházások.

- A magyar munkaerőpiac ugyanakkor stabil, nem lehet számítani a munkanélküliség nagy növekedésére, a Covid előtt már egy munkaerőhiányos helyzet volt, ez most kiegyenlítődhet, de nagy elbocsátási hullám nem várható a feldolgozóiparban vagy az autóiparban.

- Kérdéses, mennyire lassítja be a magas kamatszint a hitelezést és a kamatkiadást mennyire növeli meg a magas kamatszint.

- Kulcsfontosságú lenne, hogy jöjjenek az uniós pénzek:  állami és magánberuházások támogatásának is jót tenne, és könnyebb helyzetbe kerülne a költségvetés.

Válságban mindig a bizalom a kulcsszó

A munkaerőpiac feszes maradt, a négy százalékos mutató jó nemzetközi összehasonlításban, de van szektorális munkaerőhiány - mondta Pásztor Szabolcs.

- Fontos, hogy ne legyen újabb energiaválság: már most látszódik a határidős piacokon a gázár emelkedése - emelte ki Beke Károly.

Mint mondta, a forint nagyot erősödött, de tavaly ősszel nagyon ingadozott az árfolyam, vállalatvezetők nehezen így tudtak tervezni.

Válságálló a magyar gazdaság, az a kérdés, milyen áron

- tette hozzá.

Most a világ 10 legmagasabb irányadó kamata van nálunk, ha kisebb lenne a kamatszint, akkor sokkal gyengébb lenne a forint. A kamatemelés célja forint elleni spekuláció megállítása volt, a 18 százalékos egynapos betéti kamat mellett most öngyilkosság a forint ellen spekulálni.

Válsághelyzetben a bizalom, a kiszámíthatóság nagyon fontos, kérdés, milyen tipusú válságra lehet számítani.

• ha adósságválságról van szó, akkor Olaszország és Görögország adóssága kerülhet a fókuszba,
• ha energiaválság jönne, akkor Magyarország sokkal kitettebb, mert nagyon rá van szorulva az orosz energiára.

A mostani energia válsághelyzetben Európa gyorsan reagált, egy év alatt ki lehetett váltani az orosz energiahordozókat. Több ország 100 százalékban kiváltotta az orosz energiát - mondta Beke Károly.

Pásztor Szabolcs ugyanakkor kiemelte: papíron sok ország függetlenedett Oroszországtól, de a közvetítőkön keresztül vásárolnak orosz energiát, nekünk pedig kevesebb a lehetőségünk, mert nincsenek kikötőink, és a földgázkitermelésünk is kevés.

A kormányzat elkötelezett a hiány csökkentésében, de ennek ára van. Idén 78 ezer milliárd forint lehet a GDP, és ha jövőre 2,5 százalékos hiányt szeretnének, az 2000 milliárd forintot jelent. Eközben csak a kamatkiadás hozzávetőleg 3000 milliárd forint lehet, és a ki kéne vezetni a különadókat, amit megígértek korábban.

A jövő iparágaiban Európa versenyképessége csökken

Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy kulcsfontosságú az állami szerepvállalás a cégek támogatásában. Ugyanis globális verseny indul el, melyik állam nyújt célzottabb támogatásokat a vállalatoknak.

- Az európai döntéshozatal gyorsaságát elnézve a versenyképességi versenyben nem állják meg a helyüket az európai cégek az amerikaival szemben. Kéne egy összehangolt európai stratégia az európai cégek támogatására, Amerikában is Washingtonban döntenek a támogatásokról, központilag a vállalati támogatásokról döntenek, itt is erre lenne szükség – mondta Beke Károly.

Hangsúlyozta: a jövő kulcsfontosságú ipari szektoraiban egyre kevesebb az európai szereplő, Kína és az USA előrébb tart ebben a versenyben.