Bankválság indult, a világgazdaság recesszió felé halad, kétségbeesni azonban még korai lenne

Bankválság söpört végig a világ nyugati féltekén. Ez immár tény, korántsem csak a sajtó hatásvadász címadása ijesztgetett csődhullámmal. Barcza György, közgazdász, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. korábbi vezetője a Növekedés.hu kérdésére elmondta, hogy egy kisebb méretű bankválságot éltünk át, több bank egyszerre került hasonló okból nehéz helyzetbe.

A múltidő használata azért indokolt, mivel a jelek egyelőre azt mutatják, hogy a piacok megnyugodtak, a svájci bank megmentése pedig egyelőre sikeresnek bizonyult. A Deutsche Bank részvényáresése körül keletkezett pánik is alább hagyott, miközben borúlátó elemzések már második Credit Suisse-ügyet látták a vezető német pénzintézet körül kialakulni. 

A közgazdász hozzátette azt is, hogy nem globális méretű válságról van szó, minden esetben lokális gondokkal kerültek szembe a pénzintézetek, a helyzet pedig semmilyen tekintetben nem mérhető a 2008-ashoz.

Az első dominó

Egy szilikonvölgyi kis pénzintézet, a Silicon Valley Bank bedőlésével kezdődött a sokkszerű csődsorozat, a történtek gyökerei pedig a koronavírus válságig nyúlnak vissza.

Barcza György emlékeztetett, hogy a lezárások miatt kialakult gazdasági visszaesést az amerikai kormány nagymértékű élénkítőprogrammal próbálta kezelni, az elmúlt három évben gyakorlatilag özönlött az állami pénz az informatikai és technológiai szektorba.

A cégek pedig kedvenc malacperselyükbe, az informatikai cégek bankjaként számon tartott Silicon Valley Bankban helyezték el a hatalmas összegeket.

A pénzintézet betétállománya három év alatt megháromszorozódott, a rendelkezésre álló hatalmas pénzmennyiséget nem tudták hitelként kihelyezni, a piacon nem volt rá felvevőkapacitás, ezért a biztosnak tűnő amerikai állampappírokba fektettek. Barcza György elmondása szerint a baj akkor kopogtatott az ajtón, amikor az utóbbi hónapokban lezajlott kamatemelések miatt az állampappírok jelentősen – 30 százalékkal – veszítettek az értékükből.

A hírre a betétesek megrohanták a bankot, hogy hozzáférjenek a pénzükhöz, a pánikhangulat pedig átterjedt a befektetőkre is.

Egy betétkivételi és egy részvényárfolyamesési hullám egyszerre sújtotta a pénzintézetet.

Egy öngerjesztő folyamat áldozatává vált az amerikai bank, részvény árfolyamesése a bank tőkeértékét is csökkentette, miközben a bizalom megrendülésével a betétek kivonása is felgyorsult. Barcza György szerint alapvetően nem az okozta a problémát, hogy állampappírba fektették a rendelkezésre álló forrásaikat, hanem az, hogy a bankok esetében megszokott mértéken felül tették azt.

– A bankvezetés alábecsülte az állampapírba rejlő kockázatokat, közben a megemelkedett alapkamatok mellett a banknak is magasabb kamatot kellett a betéteseknek fizetnie, ami egy idő után veszteségessé tette az intézmény működését – magyarázza a közgazdász.

A szilikon-völgyi bank magával rántott még egy kisebb pénzintézetet, majd a pénzügyi fertőzés átterjedt a tengeren túlra is. Éppen úgy, mint egy vírus.

Egy illúzió halála

Az európai közvéleményt valósággal sokkolta a 167 éves múltra visszatekintő Credit Suisse csődközelbe kerülése. A svájci pénzügyi rendszer nimbusza sokáig kikezdhetetlennek tűnt, a stabilitás és biztonság szinonimájaként hivatkoztak a svájci bankokra. Nemrég azonban kiderült, hogy a Credit Suisse hosszú évek óta gyengélkedett, a csődtől pedig csak az állami közvetítéssel végrehajtott bankmentés óvhatta meg. A történet előzménye, hogy a svájci pénzintézetnek a tavalyi évben már tőkeemelésre volt szüksége a veszteségek – 8 milliárd frankos veszteséget könyvelhettek el 2022-ben – miatt.

A részvényesek, különösen a közel-keleti befektetők azonban abban bíztak, hogy a Credit Suisse újra megerősödik, és hamarosan szárnyalni fognak a bank papírjai. Az események azonban teljesen más irányt vettek.

Az Egyesült Államokból indult csődhullám miatt a nyugati világ bankpapírjai égetni kezdték a befektetők kezét, eladási pánik lett úrrá a piacon, a Credit Suisse esetében pedig ez fejlővéssel volt egyenértékű.

Az amerikai és európai esemény közötti összefüggés éppen abban ragadható meg, hogy az Amerikából indult eladási hullám végigsöpört a nyugati bankszektoron, a bankrészvények árfolyama mindenütt jelentősen csökkent, ez pedig végzetes sebet ejtett az amúgy is gyengélkedő Credit Suisse-on.

A svájci bank árfolyamesése olyan mértékű volt, hogy a tőkemennyiég csökkenése bizonytalanná tette az intézmény puszta működését is.

Egy ponton túl a Credit Suisse egy lefele tartó spirálba került, aminek a vége az lett, hogy teljesen elértéktelenedtek a részvényeik.

Technikailag ugyan nem csődölt be, de segítségnyújtás nélkül valószínűleg rövid idő alatt bekövetkezett volna a legrosszabb.

A svájci kormány, a pénzügyminisztérium és a jegybank közbelépett, az ország második legnagyobb bankját felvásároltatták a legfőbb riválisával, az UBS Bankkal. Az ügymenet előmozdítása érdekében a kormány garanciát vállalt az USB számára, a svájci jegybank pedig 50 milliárd svájci frankos likviditási hitellel segítette a vásárlási kedvet.

A beavatkozás elkerülhetetlen volt, félő volt, hogy nemcsak a lakosság és a vállatok, hanem a többi bank is pórul jár, ugyanis a bankközi piacon a pénzintézetek egymásnak is hiteleznek.

Barcza György kiemelte, hogy a svájci események kapcsán nem történt spekuláció, mindössze egy gyenge szereplő esett ki piacról, miután nem bírta lábon kihordani a nemzetközi bankrészvény-eladási hullámot. – A nagy sokk után az árfolyamok emelkedni kezdtek, a gyengék kihullottak, több mentőintézkedésre is sor került Amerikában és Svájcban is.

– A nagybankok összefogtak és mentették a kisbankokat. Egy hétig tartott, most úgy tűnik, hogy stabilizálódott a helyzet – meséli Barcza György.

A bankmentésre március 20. hétfőn került sor, kedden pedig már emelkedett a bankpapírok értéke.

Barcza György szerint a svájci bankmentés sikeressége azonban csak hosszú távon mérhető.

Az óvatosságot indokolja, hogy a svájci pénzintézet megmentése utáni harmadik napon a Deutsche Bank csődkockázata emelkedett meg aggasztó mértékben, illetve március 24. én pénteken a bank részvényei is esni kezdtek.

Megismétlődni látszott a Credit Suisse esete, éppen a hétvégi szünet előtt zuhantak be a részvények, a borúlátó előrejelzések szerint a pszichés hatások eredményeként a bankpiac a leggyengébb láncszemét találta meg a német bankban. Az aggodalmakat növelte, hogy a Deutsche Bank a 2010-es években számtalan botrány főszereplőjeként került a hírekbe, eredménytelen működésével szintén rászolgált a bizalmatlanságra.

Végül a pesszimisták várakozásai nem váltak valóra. Az elemzők kiemelik, hogy a bizalom részben annak is szól, hogy a német bank élén 2018 óta új menedzsment áll, amelynek sikerült konszolidálnia a pénzintézet működését. A német pénzügyi rendszerbe vetett bizalom tehát növekszik, míg a svájci jelentős sebet szerzett a Credit Suisse fiaskóval.

Barcza György azonban továbbra is óvatosságra int, véleménye szerint ugyanis a bankpiacot fenyegető veszélyek nem szűntek meg. A közgazdász szerint a bankszektor az egész világon erős nyomás alá fog kerülni a közeljövőben.

– A recessziók így szoktak kezdődni. Jön egy mentőcsomag, következnek az elemzések, hogy ezúttal más lesz minden, nem egy nagy válsággal állunk szemben. Az aktuális helyzetet tudják is kezelni a jegybankok, a felügyleletek és a kormányok, csak közben a világgazdaság recesszióba süllyed és a gazdasági környezet egyre rosszabbá válik – magyarázza Barcza György.

Tervezett recessziós kedvező kilátásokkal

Barcza György elmondta azt is, hogy a történtek alapján arra lehet következtetni, hogy gazdasági recesszió irányába halad a világ. Kínában óvatosabbak a növekedési előrejelzések megbecsülésével kapcsolatban, az amerikai gazdaság pedig már egyértelműen lassulni kezdett.

Globális tekintetben januárig nagyon erősek voltak a gazdasági mutatók, a munkaerőpiacon, az ipari termelékenységben, a fogyasztói bizalom tekintetében is jól szerepelt a világgazdaság, februárban azonban érzékelhetővé vált a lassulás.

Barcza György szerint már

idén recesszióval kell számolni, a kérdés mindössze annyi, hogy három, hat vagy kilenc hónap múlva következik be az általános lassulás. Ami biztos, hogy Amerikából indul majd és onnan terjed át Európára.

Barcza György megnyugtatásul elmondta, hogy a közelgő recesszióval korántsem ér véget a világ.

A lassulás egyik oka a magas alapkamat, amit az infláció megfékezése érdekében folyamatosan emelnek a jegybankok. A tervek szerint ugyanis a magas kamatok miatt beálló gazdasági lassulás megfékezi az inflációt.

– Az amerikai és az európai kamatemelés, illetve az európai is arról szól, hogy recesszióval akarnak inflációt csökkenteni. A '70-es évek tapasztalata szerint a hosszú inflációs időszak sokkal nagyobb probléma, mint egy-két évnyi recesszió – magyarázza a Barcza György.

A recesszióval járó kockázatokat azonban növeli, hogy a gazdaság lassulásával párhuzamosan az európai és amerikai bankrendszer is jelentősen meggyengült. A sérülékenységünk tudatában sokkal óvatosabban kell lépdelnünk a gazdasági aknamezőn.

Forint és Magyarország

Ez intő jel Magyarország számára is. Gyakran felmerülő kérdés ugyanis, hogy miért a forint értéke esik, miközben Amerikában van bankcsőd.

Barcza György elmondása szerint a forint, az állampapírok, a hazai részvények szabadon megvásárolhatók külföldről is, a világ tőkepiacának a része vagyunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyugdíjalapok, biztosítók, Japántól Amerikán át Ausztráliáig és Kínáig vásárolhatják és vásárolják is a magyar eszközöket.

Ezzel azonban együtt jár az is, hogy a forint, az állampapírok, a részvények - árazásában, árfolyamalakulásában jelentős szerepet játszik a nemzetközi hangulat. Amikor Amerikában esnek a bankrészvények, és általában tőzsdei árfolyamok, akkor a hazai részvényektől is megszabadulnak a befektetők, az eladási hullám átterjed Budapestre is.

– A világ tőkepiaca bizonyos értelemben egy nagy tőkepiacnak tekinthető. Nem tudjuk magunkat kivonni a hatások alól. A stabil gazdasági helyzet azonban segít mérsékelni a nagy kilengéseket. Jó hír azonban, hogy a magyar bankrendszer biztonságban van – mondja a közgazdász.

A magyar gazdasággal kapcsolatban az igazán releváns kérdés inkább az, hogy globális recesszió hogyan fogja éreztetni a hatását, illetve hogyan fogja érinteni a magyar bankokat. Akkor kiderül mennyire válságállóak a magyar intézetek.

A recesszió hazai hatásai nyomán ugyanis jó eséllyel számíthatunk növekvő munkanélküliségre, a vállalati profit csökkenésére, késedelmessé váló és rosszul teljesítő hitelekre, amelyek a bankrendszert is megviselhetik.