Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Változtatott a kannabisz nemzetközi besorolásán az ENSZ

Elemzések2021. márc. 24.Szabó Anna

Amíg korábban fokozottan veszélyesnek és egészségügyi célra alkalmatlannak minősítették a kannabiszt, addig a közelmúltban az ENSZ a legveszélyesebb drog kategóriából eggyel hátrébb sorolta a növényt. Ezzel – tudományos kutatások alapján – a világszervezet elismerte, hogy bár továbbra is kábítószernek minősül, orvosi alkalmazása megalapozott - mondta a Növekedés.hu-nak Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke.

Jelentős változás következett be a kannabisz besorolásában azt követően, hogy tavaly decemberben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága (CND) úgy döntött, hogy leveszi a kannabiszt és a kannabiszgyantát a legveszélyesebb kábítószereket felsoroló listáról, így a jövőben enyhébb megítélés alá esik a növény – nyilatkozta a Növekedés.hunak Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnevezésű civil szervezet elnöke.

Azzal, hogy a kannabisz kikerült a különösen ártalmas és egyúttal gyógyászati célra nem alkalmas kábítószerfélék közül, jelentős lépést tettünk az orvosi célú alkalmazás felé. A döntés jelentősége ugyanis abban áll, hogy ettől a pillanattól szabadon kutatható, és orvosi célra is alkalmazható a növény, illetve annak hatóanyagai.

A szakember érthetetlennek nevezte, hogy a magyar kormány a szavazáskor az egységes uniós álláspontot megbontva a javaslat ellen szavazott azzal a magyarázattal, hogy a kannabisz átsorolásra egy lépést jelent a kábítószerek legalizálása felé.

Pedig erről szó sincs, hiszen mindkét fent nevezett szervezet tudományos tényeket figyelembe véve döntött úgy, hogy

ugyan továbbra is a kábítószerek között tartja számon a növényt, de bizonyítottnak látják annak lehetséges alkalmazását bizonyos betegségek (epilepszia, szklerózis multiplex, daganatos betegségek, illetve fájdalomcsillapítás stb.) kezelésekor.

Az unió egyébként kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen, mert a korábban elfogadott közös uniós állásfoglalással szemben szavazott a döntéskor a magyar küldött.

Szelestei Miklós a kannabisz teljes mértékű legalizálása kapcsán elmondta, arra egyedül Kanadában került sor.

Ez azt jelenti, hogy engedélyezett a növény felnőttek számára történő termesztése, illetve fogyasztása, akár orvosi, akár nem orvosi célra használja valaki. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyesfajta legalizálásra Európában nem lehet számítani.

Vannak azonban országok, ahol igen enyhe a növény termesztése miatt kiszabható büntetés. Így Csehországban, Portugáliában és Spanyolországban börtönbüntetéssel nem, csak pénzbüntetéssel sújthatják a kannabisz termesztőket és az azt használókat.

Valahol ezen országok gyakorlata és a kanadai szabályozás között van a holland gyakorlat, amely szerint a kannabisz fogyasztását a kávéshopokban is engedélyezik, ugyanakkor az utcai fogyasztás ott is tilos. Vagyis mostanában nem várható a kannabisz teljes körű legalizálása az Európai Unióban, orvosi célú használata azonban elképzelhető.

Alapul szolgálhat az előrelépéshez az izraeli gyakorlat. A zsidó államban már a kétezres évek elején engedélyezték a kannabisz orvosi célú termesztését és felhasználását.

Az ottani magyarázat szerint nem lehet ugyan azt állítani, hogy a kannabisz készítmények gyógyítanának bizonyos betegségeket, azt azonban igen, hogy a klinikai tapasztalatok szerint jelentősen megkönnyítik a betegségek elviselését a betegek számára.

A termelők először csak belföldi használatra termeltek, mostanra azonban már exportálnak kannabiszalapú gyógyszereket például az Egyesült Államokba, illetve már egyes európai országokba is.

Általános tapasztalat, hogy a liberalizálással piacra került, engedéllyel termesztett kannabisz, illetve az ebből készül gyógyszerek eleinte jóval drágábbak, mint a feketepiacon kapható illegális termékek. Ennek oka, hogy jelentős beruházásra van szükség, engedélyeket kell beszerezni. Idővel azonban ez változhat. Ennek jó példája Németország, ahol hamarosan eljuthatnak oda, hogy már nem külföldről hozzák be a kannabiszt, hanem bizonyos cégeknek engedélyt adnak a belföldi termesztésre és előállításra orvosi céllal, és így várhatóan jelentősen csökkennek majd az árak. 

A kannabiszból készült, gyógyászati célra használható CBD olajok hazai forgalmazása fellendülőben van.

A CBD a kannabisz egyik olyan hatóanyaga, amely orvosi célra, például epilepsziás rohamok csillapítására és egyéb tünetek kezelésére is alkalmazható, sokszor olyan esetekben is, amikor a hagyományos gyógyszerek már hatástalanok. Vizsgálatok alapján a CBD-nek nincs kábító hatása.

A CBD olajok hazai forgalmazásáról Szelestei Miklós elmondta, a magyar szabályozás szerint – amely az uniós irányelvekre hivatkozik – a CBD olajok új élelmiszereknek, azaz 1997-ig nem ismert élelmiszernek minősülnek.

Pontosan nem lehet ugyan megmondani, hogy mekkora forgalmat bonyolítanak le a CBD olajokat forgalmazó cégek hazánkban, az azonban biztos, hogy több milliárdos piacról van szó.

Azt mondhatnánk, hogy forgalmazásuk – részletes hazai szabályozás híján – leginkább a szürkezónában történik. Az elmúlt napok fejleménye, hogy az OGYÉI kezdi felszólítani a forgalmazó cégeket, hogy amennyiben az általuk kínált termékek nem rendelkeznek az új élelmiszerekhez szükséges uniós regisztrációval, akkor kötelesek felfüggeszteni árusításukat. 

Az elnök hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy ne drogpolitikai kérdésként kezeljék itthon az orvosi kannabiszt, annak használatát, illetve forgalmazását.

Ezek a termékek ugyanis a betegjogokhoz kötődnek, hiszen minden betegnek joga van ahhoz, hogy a lehető legjobb ellátáshoz jusson, és ebbe beletartozik az orvosi célú kannabisztermékek használata is.

Üzleti szempontból pedig azért lenne szükség termesztés, forgalmazás pontos szabályozására, mert az igény hatalmas irántuk, és jelenleg irtózatos hasznot raknak zsebre a forgalmazók, gyártók.

További haszna lenne az orvosi célú kannabisztermékek engedélyezésének és a forgalmazási feltételek pontos szabályozásának, hogy jelentősen olcsóbban, és megfelelő, ellenőrzött minőségben juthatnának a betegek azokhoz a termékekhez, amelyeket ma esetleg bizonytalan hátterű cégektől, orvosilag nem ellenőrzött minőségben szereznek be.