Lazítani kéne a kannabisz szabályokon Magyarországon – állítja az Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke

Interjú2019. okt 30.Sz.A.

A szabályozás hiánya gátolja az orvosi kannabisz széleskörű alkalmazását Magyarországon, bár kannabiszból kinyerhető gyógyszerek már most is sok beteg emberen segítenek, de nincs átlátható és világos szabályozás hazánkban – mondta lapunknak a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke. Szelestei Miklóst az orvosi kannabisz gyógyászati használatáról és az eddigi nemzetközi tapasztalotokról is kérdeztük.

Világszerte egyre nagyobb az érdeklődés a kannabisz (kender) orvosi alkalmazása iránt, mind több helyen engedélyezik is bizonyos korlátokkal a termesztést és a kannabiszból előállított gyógyszerek forgalmazását, de hazánk sajnos még messze van ettől. Pedig a kannabiszból kinyerhető hatóanyagok nagy könnyebbséget jelentenek számos betegségben szenvedő számára, ráasául a termesztés és forgalmazás igen jövedelmező üzlet

– nyilatkozta a Növekedés.hu-nak a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke.

Szelestei Miklós arról is beszélt, hogy jelenleg orvosok és az egészségügyben dolgozók számára elérhető kannabiszprogram elindításán dolgoznak. Mint mondta, a kannabisz orvosi alkalmazásától való elzárkózás már a múlté, számos országban meghatározott feltételek megléte, és bizonyos korlátozások mellett engedélyezett az orvosi célú termesztés és forgalmazás. Az Egyesült Államok néhány államában, például Kaliforniában vagy Coloradóban már nincs akadálya a termesztésnek.

De Európában is enyhülőben van a hangulat, Csehországban, Spanyolországban és Svájcban például nem engedélyezett ugyan otthoni, néhány kannabisz növény termesztése, de ha rajtakapnak valakit, akkor nem jár börtönbüntetés utána, legfeljebb pénzbüntetés, mint egy közlekedési szabálysértés esetén - tette hozzá.

Egyébként Izrael volt az első ország, ahol kutatások indultak a kannabisz orvosi alkalmazásával kapcsolatosan, és mostanra az eredmények is beértek. A zsidó államban az egészségügyi minisztérium engedélyezte a kannabisz használatát gyógyászati célra, sőt, állami támogatással is segítik alkalmazását. Náluk jelenleg mintegy 50 ezer ember használ rendszeresen kannabiszt gyógyászati céllal.

Németországban pedig 2018-ban írtak ki tendert a termesztésre, forgalmazásra, majd az engedélyeket is kiadták.

Ennek eredményeként tavaly 70 millió euró értékben több ezer embert kezeltek kannabiszból kinyert gyógyszerekkel. Egyébként a legtöbb uniós tagországában engedélyezett a kannabisz orvosi célú használata.

Szelestei Miklós hangsúlyozta: ezzel szemben nálunk csak az ipari kender termesztésére van lehetőség, ezen túl csak kutatási céllal lehet nem ipari kannabiszt termeszteni, szigorú elszámolás mellett. Ha valaki engedély híján mégis erre adja fejét, annak számolni kell azzal, hogy nagyobb mennyiség, azaz eladási célú termesztés esetén börtönbüntetést kaphat. 

Bizonyos tekintetben magyarázható a szigorú magyar hozzáállás, más tekintetben viszont nem - véli a MOKE elnöke. Magyarázható, mert egy 1964-es ENSZ egyezmény alapján a kannabiszt a legveszélyesebb kábítószerek közé sorolták, és ezt az egyezményt minden tagország köteles alkalmazni saját gyakorlatában. 

Másrészt viszont elavult a magyar gyakorlat, hiszen az ENSZ is éppen mostanában vizsgálja felül az említett egyezményt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére, mert bár a kannabiszból kábítószert is lehet gyártani, de gyógyító hatású készítményt is. Jó eséllyel jövőre szavaznak az ENSZ-ben egy előterjesztésről, amely engedélyezi orvosi használatra a kannabisz származékokat, és ez talán segíti, hogy nálunk is lekerüljön a feketelistáról.

A berzenkedés a kannabisztól abból fakad, hogy sokan azonosítják a növényből kinyerhető hatóanyagokat a kábítószerrel. Pedig ennél sokkal bonyolultabb a helyzet.

A kannabisz hozzávetőlegesen 140 hatóanyagot, kannabinoidot tartalmaz. Ezek közül kettőt ismert a köztudatban, a CBD (cannabidiol), amelyből készített szerek jelenleg leginkább olaj formában kaphatók szinte egész Európában, és THC (tetrahydrocannabinol), amely viszont tudatmódosító hatású. 

A kutatások elsőként az epilepsziás betegek esetében mutatták ki a CBD alkalmazásának pozitív hatását, és így létjogosultságát. Az utóbbi időben azonban többek között a Parkinson- és Alzheimer-kórtól kezdve a szklerózis multiplexen keresztül az autizmusig számos betegség esetén mutatták ki a vegyület kedvező hatását.

Sőt, a THC-vel közösen alkalmazva a rákos betegek számára is könnyebben elviselhetővé teszi állapotukat. A CBD csökkenti a kemoterápiás kezelés mellékhatásait, például a hányingert, a THC pedig mérsékli a kezelés során, illetve a daganat miatt keletkezett fájdalmat - mondta a MOKE elnöke.

Arról egyelőre még folynak a viták, hogy a kannabisz összetevőinek van-e gyógyító hatása a daganatos betegségek esetén. Ezzel kapcsolatos kutatások jelenleg is folynak. 

Hazánkban felemás a helyzet, mert a kannabisz termesztése, az abból készült gyógyszerek, gyógyhatású készítmények gyártása és forgalmazása ugyan nem engedélyezett, de nem tiltott például a CBD tartalmú szerek használata  tette hozzá Szelestei. További csavar a dologban, hogy például a CBD tartalmú olajokat étrendkiegészítőként sorolták be, azok léteznek a közforgalomban, de tudni kell, hogy nem ellenőrzött termékekről van szó, azaz senki nem vizsgálja, hogy valójában milyen összetevőket és milyen arányban tartalmaznak ezek a készítmények.

A kannabisz készítmények széleskörű alkalmazásáért küzdő MOKE éppen ezért mostanában kezdett bele a velük együttműködő cégek termékeinek ellenőrzésébe, s honlapján közli azoknak a szereknek a listáját, amelyek megfelelnek az ilyen készítményekkel kapcsolatos elvárásoknak. Ezzel párhuzamosan az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (OGYÉI) is felvették a kapcsolatot, mert minél előbb érdemes lenne ezzel a problémával foglalkozni, ugyanis itthon is egyre többen használnak ilyen készítményeket.

Szelestei Miklós további problémaként említette, hogy

tíz orvosból csak kettő ismeri ezeket a készítményeket, és még kevesebben hajlandók receptre felírni.

Azért lenne különösen fontos, hogy az orvosok is támogassák ezen készítmények bekerülését a köztudatba, mert amíg korábban csak interneten lehetett rendelni azokat, idén februárban az OGYÉI elkezdte a nyilvántartásba vételhez szükséges notifikációs számokat kiosztani a CBD olajokra, így azok megjelenhetnek a bioboltok és gyógyszertárak kínálatában. 

De orvosi rendelvényre például felírható szklerózis multiplex tüneteinek csökkentésére egy, a nyelv alá fújható spray formában létező gyógyszer, amely fele-fele arányban tartalmaz CBD-t és THC-t. Ez azonban nálunk nem, csak Európában törzskönyvezett, ezért ha valaki talál is orvost, aki felírja, akkor külön engedély alapján kell beszereznie gyógyszert külföldi forrásból. Azt is tudni kell, hogy nálunk a társadalombiztosítás nem finanszírozza ezeket a gyógyszereket és egyéb készítményeket, így azok ára igencsak borsos.

Van olyan készítmény, amelynek havi adagja 160 ezer forintba kerül. 

Az elnök szerint pontosan megmondani nem lehet, Magyarországon hányan és milyen rendszerességgel használnak kannabisz készítményeket, de az biztos, hogy számuk emelkedőben van. Kiemelte, azért is lenne fontos mielőbb rendbe rakni a magyarországi szabályozást, mert a jelenlegi félhivatalos forgalmazás mellett továbbra is jelen van a feketepiac, ahol ellenőrizetlen minőségű szerek kerülhetnek forgalomba. 

Az azzal kapcsolatos aggályokat pedig, hogy a legalizálás kontrollálatlan és veszélyes mértéket öltő fogyasztást eredményezne mindenekelőtt a fiatalok körében, a nemzetközi tapasztalatok nem igazolják.

Szelestei Miklós ennek kapcsán elmondta, Mexikóban és Közép-Amerikában, Afganisztánban hatalmas problémát jelent a kábítószerkereskedelem. Mexikóban például azért legalizálnák a kannabisz származékok használatát, hogy állami ellenőrzés alá vonnák a kereskedelmet, és így vennék ki a drogkartellek kezéből az ellenőrzést. Kaliforniában, Oregonban, Colorado államban vagy

Washingtonban, ahol már évek óta legalizálták az orvosi célú kannabiszhasználatot, az emberek nem a feketepiacon veszik meg a terméket, hanem hivatalos csatornákon keresztül.

Vagyis erősen csökken a feketepiac szerepe. Jól mutatja sikert, hogy Colorado államban olyan mennyiségű pénz keletkezett a kannabisz üzletből, hogy – miután bankba nem rakhatták, mert szövetségi szinten még tiltott volt a tevékenység – iskolákat, óvodákat, utakat építettek az így összegyűlt pénzből. 

De más országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a gyógyászati célból legalizált kannabisz esetében stagnált vagy csökkent a fiatalok kannabisz fogyasztása, növekedést pedig sehol nem tapasztaltak. Hiszen, ami nem tiltott, az már nem is olyan érdekes a fiatalok számára.

Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a hivatalos engedélyekkel forgalmazott készítmények drágábbak, mint a feketepiacon kapható szerek, hiszen fel kell építeni a vállalkozást, adót kell fizetni, szabályokat betartani. Cserébe viszont garantáltan ellenőrzött minőséget kap a felhasználó.

Szelestei Miklós összefoglalva elmondta, olyan kannabisz programra lenne szükség Magyarországon, amely orvosi vezetéssel és ellenőrzés mellett biztosítaná, hogy magyarországi termesztéssel, fejlesztéssel és gyártással készüljenek el a kannabisz készítmények és gyógyszerek, a betegeket pedig a társadalombiztosítási rendszeren belül lássák el ezekkel a készítményekkel.

A MOKE véleménye szerint lehetővé kell tenni, hogy az orvos megismerje ezeket a gyógyszereket, a beteg pedig szabadon választhasson: a hagyományos gyógyszert szeretne használni, vagy ehelyett valamilyen kannabisz készítményt. A kannabiszból készült gyógyszerek és készítmények ugyanis olyan betegségekre nyújthatnak alternatív megoldást, amelyek esetében a betegnek nincs ideje, hogy kivárja a jelenlegi rendszerben általánosan jellemző hosszadalmas engedélyezési és beszerzési folyamatot.