Van valami, amiben Európa jobb, mint az USA vagy Kína?

Elemzések2020. jún 14.Fellegi Tamás

Közismert, hogy az USA a világ legnagyobb gazdasága, és Kína áll a második helyen. Azt gondolhatnánk, hogy így ez a két ország a legnagyobb fogyasztói piac, Európa hátul kullog. Valójában azonban Európa helyzete meglepően jó a versenyben.

Nominális GDP

Kétségtelen, hogy ha az országok nominális GDP-jét vetjük össze, akkor európai országot először a negyedik helyen találunk (Németország), utána a hatodikon és a hetediken (Egyesült Királyság és Franciaország), de ha a kontinens összteljesítményét nézzük, akkor is nehéz versenyre kelni Amerikával. Ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, van összesen öt kisebb európai ország (Luxemburg, Svájc, Írország, Norvégia, Izland) amelyik megelőzi az Egyesült Államokat, a többiek viszont mind hátrébb vannak.

Vásárlóerő-paritás és lakosságszám

Ha azonban a tényleges piaci lehetőségeket akarjuk megnézni, érdemes vásárlóerőparitáson számolni, és mindjárt sokkal árnyaltabb képet kapunk. Az Eurostat adatai szerint (2017-es adatok, de idén májusban frissítve) kontinensünk sokkal jobban áll a tényleges vásárlóerőt és így fogyasztási szintet nézve, ha minimum az Európai Unió szintjén nézzük, de még inkább úgy, hogy az egész Európai Gazdasági Térséget figyelembe vesszük, és Nagy-Britanniát sem hagyjuk ki a kilépés ellenére. Sőt, így Európa egyenesen az élre tör a három nagy piaci egység közötti versenyben.

Ami a lakosságszámot illeti: Kína népessége 1.44 milliárd, az Egyesült Államoké 330 millió, az Egyesült Királyságot is beleszámítva az Európai Gazdasági Térségé 535 millió.

A sorrend

Nézzük ezek után az adatokat. Az Eurostat szerint vásárlóerő-paritáson már Kína a világbajnok, az USA-t épp egy kicsit megelőzve, a világ GDP-jének 16,4 százalékával. Az Egyesült Államok 16,3 százalékot tudhat magáénak, a szigorú értelemben vett jelenlegi Európai Unió (27 taggal) pedig 16 százalékot. Ezek után India következik 6,7 százalékkal, majd Japán 4,3 százalékkal, Oroszország 3,2 százalékkal és az Egyesült Királyság 2,5 százalékkal.

Európa egésze

Máris látszik, hogy ha az Egyesült Királyságot még az EU-hoz számítjuk (feltételezzük, hogy viszonylag szoros kapcsolatai maradnak az országnak az Unióval, így valamelyest továbbra is az európai piac részének tekinthető), akkor 18,5 százalékkal Európa máris az élre kerül. Ha ehhez még hozzávesszük az EEG tagállamokat, Norvégiát, Svájcot és Izlandot, további 0,8 százalékot kapunk, ezzel már 19,3 százalék a teljes összeg.

Ezek alapján már egyértelmű, hogy Európának a gazdasági értelemben egységes piacnak tekinthető része vásárlóerő tekintetében a 3 évvel ezelőtti adatok alapján érdemben megelőzi úgy az Egyesült Államokat, mint Kínát. Ha vélelmezzük a tavalyi helyzetet, Kína valamivel előrébb lehet magas növekedése miatt, de megelőzni csak akkor fogja az európai térséget, ha növekedése tartósan magasabban marad. Erre eddig volt is esély, bár azt nagyon nehéz felmérni, hogy a koronavírus-járvány okozta válság lezajlása után melyik térség milyen növekedési pályát fog mutatni.

Pontosabb fogyasztási mérőszám

További érdekes adatokat is közöl az Eurostat: megvizsgálja néhány ország egy főre jutó GDP értékének arányát (ugyancsak vásárlóerő-paritás alapján) az EU jelenlegi átlagához viszonyítva, és egy másik, a tényleges belföldi vásárlóerőt jobban bemutató mutatót, melynek neve AIC (Actual Individual Consumption). Az adat kiszűri például a határon keresztül ingázókat, vagyis akik az adott országban keresik meg jövedelmüket, de azt egy másikban költik el. Ez az egyébként listavezető Luxemburg esetében szembeszökő: míg egy főre jutó GDP értéke 2,64-szerese az EU átlagának, az AIC érték, vagyis a tényleges vásárlóerő csak 1,36-szoros.

Az Egyesült Államok ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében a Nagy-Britannia nélküli EU átlagának 1,4-szeresét éri el, az AIC-érték viszont 1,6-szoros. A tényleges vásárlóerő tehát lényegesen nagyobb, mint amit az egy főre jutó GDP indokolnak, ennek azonban olyan okai vannak, mint például az alacsonyabb amerikai adószint, illetve általában az európainál jóval alacsonyabb állami újraelosztási mérték.

Ebben is jól áll a kontinens

Az Egyesült Királyság 1,08-szoros egy főre jutó GDP és 1,17-szeres AIC értékkel rendelkezik az EU-átlaghoz képest, így, ha az országot hozzászámoljuk az EU-hoz, megemeli annak átlagát, ami értelemszerűen kisebb lesz az USA-hoz képest eltérés. Értelemszerűen ugyanez a helyzet az EGT-országok hozzáadásával, így már csak nagyjából 1,54-szerezese az amerikai AIC adat az európainak. Ha ezt a két térség lakosságszámával összevetjük, máris élre tör az európai vásárlóerő, hisz az európai térség 535 milliós lakossága az USA 330 milliős értékét 1,62-szeresen haladja meg.