Egyetemi tapasztalatok: villámgyors átállás home learning és home office üzemmódra

A vírushelyzet milyen kihívásokat hozott a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) életében? 

A BGE-t váratlanul, de felkészülten érte az új helyzet. Meg kellett szerveznünk az oktatás - hagyományos formákban megszokott magas minőségű - elérhetősége mellett, a hallgatói szolgáltatások és az intézményi működtetés zavartalan folytatását is. Hallgatóink számára az otthoni tanulás szakmai tartalmát, kollégáink számára pedig az otthoni munkavégzés lehetőségét, és a mindezeket működtető online keretrendszereket kellett biztosítanunk. 

Azért tudtunk felkészülten cselekedni, mert az évek óta tartó digitális fejlesztéseink biztos alapot adtak a gyors átállásra. 

Hallgatóink visszajelzései is megerősítették, hogy a hirtelen jött digitális váltásban jól vizsgáztunk. 

Milyen platformot használtak az előadásoknál?

Nagyra értékelték, hogy minden előadást ugyanazon a digitális platformon, a Teams-en keresztül tettünk elérhetővé. Bár ezt az átmeneti időszakot - a hallgatók és munkatársak aktív és támogató közreműködésével - sikeresen megoldottuk, azért tapasztalataink szerint kizárólag a digitális formák használata önmagában kevés, hosszú távon a legtöbb szakterületen a blended learning forma a leghatékonyabb módszertan.

Erről mit kell tudni?

Ez egy kevert képzési módszer, melynek keretében az e-learning nyújtotta lehetőségek és a hagyományos tantermi oktatás formái együttesen alkalmazhatók. Számos kurzusunk eddig is ilyen rendszerben folyt, az oktatóink többsége rutinosan használja a legújabb kommunikációs platformokat, hallgatóink digitális tudása és érdeklődése pedig nemzetközi szintű.

Ezek szerint nem volt szükség a BGE oktatóinak és hallgatóinak digitális kultúraváltására?

Sokat számított, hogy már öt éve használjuk a Microsoft Office 365 szolgáltatásait. Online csoportkommunikációnkat a Teams rendszerre alapoztuk, ami biztonságos platformot nyújt mind az oktatáshoz, mind az egyetem működési folyamatainak menedzseléséhez. Már korábban is alkalmaztunk interaktív megoldásokat az előadások során (például: kahoot, moodle quiz) és online kommunikációs eszközöket (Goto Webinar) az élő közvetítésekhez, azok rögzítéséhez és megosztásához. Gyakorlatorientált képzéseinken vezető informatikai cégek felhő alapú és földi megoldásait (például MS AI SCHOOL, SAP, SPSS, SAS, IBM DB2,) is megismerhetik hallgatóink.

Ezek szerint mindenben felkészültek voltak.

Úgy gondolom, a karantén időszakára nagy előnyt jelentett, hogy a digitális rendszereinket évek óta tudatosan fejlesztettük a megbízható saját IT csapatunk támogatásával, így nem hirtelen és egyben vált szükségessé a teljes hardver- és szoftverfejlesztés.

Említette a háttértámogatás jelentőségét. Ezt miként tudták felfejleszteni?

Rendszereink üzembiztos alkalmazását segítette az informatikus kollégák folyamatos rendelkezésre állása és támogatása.

A programokhoz és platformokhoz külön az otthoni üzemmódot támogató technikai leírásokat készítettünk hallgatóink és munkatársaink részére.Továbbá a BGE-n egy Oktatásmódszertani Központ működik, amely már évek óta aktívan támogatja tréningekkel, e-learning fejlesztésekkel és képzésekkel az oktatásunk digitális megújulását. Az elmúlt hónapokban mindezt intenzív fokozatra váltva kellett folytatnunk.  Ezért már az első napokban felállítottunk több szakterület bevonásával egy speciális munkacsoportot.

Ennek a teamnek mi volt a feladata?

Követték és aktívan reagáltak a járványügyi helyzet változásaira, feladatuk volt az ezzel kapcsolatos intézkedések alkalmazása és bevezetése.  Többek között belső szabályzatok, útmutatások készültek a home office munkavégzésre, a hallgatói ügyfélszolgálat online működtetésére, az oktatás megvalósítására.  A járványveszély alatt sokat számított például a hatékonyság, a gördülékenység biztosítása, amikor az egyik napról a másikra megháromszorozódott a hallgatói megkeresések száma a vizsgákkal kapcsolatban.

Vizsgaidőszak van. Önöknél mi változott ezzel kapcsolatban?

Ebben a félévben minden vizsgát és záróvizsgát online formában tartunk meg, ugyanis elsődleges szempont hallgatóink és munkatársaink egészségének megóvása.

A szakdolgozatokat online formában kértük benyújtani, ahol a hallgatóink saját maguk tudják a plágiumszűrést is elvégezni, majd az elbírálás szintén itt történik elektronikus formában.

Újdonság, hogy könyvtárosaink a hagyományos csatornák mellett közösségi médiafelületen is támogatták hallgatóink előrehaladását, adatbázis-szolgáltatást, webináriumot tartottak, hogy eljusson a megfelelő szakirodalom az otthoni tanuláshoz, szakdolgozat íráshoz. A vizsgáztatás a Microsoft Teams alkalmazás mellett Coospace és Moodle rendszereken valósul meg.

Ezekről mit kell tudni?

Az e-learning kereteit a CooSpace és a Moodle LMS rendszerek biztosítják, amelyeket az oktatás teljes területén használunk tartalommegosztásra, csoportmunkára és elektronikus vizsgáztatásra. Képzéseinkben már sok éve aktívan alkalmazzuk ezeket az elektronikus csatornákat, most az elmúlt hónapokban pedig kiemelt szerephez jutottak.

Az új helyzet hány hallgatót és tanárt érintett? 

Közel 17 000 hallgatónkat és több mint 400 oktató munkatársunkat. Emellett számos olyan vállalattal állunk kapcsolatban, amelynek munkatársai oktatóként is részt vesznek a BGE életében, elsősorban a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati készségek és tudás elmélyítése érdekében.

A BGE budapesti, Markó utcai központja: mindenki jól vizsgázott 

A háttérből mennyien segítettek?

Meg kell említenem azt a több száz nem oktató kollégámat is, akik a karantén idején a háttérben – feladatkörüktől és egyéni lehetőségeiktől függően munkahelyükre bejárva vagy otthonról – a helyzet által megkövetelt még nagyobb aktivitással végezték munkájukat, hogy az Egyetem zökkenőmentesen működhessen.

Említette a gyakorlati képzés jelentőségét. Itt milyen eredményeket értek el?

Ma már több mint száz vállalkozással állunk kapcsolatban. Partnereink munkatársai előadásokat tartanak nálunk, tanácsadó testületeinkben segítik a naprakész ismeretek átadását. A duális képzésben a karantén ideje alatt is együttműködtünk a cégekkel, a lehetőségekhez képest próbáltuk biztosítani, hogy hallgatóink folytathassák a vállalatnál töltött gyakorlatukat, ne maradjanak le például a projektmunkákról. Olyan feladatokat igyekeztünk biztosítani nekik, amelyeket otthonról is el tudtak végezni. 

Mit hozhat a jövő?

A karantén hatásai csak megerősítettek abban, hogy a digitalizáció történetének legmeghatározóbb időszakát éljük.

A jelen folyamatai gyökeresen fogják megváltoztatni mindannyiunk közös jövőjét: legyen szó nemzetgazdasági szintű kérdésekről, munkaerő-piaci trendekről, oktatásról, kutatásról a mindennapi életünkről.

Ennek során naponta újabb és újabb kihívások jelennek meg, amelyre a digitális oktatási stratégia alapján, hiteles, tudatos - egyre többször - azonnali válaszokat kell adnunk.

Például?

A mesterséges intelligencia alkalmazási területének lehetőségei kimeríthetetlenek, az innovatív fejlődéshez elengedhetetlen, mind alkalmazási, mind humán részről. Ilyen lehet például a chatbotok fejlesztése. 

Újabb fogalom, amely magyarázatra szorul.

Ezek olyan intelligens programok, amelyek nemcsak interaktív kommunikációra képesek valós személy beavatkozása nélkül, hanem a beszélgetésből tanultakat is beépítik a válaszaikba. 

Az emberek által feltett kérdésekre a gép magától válaszol, úgy, hogy valós személy nem ül a monitor előtt.

Mindezek sikeres alkalmazásával és bevezetésével munkatársaink leterheltsége csökkenthető, hallgatóink pedig gyorsabban, hatékonyabban kaphatnak válaszokat, de akár a vizsgáztatásban is segítségünkre lehet majd a mesterséges intelligencia. 

Milyen példák vannak, illetve lehetnek az Egyetemen a mesterséges intelligencia használatára?

Sok olyan digitális rendszerünk van, ahol folyamataink az adatelemzésekkel gyorsíthatók, vagy kiterjeszthetők új területekre, például új típusú e-learningek, hallgatói életút segítése, lemorzsolódás csökkentése, mentorálás, az egyetemünk működtetésének gyorsabbá, biztonságosabbá tétele.

Sok változást sorolt fel. Ezek tükrében a karantén időszakát milyen tapasztalattal zárják? 

Sokat tanultunk az elmúlt hónapok alatt: összefogást, problémamegoldást, rugalmasságot, alkalmazkodást az új kihívásokhoz. Nemcsak az oktatókkal, hanem a hallgatókkal is szorosabb kapcsolat alakult ki.

Összekovácsolt bennünket ez a nehéz időszak. 

Elkezdtük a távoktatás tapasztalatainak elemzését és erre vonatkozóan felmérést is indítunk a hallgatóink körében.

Nyugtasson meg, szükség lesz még a személyes emberi kommunikációra?

Lényegesnek tartom, hogy erre a jövőben is szükség lesz, a személyes kontaktust nem szabad és nem is lehet teljesen kiiktatni.

Arany középút?

Abszolút. A karantén alatt tanultakat - és most nemcsak a digitalizációra, hanem az emberi kapcsolatokra is gondolok - a javunkra fordíthatjuk. Ha megszűnik a járvány és visszatér az élet a megszokott mederbe, akkor célszerű lesz az irodai és otthoni munkavégzést kombinálnunk. Azt látjuk, hogy heti néhány nap home office megtartása indokolt lehet annak motiváló és hatékonysági előnyei miatt. A virtuális tér az együtt alkotás izgalmát, az eredmény létrejöttének örömét nem pótolja.

(Fotó:BGE)