Varga Mihály: Magyarország elkerülheti a recessziót

Amikor 2010-ben átvettük Magyarország kormányzását, az ország gazdasága mély válságban volt. A bajt elhárítottuk, a magyar gazdaságot pár év alatt stabil, egyensúlyi növekedési pályára állítottuk. 2019-re mi lettünk az Európai Unió leggyorsabban fejlődő gazdasága – fogalmazott Varga Mihály, pénzügyminiszter a Budapest Economic Forum 2022 gazdasági konferencián.

Kedvezőbb a kép, mint amire számíthatnánk

Most azonban sajnos a háborús időkben bonyolultabb a helyzet, mint 2010-ben volt Ilyenkor ugyanis mások bajával is foglalkoznunk kell – tette hozzé.

Ilyenkor a bajok hívatlanul is átjönnek a szomszédból. Napról napra egyre jobban láthatjuk, hogy az orosz-ukrán konfliktus egész Európát megrengeti, azokat is, akik a kontinens távolabbi szegleteiben élnek. És bár fizikailag Magyarország van a legközelebb a háborús konfliktuszónához, a középtávú gazdasági kilátások tekintetében mégis kedvezőbb a kép, mint amire e fizikai közelségünk alapján gondolhatnánk – hangsúlyozta.

Mint mondta, a háború közelsége nagyobb veszélyérzetet, rossz várakozásokat indukál a piacokon. Ez jól tetten érhető az inflációs folyamatokban. Ezért szoktunk mostanában háborús inflációról beszélni. Ugyanakkor a kormánynak megvannak az eszközei a külső folyamatok ellensúlyozására és a piacok ezt kezdik is érzékelni Magyarország tekintetében. Helyes gazdaságpolitikával elkerülhetjük a recessziót, megvédhetjük a magyar munkahelyek és 2023-’24 táján visszatérhetünk a növekedési pályára.

Tartják a költségvetési egyensúlyt

A tárcavezető kiemelte, hogy a költségvetési egyensúly érdekében a kormány több fronton is fellép. Tavaly év végén 5,9 százalékról 4,9 százalékra csökkentettük az idei hiánycélt. Másik elemként elhalasztottuk, átütemeztük azokat a beruházásokat, amik még nem jutottak el kivitelezési fázisba. Harmadrészt pedig a költségvetési szerveknél takarékos gazdálkodást rendeltünk el. Mindezek a lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy tartsuk magunkat a gázbeszerzés nélkül számolt 4,9 százalékos hiánycélhoz, illetve ennél jobb eredményt sem zárunk ki.

Fontos részadat, hogy 2022-ben május június óta a hiány érdemben nem növekedett, szeptemberben pedig 181 milliárd forint többletet ért el, ami az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb szeptember havi többlete

– ismertette.

Újra csökkenteni kell az államadósságot

A másik fontos mutató az államadósság – mondta Varga Mihály.

2010-ben 80 százalék feletti államadóssággal vettük át a kormányzást, amit a pandémia kezdetéig 65 százalékra mérsékeltük. Az adósságteher ebben az időszakban folyamatosan csökkent. Ha nem jön a járvány, most bizonyára még jobban is állnánk.

2010 óta az államadósság szerkezete is előnyösen változott. A külföldi kézben lévő államadósság arányát 60 százalékról 30-ra, a devizaadósság arányát 50-ről 25 százalék alá javítottuk.

Az államadósság negyedét ma már a magyar emberek tartják kézben. 2010-ben ez az arány csupán 3 százalék volt – sorolta a korábbi évek eredményeit.

A pandémia idején Európa szerte növekedni kezdtek az államadósságok. Az euró övezetben az átlagos GDP arányos államadósság ma 95 százalék körüli, az uniós átlag pedig 88 százalékon áll.

Ebből a folyamatból mi sem tudtunk kimaradni, az adósságunk ismét megközelítette a korábbi szintet A cél most az, hogy visszatérjünk a korábbi csökkenő pályára

– hangsúlyozta.

Finanszírozás

Magyarország finanszírozása a romló környezet ellenére is biztosított. A magyar papírok többszörös túljegyzés mellett kelnek el az aukciókon. Szeptember 29-én bocsátottuk ki a bónusz magyar állampapírt és a prémium magyar állampapír két új sorozatát. Itt az eladások szintén azt mutatják, hogy a magyar emberek szeretnek a magyar államba befektetni. Két hét alatt több mint 1000 milliárd forint értékben keltek el ezek a papírok – tudatta.

Elmondható tehát, hogy a jelenlegi háborús helyzetben is biztosítottak a források Magyarország működéséhez és a családokat, vállalkozásokat védő intézkedésekhez

– ismertette a pénzügyminiszter.

Gazdasági növekedés

A végső cél természetesen a gazdasági növekedés megőrzése. Az idén a mi számításaink szerint ez 4 százalék körül alakul, bár van aki ennél jobbara számít – fogalmazott.

Az IMF a korábbi, saját 3,7 százalékos becslésével szemben, ma már 5,7 százalékos magyar gazdasági növekedést prognosztizál a 2022-es évre – tette hozzá.

Kiemelte, a legnehezebb évünk jövőre lesz, de jó esély van rá, hogy a recessziót számos európai országgal ellentétben Magyarország el tudja kerülni. Éves szinten jövőre 1 százalék körüli növekedésre számítunk, 2023-2024 során pedig fokozatosan visszatérünk a korábbi 4 százalék körüli egyensúlyi növekedési pályára.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyzet ugyan kihívásokkal teli, de korántsem reménytelen. Az elmúlt években Magyarország minden válságból jobban jött ki, mint ahogyan belement és számításaink szerint most sem lesz ez másképp. A gazdaság 2022-ben még a szankciós energiaárak mellett is jól teljesít; a foglalkoztatás rekordszintet ért el, jelenleg 4,7 millióan dolgoznak a gazdaságban; a munkanélküliség szintje pedig alacsony.

Azonban azt látnunk kell, hogy az egyes országok gazdaságai a globalizáció következtében, ma igen erősen függenek egymástól és egy-egy tagország visszaesése mások teljesítményét akár jelentősen is leronthatja. Az elhúzódó háború szétszaggatja az országokon átívelő ellátási láncokat.

Ezért képviseljük a békepárti álláspontot, valamint Európa gazdaságának egésze védelmében a szankciók újragondolását, miközben Magyarországon a saját gazdaságunkat védő intézkedéseket hozunk – húzta alá.