Várható-e jelentős forintgyengülés, mikor vegyünk eurót a nyaraláshoz?
ElemzésekA választásokat követően milyen szinteken alakulhat az euró/forint árfolyam az idei év során? Milyen tényezők befolyásolják most a forintot? Mekkora az MNB devizatartaléka, valamint interveniálhatott-e a jegybank az elmúlt időszakban? Erről kérdeztünk az Erste és az ING Bank vezető elemzőit.
A megkérdezett elemzők szerint az euró/forint árfolyam az év végéig fokozatosan visszasüllyedhet a 360 forintos szintek környezetébe. A bizonytalanság azonban hatalmas, nagyon sok a kockázat.
A közeljövőben hektikus árfolyammozgások következhetnek az orosz-ukrán fejleményektől függően.
A háború elhúzódása, az Oroszország elleni szankciók negatív gazdasági hatásai, a további inflációs kockázatok negatívan érintik a forint árfolyamát. Csakúgy, mint a magas energiaárak nyomán növekvő importszámla, s az ebből eredő romló egyensúlyi pozíciónk.
A Magyarország ellen induló jogállamisági eljárás esetében a piac beárazta a legrosszabb forgatókönyvet, mely szerint hazánk az összes uniós forrást elveszíti. Innen viszont könnyen jöhetnek pozitív meglepetések, melyek kedvező hatással lennének a forintra. A piac jó eséllyel túlreagálta a helyzetet.
A jogállamisági eljárás tétje 22,5 milliárd euró, mely a 2021-2027-es időszakot érinti. Ezenfelül a helyreállítási alap is veszélybe kerülhet, melynek a vissza nem térítendő része nagyságrendileg 7 milliárd euró lenne. Közel 10 milliárd euró továbbá a helyreállítási alap hitel része, amit szintén nem lehet lehívni, ha nincs elfogadott terv.
Ha a háború véget ér, és kedvező hírek látnak napvilágot a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, illetve a kormányzat is költségvetési konszolidációt jelent be, akkor csökkenhetne Magyarország kockázati prémiuma. Ez pedig forinterősítő hatású.
Az MNB feltehetően nem interveniált az elmúlt időszakban és a jövőben sem tesz így. A devizatartalék szintje nem mozdult el drasztikusan március végéig, mintegy 37 milliárd eurón állt. A jegybank inkább a kamatcsatornát használta annak érdekében, hogy a forintot stabilizálja.
A kamatemelés ugyanis a legerősebb fegyver a deviza gyengülése ellen.
A zloty/forint árfolyam alakulásából is arra következtethetünk, hogy nem volt jelentős mértékű direkt intervenció.
Erste Bank
Stabilan folytatódnak a jegybanki kamatemelések. Sőt, márciusban az orosz-ukrán háború kitörése után még heti szintű vészkamatemeléseket is végre kellett hajtania a monetáris hatóságnak – mutatott rá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.
Az effektív kamatszint így egyre nő, s jelenleg 6,57 százalékon áll a 3 hónapos bankközi kamatláb, ami a legmagasabb a közép-kelet-európai régióban.
A piac további kamatemeléseket áraz, melyek várhatóan az elkövetkező hónapokban be is következnek. Dacára az egyre magasabb kamatszintnek a forint árfolyama továbbra is meglehetősen hektikus, és igen érzékenyen reagál a globális kockázati étvágyban bekövetkező változásokra.
A háború elhúzódása, az Oroszország elleni szankciók negatív gazdasági hatásai, a további inflációs kockázatok negatívan érintik a forint árfolyamát. Csakúgy, mint a magas energiaárak nyomán növekvő importszámla, s az ebből eredő romló egyensúlyi pozíciónk.
Bármilyen pozitív hír a háború végével kapcsolatosan megnyugváshoz vezetne a forintpiacon. Az egyébként is súlyos helyzet további eszkalálódása viszont ismét lényegesen gyengítheti az árfolyamot – mutatott rá Nyeste Orsolya.
Friss negatív fejlemény, hogy az EU-val fennálló egyébként is feszült viszonyunk tovább romlott, miután az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás elindítását tervezi Magyarországgal szemben. Így az EU helyreállítási támogatásainak folyósítására úgy tűnik, a közeljövőben nem számíthatunk.
Az MNB február végi 36,2 milliárd eurós devizatartaléka nem mondható alacsonynak.
A jelenlegi helyzetben ugyanakkor a gyorsan érkező EU pénzek híján valószínűleg szükség lesz arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi kötvénypiacon próbáljon devizaforráshoz jutni a magyar állam.
Erre lehetőséget ad, hogy az Államadósság Kezelő Központ stratégiai célja szerint a devizaadósság-részaránya a teljes adósságon belül egy viszonylag széles, 10-25 százalékos referenciatartományban mozoghat.
Valószínűtlen azonban, hogy a friss devizát a forint melletti intervencióra fordítsa a jegybank, hiszen Nyeste véleménye szerint a kamatemelés a legerősebb fegyver a deviza gyengülése ellen.
Mindemellett kulcsfontosságúnak tűnik a bankközi piacon lévő többletlikviditás további csökkentése, ami az elkövetkező időszakban is folytatódhat.
Összességében továbbra is fenntartja Nyeste Orsolya a lassan stabilizálódó, lassan erősödő forintra vonatkozó előrejelzését.
Az év második felében a mostaninál alacsonyabb sávban ingadozó forintra számít az Erste Bank vezető elemzője. Előrejelzése szerint év végére 360-ig csökkenhet az euró/forint árfolyam.
A jelentős piaci kilengések azonban továbbra is velünk maradnak.
ING Bank
Továbbra is hatalmas bizonytalanság jellemzi az euró/forint árfolyam alakulását – mondta el Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Alapvetően az eddig is ismert kockázatok, úgymint a háború, az infláció és a költségvetési hiány mellé jött be a képbe az Európai Bizottság által hamarosan hivatalosan is elindított jogállamisági mechanizmus.
Jelen pillanatban lehetetlen megjósolni a forintárfolyam alakulását. Még egy sávot is nehéz meghatározni Virovácz szerint. Az elsődleges piaci reakció a jogállamisági mechanizmus elindítására jelentős forintgyengülés volt.
A 365-375 forintos sáv viszonylag hosszabb ideig olyan keretnek tűnt, amiben a forint a háború ellenére is stabilan tud mozogni. Ebből a sávból lökte ki a forintot a jogállamisági mechanizmus. Volt, hogy 382 forintnál is jártunk.
Fontos leszögezni, hogy jelen pillanatban a piac a legrosszabbra készülhet. A hírügynökségek egysoros tájékoztatásai alapján arra következtetnek a befektetők, hogy Magyarország elveszíti az összes uniós forrást – fejtette ki Virovácz Péter.
Igen tetemes összegről, mintegy 22,5 milliárd euróról beszélhetünk, mely a 2021-2027-es időszakot érinti.
Ezenfelül a helyreállítási alap is veszélybe kerülhet, melynek a vissza nem térítendő része nagyságrendileg 7 milliárd euró lenne. Közel 10 milliárd euró továbbá a helyreállítási alap hitel része, amit szintén nem lehet lehívni, ha nincs elfogadott terv.
Ráadásul ez az első ilyen eljárás az egész unióban. Így teljesen bizonytalan, hogy miként fog lezajlani a procedúra. Végül könnyen lehet, hogy a fenti összeg csupán egy töredékére fog vonatkozni a forrásvesztés.
A forint szempontból ez annyit jelent, hogy jelen pillanatban a piac beárazta a legrosszabb forgatókönyvet – tette hozzá az ING Bank vezető elemzője.
Ahogy halad az eljárás és napvilágot látnak a részletek, könnyen lehet, hogy a hazai fizetőeszköz képes lesz erősödni az eljárás ellenére. A piac jó eséllyel túlreagálta a helyzetet.
Minden esetre a jogállamisági kérdéskör jelentős bizonytalanságot okoz a forintpiacon. A Magyarország ellen folytatott uniós eljárás alapvetően 6-9 hónapig tart. Ezt követően az Európai Tanács szavaz a pénzek teljes vagy részleges megvonásáról.
Ha a legnagyobb kockázati bizonytalanság, vagyis a háború véget ér, és kedvező hírek látnak napvilágot a jogállamisági eljárással kapcsolatban, illetve a kormányzat is költségvetési konszolidációt jelent be, akkor csökkenhetne Magyarország kockázati prémiuma.
Ez végeredményben visszasegítené az árfolyamot 365 környezetébe. Legkedvezőbb esetben akár az év közepe tájékán már jelentős forinterősödés bontakozhat ki és akár a 355 forintos szintek is elérhetővé válnak.
A háború további eszkalációja, valamint erőteljesebb inflációs megugrás esetén ugyanakkor van még tér a forint további gyengülése előtt. Ez esetben az MNB reakciója lesz kulcsfontosságú, hogy végül hol tudja megállítani a kamatemelésekkel az euró/forint árfolyamát.
További negatív kockázatok megvalósulása esetén a forint tartósan 380 felett ragadhat – mutatott rá Virovácz Péter.
A devizatartalék statisztikákból nehéz következtetni arra, hogy vajon a jegybank interveniált-e a piacon. Virovácz szerint inkább nem, mint igen. A devizatartalék szintje ugyanis nem mozdult el drasztikusan március végéig, mintegy 37 milliárd eurón állt. A jegybank inkább a kamatcsatornát használta annak érdekében, hogy a forintot stabilizálja.
A zloty/forint árfolyam alakulásából is arra következtethetünk, hogy nem volt jelentős mértékű direkt intervenció.
Az MNB hivatalosan nem közöl az esetleges devizaintervencióival kapcsolatban híreket.
