Vége a töretlen növekedési ívnek itthon?

• A lomhább külső konjunktúra hatására szűkül hazánkban a külkereskedelmi többlet, lassul az ipari teljesítmény, Nyugat-Európában gyengébbek az autóértékesítések
• A gazdaságvédelmi akcióterv kibővítésére lehet szükség, amihez meg van a költségvetési mozgástér
• Az erős belső kereslet és az alacsony külső sérülékenységünk miatt egyelőre fenntartható a 2 százalékos növekedési többlet az eurózónával szemben, ugyanakkor egyre sürgetőbb a versenyképesség javítása
• A rendezetlen Brexit, a kereskedelmi feszültségek, és a geopolitikai kockázatok további veszélyt jelentenek a növekedésre

Megállás nélkül gyengül a külső környezet

Az eurózóna és Németország előremutató gazdasági indikátorai további lassulást valószínűsítenek az iparban és a feldolgozóiparban. Ez alapvetően az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúnak, a nagyfokú üzleti bizonytalanságnak, a lassuló globális növekedésnek és a kínai gazdaság nehézségeinek tudható be.

Magyarország eddig ellenálló volt, azonban hazánk kis nyitott gazdaság, így nem immunis hosszabb távon a külső folyamatokkal szemben.

Árulkodó jelek

A külső lassulás előszele lehet, hogy a külkereskedelmi mérleg többletünk 556 millió euróra (177 milliárd forintra) olvadt júniusban, amely első ránézésre nem olyan rossz, ugyanakkor a júniusi adat jellemzően szezonálisan jóval erősebb szokott lenni.

A tavaly júniusi többletünk például ennek a duplája, 1024 millió euró volt. A többlet csökkenésért az export 6 százalékos visszaesése felelős, ami részben a 2 munkanappal rövidebb hónapnak, részben pedig az EU gyengülő keresletének a következménye. A kivitelünk több mint 80 százalékát ugyanis az EU tagállamaival bonyolítottuk le.

Ezzel párhuzamosan egy gyengébb ipari termelés adat is napvilágot látott az elmúlt napokban. Júniusban 1,4 százalékkal csökkent éves alapon az ipari termelés volumene hazánkban, igaz, ez annak is betudható, hogy most két munkanappal rövidebb volt a hónap. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 4,1 százalékkal nőtt, ami már sokkal jobban néz ki, ugyanakkor ez a szám is elmarad az elmúlt hónapokban tapasztalt 6-8 százalékos értékektől.

Az ipari termelés mérséklődése a 96 százalékos súlyú feldolgozóipar számlájára írható. Lassult ugyanis a növekedés dinamikája a feldolgozóiparon belül a legnagyobb, 30 százalékos súlyú járműgyártás esetében, míg a feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása visszaesett éves alapon.

A visszafogottabb ipari termelés összefüggésben van a gyengébb exportszámainkkal, valamint az eurózóna, és legfőképp Németország lefulladó feldolgozóiparával.

Utóbbit jól szemlélteti, hogy nemrég az Audi is kifejezetten negatív számokat tett közzé. Európában 13,3 százalékkal kevesebb, 68,7 ezer autót értékesített az Audi júliusban. Ezzel egyidejűleg Németországban 17,0 százalékkal 26,9 ezerre csökkentek az eladások.

A magyar ipar mindazonáltal rövidtávon viszonylag ellenálló lehet a külső hatásokkal szemben. Ezt alátámaszthatja, hogy a hazánkban gyártott autómodellek iránti kereslet növekszik, az új beruházások és az exportkapacitásaink rendületlenül bővülnek, kiugróan magas a működő tőke beáramlás, illetőleg az erős belső kereslet is sokat kompenzál.

További kockázatok

A kereskedelmi háború esetleges mélyülése Kína és az USA között tovább rontana az üzleti szentimenten és globális növekedési kilátásokon.

Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban is, hogy kivet-e az Egyesült Államok az EU autóiparára védővámokat, aminek az ellenlépésekkel együtt jelentős negatív hatása lenne a növekedésre.

Mindazonáltal, amíg Donald Trump Kínával van elfoglalva, addig vélhetően nem nyit új frontot az EU-val a kereskedelmi háborúban.

Kockázatot jelent továbbá a rendezetlen Brexit veszélye is, ami mind a brit, mind az európai növekedési számokat visszahúzná.

Végezetül a geopolitikai kockázatok is egyre nagyobb méreteket öltenek, ami időről időre szintén befolyásolhatja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Elég csak Iránra, Venezuelára, Észak-Koreára vagy a Dél-kínai tengerre gondolni.

Láthattuk a csúcsot az első negyedévben

A lassuló külső környezet és a hazai makrogazdasági mutatók arra engednek következtetni, hogy az első negyedéves kiugróan magas 5,3 százalékos GDP adat után fokozatosan elkezd lassulni a magyar gazdaság növekedési üteme.

Ez összhangban van egyébként az MNB előrejelzéseivel is. A jegybank erre az évre, jövőre és 2021-re 4,3, 3,3 és 3,3 százalékos GDP növekedést prognosztizál.

Az eurózóna lassuló növekedésével párhuzamosan ugyan meg lesz az elkövetkezendő három évben a 2 százalékos GDP növekedési többletünk, de a versenyképesség és a termelékenység érezhető javítására van szükség ahhoz, hogy hosszabb távon is fenntartható legyen ez a különbség. Ebben adhat nagyobb segítséget az MNB 330 pontos versenyképességi programja.

Fontos még kiemelni, hogy a jövő évi költségvetés rendkívül konzervatív, csupán 1 százalékos hiánnyal kalkulál, ami mellé jelentős tartalékok társulnak, így bőven meg van a fiskális politika oldaláról a mozgástér, aminek fényében akár újabb gazdaságvédelmi akcióterveket láthatunk jövőre.

Végezetül Magyarország külső sérülékenysége jelentős mértékben csökkent, az ország nettó külső adóssága néhány éven belül eltűnhet, így pedig védettebbek vagyunk a külső hatásokkal, spekulációs támadásokkal szemben. Ennek és az erős belső kereslet hatására pedig azt lehet látni, hogy jönni akar a működő tőke Magyarországra, így a beruházások a jövőben is kedvezően alakulhatnak.