Világelsők lehetnek a kínaiak a digitális pénzzel, simán leelőzhetik a Facebook valutát

Ezúttal a monetáris hatóság 20 millió digitális jüant osztott szét a dél-kínai Szucsouban. Ezúttal százezer lakos fejenként 200 jüant kapott, amelyet online és offline módon is felhasználhatott a december 12-ére eső, „dupla 12” nevű, leárazásokkal járó kereskedelmi akció idején, bár a kuponok érvényessége december 27-ig volt érvényes - számol be a Wall Street Journal.

A költségmentes vásárlási lehetőségre a város lakói a település közszolgálati alkalmazásán keresztül jelentkezhettek. 
Az internetes vásárlás Alibaba mögötti második legnagyobb vállalkozása, a JD.com december 11. és december 27. között fogadta el a digitális jüant, és ezzel az első e-kereskedelmi platformmá vált, amely elfogadja a kínai digitális pénzt. 

Először idén áprilisban négy városban (Sencsenben, Szucsouban, Hsziunganban, Csengduban), zárt rendszerekben, korlátozott számú vállalkozás részvételével tesztelték első alkalommal a rendszert. Hsziunganban a helyi vállalkozások, egymás között, kisebb tranzakciókban használták fel a digitális jüant. A kísérletben főként helyi hotelek, éjjel nappal nyitva tartó üzletek, pékségek, könyvesboltok és edzőtermek vettek részt. Szucsou egyik kerületében pedig a közalkalmazottak májustól digitális jüanban kapták az utazási költségtérítésük felét. Ezen kívül, korlátozott formában Csengduban és a „kínai techfővárosban” Sencsenben is, használni lehetett a digitális jüant. 

Két hónappal ezelőtt újabb tesztre került sor, amikor októberben a dél-kínai Sencsenben tízmillió jüan értékű digitális valutatát osztottak szét ötvenezer véletlenszerűen kiválasztott fogyasztó között. 

A digitális valuta bevezetésével a kínai hatóságok célja a készpénzforgalom visszafogása, illetve a pénz áramlásának jobb nyomonkövetése.  Hogy komolyan gondolják a hatóságok a digitális fizetés felgyorsítását, azt mutatja az is, hogy a kínai központi bank a banktörvény legújabb módosításába belefoglalta, hogy a zsenminbi, a nemzeti fizetőeszköz mellett annak digitális formáját is törvényesnek és hivatalosnak ismerik el. 

Az is biztos, hogy digitális jüan bizonyos hasonlóságokat mutat az olyan digitális fizetőeszközökkel, mint a bitcoin vagy a Facebook által favorizált Libra – például ugyanúgy a blockchain technológián alapul – azonban óriási különbség, hogy amíg az utóbbiakat nyilvánosan bányászhatja bárki.

Sőt, a folyamatot hitelesítő főkönyvek bárki által névtelenül ellenőrizhetők, vagyis nem áll mögötte egy nemzeti bank és nem garantálja annak stabilitását, addig

a kínai digitális pénzt maga a jegybank ismeri el hivatalos fizetőeszközként, és felügyeli annak működését. 

Igaz ugyan, hogy egyelőre még csak nagyon korlátozottan és kísérleti jelleggel lehet fizetni vele, és egyelőre még hivatalos és széles körű bevezetésének az időpontját sem tűzték ki, de a kísérletek arra utalnak, hogy mindez már csak idő kérdése.

Annál is inkább, mert az elképzelések szerint újabb városokban tesztelik majd rendszert, illetve annak használhatóságát.