Virológus: A vércsoporttól is nagyban függ, ki kapja el a koronavírust

A Covid 19 járvány és annak gazdasági következményeiről szóló üzleti fórumon a Szegedi Tudományegyetem professzora hangsúlyozta:

a legújabb kutatások szerint a fertőzésben a vércsoport is számít, egész pontosan az A vércsoportúak betegsége nagyobb eséllyel volt súlyos, mint a 0 vércsoportúaké.

A virológus kitért arra is, hogy nagyon sok politikai hibát vétettek a világban, mert bár tudtak a vírus létezéséről, mégsem tiltották le a légi járatokat Kínából. Példaként említette az Egyesült Államokat, ahol még a járvány kitörése után jóval is naponta több száz gép landolt Kínából csak a nyugati parton. A vírus már januárban jelen volt Seattle-ben és Kaliforniában, Európában pedig Franciaországban és Olaszországban, de nem fordítottak kellő időben figyelmet a még téli mintavételek eredményeinek elemzésére, sőt, nyugodtan hagyták, hogy a kínai-európai légiforgalom folytatódhasson.

Ehelyett ezt az időt arra kellett volna használni, hogy beszerezzék a védőfelszereléseket.

Duda Ernő virológus, a Szegedi Tudományegyetem professzora (forrás: szegedma.hu)

A járvány terjedésének megakadályozásáról szólva elmondta: a legveszélyesebb, hogy a vírus nagyon gyorsan terjed, és sokan a mai napig nem veszik komolyan a védekezés legalapvetőbb szabályait, ráadásul "ez egy olyan vírus, amelynek csak a múltját ismerjük". A tünetmentes ember is fertőzhet, ráadásul a fertőzöttek 80 százaléka semmiféle tünetet nem produkál - tette hozzá a professzor. Emlékeztetett arra is, hogy

sokkal több tesztet kellett volna végezni Magyarországon is, ennek költsége eltörpül a járvány okozta gazdasági leállás nyomán keletkező károknak.

Hangsúlyozta: van értelme a maszkviselésnek, és súlyos hiba, hogy még nálunk is sokan nem támogatták a maszkviselést a járvány kitörésekor. A járvánnyal Magyarország szerencsés volt több szempontból is, és ennek is - valamint a lakosság fegyelmezett hozzáállásának - köszönhető, hogy viszonylag alacsony számú áldozattal megúsztuk a járványt. Szájmaszk, távolságtartás és kézmosás - ezeket megtanulta a lakosság, amely ma már "trenírozva van", ennek köszönhető, hogy egy esetleges második hullámot - ami nem biztos, hogy bekövetkezik - már jobban fel vagyunk készülve. 

A megoldás a vakcinagyártás, jelenleg több területen is folynak ígéretes fejlesztések, és legalább 6-8 féle vakcina készül. Az eddigi gyógyszerkísérletek (pl. a remdesivir) nem jelentenek egyelőre megoldást, bár a vírus okozta állapot relatív javításában tudnak segíteni. 

Ez azért is fontos, mert nem mindenkinek lehet majd jó ugyanaz az oltóanyag. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban és több nyugateurópai országban is kialakult egy bizonyos oltásellenes hangulat, erről ugyanis nagyon sok abszolút megalapozatlan hír kering.

Nemzetközi összehasonlításban is sikerült viszonylag kevés áldozattal túljutni a járvány eddigi részén, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ne kellene elkerülni a zsúfoltságot, maszkot kell viselni ott, ahol nem lehet tartani a megfelelő távolságot, illetve olyan helyeken is mindenképp maszkot kell viselni, ahol kiabálnak, így például a stadionokban. 

Gazdasági hatások

A fórumon előadást tartott Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, aki a járvány nyomán kialakult gazdasági válság legveszélyesebb elemének a bizonytalanságot említette, amely "a gazdaság legnagyobb ellensége". A gazdasági szereplők ugyanis kiszámíthatóságot szeretnének, márpedig a jelenlegi helyzet az, hogy sok helyen nem vonult el az első hullám sem, máshol pedig újabb hullámokat láthatunk.

Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, a Corvinus Egyetem professzora

A világgazdasági növekedés már a járvány előtt is lassult, erre jött rá a világkereskedelmi forgalom esése,

ami éves szinten 20 százalékos mínusz is lehet a Világkereskedelmi Szervezet előrejelzése szerint. A visszaesés a leginkább azokban az országokban jelentkezik, ahol a legnagyobb a külkereskedelmi kitettség.

Az Európai Unióról szólva kiemelte: az EU szinte napok alatt esett szét nemzetállamokra a járvány kirobbanásakor, és a jelenlegi helyzet közös megoldása fontos mérföldő lehet az uniós történelemben. A német elnökség most nagy esélyt jelenthet, hogy anyagi szolidaritást lehessen kikényszeríteni a gazdagabb és a szegényebb országok között - tette hozzá a Corvinus Egyetem professzora.

Az uniós tagállamok közül a legrosszabb idei recesszióra a horvátok, a szlovének és a szlovákok számíthatnak a régióban, a magyarhoz képest kisebb lesz a visszaesés Lengyelországban és Csehországban.

Az USA kapcsán szólt arról, hogy az amerikai szociális és egészségügyi rendszerekre súlyos politikai kockázati faktor nehezedik, melynek hátterében az is áll, hogy a demográfiai viszonyok gyorsan változtak, és ezeket a változásokat nem követte az intézményrendszer. 

Az államok eladósodásával kapcsolatban Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy az alacsony kamatszint miatt ez most nem annyira veszélyes mint korábban, egészen addig, amíg a vállalatok és a lakosság hitelfelvétele nem emelkedik az államéhoz hasonlóan.

Azok jönnek ki jobban a válságból, ahol erősebb a digitalizáció térnyerése, illetve ahol felgyorsul a robotizáció. Kockázati tényezőként említette  magyar forint volatilitását, ami elkerülhető lenne, ha az euróövezet tagjai lennénk. Fontosnak nevezte a válság utáni gazdasági modellekben a diverzifikációt,  alternatív beszerzési források kiépítését, a just in time rendszer helyett a készletek növelését. A termelési lánc hosszú, és nem lehet, hogy mindig csak a minimális költség döntsön - tette hozzá. 

Az európaiak leírták az USA-t, Kína mosolydiplomációja pedig csak részben volt sikeres az eddigi felmérések szerint

- összegezte a járvány után kialakuló globális átrendeződést a professzor. 

Összességében vissza fog kapaszkodni a gazdaság, de kérdés, hogy az olcsó beruházási hitelekkel hogyan fognak élni a cégek. Emellett az európai ügyek most felértékelődnek, mert soha nem volt még példa ilyen mértékű közös kötvénykibocsátásra - fűzte hozzá Bod Péter Ákos.