Visszaállhat a pénzvilág bizalma, gyorsabban lecsenghet a bankválság

Enyhültek a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak, és emelkedéssel zártak ma a nyugat-európai tőzsdék. A jobb befektetői hangulatban a Budapesti Értéktőzsde is közel két százalékos pluszban zárt, az OTP részvények korrekciója folytatódott, 4,5 százalékkal került feljebb a bankpapír ára, 9908 forinton zárt.

A forint délutánra a 390-es szint alá erősödött az euróval szemben.

A hangulat javulását alátámasztja, hogy erősödött a legtöbb banki részvény ára, ami arra utal, hogy visszaállhat a bizalom a banki részvények iránt, és - legalábbis egyelőre - elkerülhetővé válik a svájci bankóriás következtében fellépő dominóhatás.

A mai nap arra enged következtetni, hogy amennyiben nem jönnek rendszerszintű problémákról szóló kedveztlen hírek, akkor sikerülhet megakadályozni a befektetői bizalom elromlását a Credit Suisse eladásával, a UBS bankkal létrejött alkuval, a svájci jegybank hitelkeretével, illetve a svájci állam garanciavállalásával.

A piacok abban bízhatnak, hogy a svájci jegybank nagyon gyorsan és nagyvonalúan lépett, a 100 milliárd svájci frank értékű likviditási hitelkeret megfelelő tőkeerőt adhat a legnagyobb veszteségek leírására is, és a UBS tízezer fős leépítéssel kezelni tudja a két bank egyesülését.Az amerikai piacok pluszban nyitottak, a befektetők kivárnak a holnapi Fed kamatdöntés előtt.

A bizalom jelenlegi javulásának egyik oka, hogy a svájci problémák egyelőre lokalizálhatónak tűnnek, a Credit Suisse nem ránt magával más nagybankot, a veszteséget lenyeli a UBS, a Credit Suisse kötvénytulajdonosai és - amennyiben szükséges - a svájci szövetségi állam garanciája nyújt fedezetet a további leírásokra.

A bankválság kirobbanása, vagyis a Silicon Valley Bank (SVB) csődje óta kérdés, hogy egyszeri megbillenésről van szó, ami a technológiai startupok egy kis részét érinti, vagy nagyobb, rendszerszintű kockázatokkal kell szembenézni Amerikában. A Fed és az amerikai betétbiztosítás gyors reagálása, az SVB összes betétesének kártalanítása sikeresen eloszlatta a kételyeket - legalábbis egyelőre.A Credit Suisse esete több szempontból is különbözik az SVB-től, egyetlen dolog köti össze a két bankpánikot: a betétesek bizalmának megfogyatkozása. A Credit Suisse több mint 160 éves múltra tekint vissza, és kétségtelenül jónéhány botrány és rossz év áll mögötte, már ami a banki eredményt illeti.

A betétesek alól az húzhatta ki a szőnyeget, hogy a bank legjelentősebb befektetője, a kereskedelmi bankként funkcionáló Szaúdi Nemzeti Bank nem volt hajlandó finanszírozni a veszteséget, vagyis további tőkeinjekciót adni a banknak. A korábbi botrányok és veszteséges évek után ez lehetett az utolsó csepp a pohárban.

Elemzők szerint a 2008-as válsághoz nem is lehet hasonlítani a mostani megroppanásokat, egyedi esetekről, és nem rendszerspecifikus eseményekről van szó, a jegybankok nagyon gyorsan léptek, és igyekeznek a problémákat adófizetői pénzek bevonása nélkül intézni.

Másrészt azonban a bizalom épp a 2008-as események után kialakult kockázatkerülés miatt állhat helyre most nehezebben: akkor stabilnak hitt rendszerek omlottak be egyik pillanatról a másikra, és a csődöket szintén egy gyors kamatemelési hullám előzte meg az amerikai jegybank részéről, és akkor is a hitelminősítők tévedései lepleződtek le.

Most azonban sokkal stabilabb a bankrendszer, a banki szabályozás szigorúbb, és a jegybankok extragyorsan léptek a mbanki mentőövekkel kapcsolatban.

Mindenesetre a Fed a holnapi kamatdöntő ülésén nyilatkozik majd nem csak az inflációról, hanem a pénzügyi problémákról, ami - az Európai Központi Bankhoz hasonlóan - remélhetőleg tovább nyugtathatja a piacokat.

Az már biztosra vehető, hogy a bankpánik miatt a Fed hamarabb befejezheti a kamatemelési ciklust, és még idén elkezdődhet a kamatvágás.