Visszaélések a kisadózással, jöhet a szigorítás

Elemzések2019. nov. 20.Fellegi Tamás

A hatalmas adóteher-különbség miatt idő kérdése volt, hogy a népszerű kisadózási formát egyes esetekben a munkaviszony kiváltására próbálják meg felhasználni. A szabályozás és az ellenőrzés rövidesen ennek kiszűrésére fog irányulni.

Spórolnának

Amikor két adózási forma között óriási az eltérés, óhatatlanul megkezdődik egy folyamat, amelynek során a magasabb adót fizetők megpróbálnak a másik kategória felé mozdulni. Márpedig a kisadózás a és a munkaviszony között ez a helyzet, különösen, amióta a kisadózó vállalkozások árbevételi határát 12 millió forintra emelték.

Kisadó

A fizetendő adó havi főállású vállalkozóknak 50 ezer, azaz évi 600 ezer forint, (havi 75, azaz évi 900 ezer, ha valaki teljes szolgálati időt biztosító nyugdíjjogosultságot szeretne), emellé jön a helyi iparűzési adó, ami optimális esetben havi 5 ezer forint. Ha a magasabb összegű adóval számolunk, akkor összesen havi 80, évi 960 ezer forintot kapunk.

Alkalmazotti adózás

Ha megnézzük, hogy alkalmazottként mi a helyzet ugyanekkora, 12 milliós éves bruttó fizetésnél, azaz havi 1 millió forintnál, azt látjuk, hogy ott a munkavállaló terhe 335 ezer forint, a munkaadóé jelenleg 190 ezer forint, a kettő összege 525 ezer forint, miközben a munkavállaló csak 665 ezer forintot kap kézhez. Az egyik esetben tehát 80 ezer forint az adóteher (és egyben az állam bevétele), a másiknál 525 ezer, ez óriási különbség.

Átlagos eset

Természetesen a legtöbb esetben nem ilyen magas fizetést biztosító állások esetén próbálja a munkaadó vállalkozóvá alakítani munkavállalóját, sokkal reálisabb, ha nettó 3-400 ezer forint körüli összeggel számolunk. Nettó 350 ezer forint esetében munkaviszony esetén a bruttó összeg 526 ezer, az dolgozó így 177 ezret fizet, a munkavállaló még 100 ezer forintot.

A teljes havi adóteher így 277 ezer forint, szemben a kisadózó vállalkozó 80 ezer forintjával szemben. Ez még mindig közel 3 és félszeres különbség, nyilvánvaló, hogy nagy a késztetés a két adónem learbitrálására.

Az eredeti szándék

A kisadózói formát alapvetően olyan esetekre takálták ki, amikor egy vállalkozónak sok ügyfele van, így árbevétele elaprózódik, sok forrásból jön, ráadásul előre nehezen becsülhető (pedikűrös, cipész, nem kiugró bevételű magánorvos stb.). Az adó fix és alacsony, így gyengébb üzletmenetnél sem okoz gondot, ugyanakkor a vállalkozónak megéri legálisan működne a feketegazdasági léttel szemben.

Visszaéléssel

Azért, hogy a tényleges foglalkoztatás helyett ne alkalmazzák a kisadózói formát, megfelelő szabályrendszert alakítottak ki (árbevétel összetétele, munkavégzés helye stb.). A gyakorlatban azonban eddig ezeket ritkán ellenőrizték, ugyanakkor most már egyre inkább zavarja a legális foglalkoztatókat az, hogy ha konkurenseik kisadózó vállalkozóként alkalmazzák munkatársaikat, és így versenyelőnyre tesznek szert.

Szigorítás

Varga Mihály pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tapasztalatai szerint bizonyos vállalkozói csoportok visszaélésszerűen alkalmazzák az adónemet, ezért az ügyben összetett javaslatot juttattak el a pénzügyi tárcához. A minisztérium ezt áttekinti, egyeztetni fog más szakmai szervezetekkel, kamarákkal, és dönt a szükséges változtatásokról. A szabályok esetleges módosítása a jövő évben lehet esedékes.

Adócsökkentés

A cél tehát az, hogy a továbbiakban ténylegesen vállalkozók vegyék igénybe a kisadózás lehetőségét, ne azok, akiket valójában egy cég teljes állásban alkalmaz. Ez persze nem csak a szabályosan működő vállalkozóknak fontos, hanem az államnak is: ha sok foglalkoztatott kerül ki a rendszerből amiatt, hogy kisadózóként végzi ugyanazt a munkát, akkor visszaesnek az adó-, és járulékbevételek. Márpedig a cél az, hogy minden alkalmazott után befolyjon az államot megillető összeg, és ezáltal lehetővé váljon a munkát terhelő adók szintjének további csökkentése.