Csak egy vonaljegy árába kerülne az új digitális bankszámla

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomaggal rukkolt elő a napokban. Mi a javaslataik célja, kikkel egyeztettek?

Egy éve hoztuk létre a digitalizációs munkacsoportot, amely többek között olyan aktuális társadalmi problémával foglalkozik, mint a készpénzhasználat visszaszorítása. Az elmúlt esztendőben több ízben egyeztettünk ez ügyben az Igazságügyi és a  Pénzügyminisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal. Ezek alapján állt össze az a javaslatcsomag, amelyet november 11-én tettünk közzé a honlapunkon, és utána elküldtük valamennyi érintett szervezetnek. Nagy meglepetés nem éri a téma szakembereit, hiszen egy éven át készítettük elő velük együtt a javaslatot. 

Ha már a digitális átállásra való felkészülésről van szó, jelenleg nem érvényesül az azonos tevékenység, azonos szabályozás elve a bankok és a technológiai cégek között, és ebből az utóbbiak húznak hasznot. Mit javasol ennek a kezelésére a Bankszövetség?

A magyarországi bankoknak a globális pénzügyi világ átjárhatósága közepette kell megőrizniük a régiós versenyképességüket, hiszen csak így tudnak hozzájárulni a gazdaság fenntartható növekedéséhez és hazánk régiós szerepének erősítéséhez. Ehhez teljes versenyegyenlőséget szeretnénk elérni a lakossági ügyfelek piacán, és

ezért kérjük az elektronikus lakossági átutalásokat terhelő pénzügyi tranzakciós illeték eltörlését, hiszen ez az elvonás csak a magyarországi bankokat sújtja, de a külföldi székhelyű fintech cégeket nem. Az intézkedés költségvetési hatása mindössze 20 milliárd forintra tehető.

Az illeték eltörlése után minden magyar állampolgár számára olyan számlacsomagokat tudnánk kialakítani, amelyek illeszkednek a jövő év március 2-án bevezetendő azonnali fizetési rendszerhez. Úgy számoljuk, hogy az ügyfélnek csak havi néhány száz forintba, egy vonaljegy árába kerülne az összes elektronikus fizetési tranzakció megvalósítása.

Egyszer már el kellett halasztani az azonnali fizetési rendszer bevezetését. Hogyan áll most a felkészülés? 

Valamennyi bank gőzerővel dolgozik a rendszer bevezetésén. A projektirányító bizottság egyik vezetőjeként is arra számítok, hogy 2020. március 2-án el fog indulni Magyarországon az azonnali fizetési rendszer. 

Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián újra felvetette, hogy a lakossági ügyfelek kiszolgálására elég lenne 4–5 univerzális bank. De mi a helyzet a vállalati ügyfelek frontján?

A jegybank néhány éve hatékonysági szempontból kezdte el vizsgálni, hogy hány pénzintézetre lenne szükség Magyarországon.

Nagy Márton többször elmondta, hogy elég lenne 4–5 lakossági nagybank a hitelezés és a pénzügyi szolgáltatások lebonyolítására. Ebben egyet is tudunk érteni. Ám a vállalati ügyfelek kiszolgálása esetében más a helyzet.

Először is a nagy európai bankházak arra törekszenek, hogy a régiónkat azonos módon fedjék le, vagyis hasonlóképpen szeretnének jelen lenni Magyarországon és a környező államokban.

Azt is fel kell ismerni, hogy azok az országok adják hazánk külkereskedelmi forgalmának kétharmadát, ahonnan bank jött Magyarországra, illetve ahol Magyarország nyitott bankot. Mintegy tucatnyi országgal áll fenn a kölcsönös kereskedelmi banki jelenlét a vállalati szektorban, ami növeli a külkereskedelmet és a tőkeberuházást. Ezért dolgozunk azon, hogy minél több európai és globális bankház legyen jelen hazánkban. Várjuk a további kínai, a skandináv, a brit és a spanyol pénzintézeteket, hogy ezáltal is erősödjön ezekkel az országokkal és régiókkal a gazdasági együttműködés.