Volt olasz miniszter: Orbán Viktor szimbólum lett Olaszországban

Az olasz választásokat Győri Enikő EP képviselővel, Magyarország korábbi római nagykövetével értékelve kiemelték, hogy a magyar kormányfő személye és politikája jelentős szerepet játszott a választási kampány során, és éles különbség alakult ki megítélésében a balközép és a jobbközép pártok között. 

Rocco Buttiglione, aki 2001 és 2006 között töltött be miniszteri posztot a Silvio Berlusconi vezette jobbközép kormányban kifejtette, hogy Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett a magyar miniszterelnök megítélése is fontos kampánytéma volt a szeptember végi előrehozott választások során.Von der Leyen a Bizottság részéről pár nappal a szavazás előtt burkolt fenyegetést fogalmazott meg, ha nem a megfelelő kormány kerül hatalomra, a Bizottság rendelkezik a megfelelő eszközökkel, hogy a helyes útra terelje az olaszokat. Eközben Orbán Viktor egyrészt a magyar-orosz kapcsolatok miatt került reflektorfénybe, másrészt egyfajta példaképpé vált a családtámogatási politikája miatt.

A családtámogatási rendszer megreformálása ugyanis az új olasz kabinet egyik fő kampányígérete volt, és erre a magyar modell jó példaként szolgálhat.A családtámogatás átalakításának hátterében többek között az alacsony termékenységi ráta, a magas munkanélküliség és az Öt Csillag Mozgalom által bevezetett úgynevezett állampolgári alapjövedelem problémái állnak. 

A Magyarország elleni uniós intézkedésekről - elsősorban az uniós támogatások halasztásáról - szólva úgy vélekedett, hogy az új olasz kormánnyal ezeket az eljárásokat majd nehezebb lesz végigvinni.

Át kell alakítani az alapjövedelmet

A Giorgia Meloni vezette új kabinet úgy szeretné átalakítani az alapjövedelmet, hogy az eddiginél több feltételhez kötné a folyósítását, mert a szegénységből nem a segélyezéssel, hanem a munkához jutással szeretne kiutat mutatni - hangsúlyozta Buttiglione, aki 2001 és 2006 között töltött be miniszteri pozíciót Silvio Berlusconi kormányában, és később a Néppártban volt képviselő az Európai Parlamentben.

Az alapjövedelem eddig sem feltétel nélkül került folyósításra: a vagyoni helyzet mellett előírás, hogy a munkaügyi hivatalokban állásajánlatokra kell pályázni, az állam által utalt jövedelmet pedig csak meghatározott célokra - elsősorban lakhatásra és élelmezésre - lehet felhasználni.

A munkához jutásban fontosnak nevezte a képzés megerősítését, amely a Meloni-kormány egyik fontos vállalása.

Vissza kell utasítani a posztfasizmus vádjait

A római Szent Piusz Egyetem tanára úgy látja, hogy Olaszországban a Meloni vezette kormány megalakulásával semmi esetre sem beszélhetük poszt-fasizmusról, már csak azért sem, mert a 30-as évek fasisztáinak jelentős része átállt a kommunista pártba a második világháború után.

Másrészt - mint mondta - az olasz belpolitika nem az értékrend mentén, hanem a pragmatizmus elvei szerint alakult. Többek között ennek is köszönhető, hogy háttérbe szorult a hagyományos értelemben vett kereszténydemokrácia az olasz jobbközép pártoknál.

Az új olasz kormánykoalíció kereszténydemokrata szellemiségével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy amikor a kereszténydemokrata pártot próbálták átalakítani, Silvio Berlusconi megígérte, hogy nem alapít külön pártot, ezt azonban mégis megtette.

Az Olasz Testvérek, a Liga és a Forza Italia koalíciójában az utóbbi párt szerinte elsősorban a Berlusconit támogató választók, nem pedig egy kifejezetten kereszténydemokrata párt. Ezzel szemben a korábbi kereszténydemokrata szavazók közül most nagyon sokan Giorgia Melonira voksoltak.

Egyedül Macronnak van európai víziója

Az Európai Unió és Olaszország kapcsolatáról kifejtette: nem véletlen, hogy Meloni első kormányfői találkozója Emmanuel Macronnal jött létre, és az olasz-francia kapcsolatok meghatározóak lesznek, ugyanis különösen felértékelődtek a német belpolitikai változások nyomán.

Meloni már első kormányfői beszédében utalt arra, hogy az EU-ban nincsenek első és másodosztályú tagok, és első helyre az olasz nemzeti értékek képviseletét teszi.

Meloni úgy fogalmazott, hogy kérdéseket kell feltenni Európáról, ami szerinte pragmatizmus,

ki kell ugyanis mondani, hogy van, amit jobban lehetne működtetni az EU-ban.

Buttiglione szerint Meloni több és jobb Európát szeretne, a jelenlegi működést kívánná javítani. Ehhez fontos látni, hogy "a jogok nem egyesítik az európai embereket, nem igazolják az áldozathozatalt, sokkal inkább a közös kötelezettségek, és a felelősségvállalás tart minket össze".

Emmanuel Macron próbálja ezt a témát a középpontba helyezni, a nemzeti szuverenitást is szem előtt tartva.

Macronnak van a legnagyobb víziója most Európában

- mondta Buttiglione.

Európát nem kormányozzák

Az olasz baloldal helyzetével kapcsolatban kitért arra, hogy míg korábban a baloldal - beleértve az olasz kommunista pártot is - a munkások pártja volt, ma azonban az olasz munkások mindössze 10 százaléka szavazott a baloldalra, miközben 30 százalékuk Melonit támogatta.

Véleménye szerint a mai olasz baloldalra főleg az értelmiség és a melegjogokat tisztelők szavaztak, mert egy "burzsoá baloldal alakult ki Olaszországban".

Buttiglione hangsúlyozta, hogy Európában szükség lenne egy újrakezdésre: korábban a kereszténydemokraták és a szocialisták vezették Európát, de ez a korszak végetért, Európát nem kormányozzák, a nagyvállalatok befolyása érvényesül.

- Demokratikus jobboldalra és baloldalra lenne szükség, amelyek egymással versenyeznek - fogalmazott az olasz politikus.

Brüsszelben minden döntés mögött iszonyatos bürokrácia van, az EU korlátait mutatja például a külpolitika is, mert az ukrajnai kérdésben gyenge Európa hangja, az USA érdekeit követi.

Ráadásul egy sor olyan jogkört adtunk át az EU-nak, amit nemzeti szinten jobban lehet gyakorolni - tette hozzá.

Újra kellene írni az EU alapszerződését

Buttiglione szerint az egyik alapvető probléma az EU-val, hogy nincs egy olyan európai demosz, melyet az atticai polgárok építettek annak idején Athénben az Areiosz Pagoszon. Mint mondta, meg kell határozni, melyek a közös értékeink, és olyan új európai szerződést megalkotni, amelyben tisztázzuk az Európai Parlament új szerepkörét.

Kiemelte, hogy a Lisszaboni Szerződés egyik legüresebb szakasza a kultúrára vonatkozik, el kellene érni, hogy az európaiak ne elsősorban az USA globális érdekeivel megegyező csatornákból tájékozódjanak.

Európa megbukott, most egy olyan épületre hasonlít, amelyen nincs tető, beesik az eső. Ezt a palotát kell most újjáépíteni 

- mondta.

Buttiglione abban egyetért Melonival abban, hogy több és jobb Európát szeretnénk, mert az igazi nemzetközség feltételezi a nemzeti gyökereket.

A beszélgetésen kitértek arra is, hogy a politikust 2004-ben európai biztossá jelölték, de nem kapott bizalmat. Ezzel apcsolatban úgy fogalmazott, hogy

csak két indokból lehet elutasítani egy biztost: nagyfokú alkalmatlanság vagy erkölcsi méltatlanság miatt. Ha valaki katolikusként méltatlan a biztosi pozícióra, ez egy ideológiai állásfoglalás. Az elutasítás gyávaság volt, és a tolerancia hiánya.

A korrupció ellenkezik a kereszténydemokráciával

Az új kormány korrupció elleni fellépésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a korrupció egy olyan uralkodó osztály eredménye, amely nem hisz semmiben. Hit nélkül nyugodt szívvel, meggyőződés nélkül el lehet tenni a közpénzeket, ezért a keresztény értékekkel ellentétes a korrupció.

Arra a kérdésre, hogy miért csak most nyerhetett Olaszországban ismét a jobboldal, Buttiglione kifejtette: azért vesztettek a koalíciók 2012 óta, mert Berlusconi vezetésével indultak, márpedig a volt kormányfő személye már nem volt autentikus a korrupciós gyanúk miatt.

Bevándorlás: új szerződés a küldő államokkal

A bevándorlás volt az olasz belpolitikai kampányt meghatározó másik fontos elem volt. Ezzel kapcsolatban Buttiglione kiemelte, hogy az olaszok azt akarják, hogy csak olyan migránsok jöjjenek, akik be tudnak illeszkedni a munkaerő piacon.

Kell egy határozott bevándorlási politika, együttműködés azokkal az országokkal, ahonnan elindulnak a migránsok

- fogalmazott.

Költségvetési fegyelem kell

A gazdasági kihívásokról, a magas államadósságról és a költségvetésről szólva kifejtette, hogy Meloni nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a költségvetés rendben legyen. Az olasz államadósság GDP-hez mért aránya 150 százalék körüli, ennek fenntartható finanszírozása csak fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett lehetséges.

Az olasz államadósság az euróövezet összes adósságának negyedét teszi ki, ezért továbbra is szükséges az Európai Központi Bank állampapírvásárlása ahhoz, hogy az olasz kamatfelár ne emelkedjen kezelhetetlenül magas szintre, és ne alakuljon ki egy újabb euróövezeti adósságválság.

Erősebb köztársasági elnöki rendszer?

- Az olasz alkotmányból sok probléma fakad, ezért alaptörvény-reformra lenne szükség - véli a volt miniszter, aki szerint az úgynevezett félelnöki rendszer, vagyis a köztársasági elnök jogkörének kibőbővítése nagy előnye, mert gyenge pártok esetében jobban működik.

A félelnöki rendszerrel az elnök személyére szavaznak, akit így már nem zsarolhatnak a pártok

- tette hozzá Buttiglione.

Mario Draghi szerinte biztosíthatná a folytonosságot, ha megválasztanák köztársasági elnöknek. Draghi egyébként még kormányfőként tett arra kísérletet, hogy elnökké nevezzék ki, ehhez azonban nem tudta maga mögé állítani a pártokat, így többszöri sikertelen szavazás után továbbra is Sergio Mattarella maradt a köztársasági elnök.

Draghit ugyan megválasztották volna köztársasági elnöknek, de távozásával üres maradt volna a kormányfői szék, amire nem találtak konszenzusos jelöltet a balközép pártok és az Öt Csillag Mozgalom.