Történelmet írtak az olaszok, az ország első női miniszterelnöke jöhet 

Az olasz előrehozott választásokon először szavaztak egy kisebb létszámú törvényhozásra, az új összetételű képviselőházban 400, a Szenátusban pedig 200 mandátum sorsáról.

A 23 órakor zárult szavazás első előzetes eredményei szerint a jobbközép koalíció - Olasz Testvérek, Hajrá Olaszország és a Liga - kapta a legtöbb szavazatot.

A pártok közül a legtöbben Giorgia Meloni pártjára, az Olasz Testvérekre szavaztak, a második helyen a balközép Demokrata Párt áll, melyet az elitellenes Öt Csillag Mozgalom követ.

Így majdnem biztosra vehető, hogy Olaszország első női miniszterelnöke lehet a 45 éves, római születésű Giorgia Meloni.

A pártokra leadott szavazatok a következőképp alakultak:

Olasz Testvérek: 26,96%

Liga: 8.95%

Hajrá Olaszország: 8,05%

Demokrata Párt: 19,25%

Öt Csillag Mozgalom: 14,96%

Azione - Élő Olaszország: 7,73%

Az egyéni mandátumok miatt ezzel az eredménnyel biztos többsége van a jobboldalnak a Képviselőházban és a Szenátusban is.

A 400 fős alsóházban a jobbközép koalíció 227-257, a baloldal 78-98, az Öt Csillag 36-56 mandátumra számíthat az exit poll adatok szerint.

A 200 fős Szenátusban 111-131 mandátumot kaphat a jobboldal,- írja az Ansa hírügynökség.

Az Instant poll adatai szerint is kényelmes többsége lesz a jobboldalnak a Képviselőházban (236 mandátum) és a Szenátusban is (115 mandátum) - az Il Fatto Quotidiano internetes hírportálon megjelent felmérés szerint.

A részvételi arány sokkal alacsonyabb volt az előző választáshoz képest, az előzetes adatok szerint az 50,8 millió választásra jogosult mindössze 64 százaléka ment el szavazni. Ilyen kevesen még soha nem szavaztak az olasz parlamenti választásokon.

A jobbközép pártok közül a vártnál jobban szerepelt Meloni pártja, de gyengébb eredményt ért el a Matteo Salvini vezette Liga, míg Berlusconi biztosan hozta az előrejelzésekben szereplő támogatottságot.

Az egyik tömbhöz sem kapcsolódó, külön induló Öt Csillag Mozgalom az előrejelzésekhez képest sokkal jobban teljesített, annál is inkább, mert a választások előtt a párt kettészakadt.

Az új parlament október 13-án ül össze, az új kabinet október végén-november elején alakulhat meg.

Giorgia Meloni sikere

A választási eredményeket értékelő beszédében Giorgia Meloni kiemelte: az olaszok világosan kinyilvánították, hogy egy jobbközép kormányt szeretnének. Mint mondta, a felelősség azt kívánja, hogy minden olasz érdekeit nézze, most össze kell tartania mindenkinek, mert nagyon nehéz gazdasági helyzetben van az ország. Az Olasz Testvérek pártot vezető Giorgia Meloni fiatal kora óta politizál, karrierje a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség (Alleanza Nazionale) pártban kezdett felívelni, 2006-tól 2008-ig az olasz alsóház alelnöke volt, majd 2008-ban Silvio Berlusconi negyedik kormányában kapott miniszteri tárcát, az ifjúsági ügyekért felelt.

2006 óta parlamenti képviselő a Képviselőházban, az Olasz Testvérek (az olasz himnusz elején szereplő Fratelli d’Italia) nevű pártot 2012-ben alapította.

A párt népszerűsége akkor erősödött meg, amikor Meloni – egyedüli meghatározó pártként – nem vett részt a Mario Draghi vezette egységkormányban, amelybe egyébként a Liga és a Hajrá Olaszország is belépett, így Meloni az egyetlen ellenzéki pártként kívülről erős kritikát tudott megfogalmazni a kabinettel szemben.

Soha nem ment férjhez, és későn, 39 évesen adott életet egyetlen gyerekének, Ginevrának. Élettársa a nála 4 évvel fiatalabb Andrea Giambruno újságíró Berlusconi médiavállalatánál, a Mediasetnél.

Politikai pályája során a kezdeti, szélsőjobboldali értékektől fokozatosan a mérsékeltebb irányvonal felé tolódott.

Első feladat: az energiaárak azonnali korlátozása

A mostani kampányban az új kormány legelső feladatának a gázárak korlátozását, valamint a gáz- és villamosenergia árak szétválasztását nevezte meg.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a szankciók és a fegyverszállítások mellett foglalt állást, azt ugyanakkor elismerte, hogy az orosz energiától jobban függő, egyes közép-kelet-európai országoknak - így Magyarországnak is - eltérő lehet az álláspontja az európai külpolitikáról, leginkább a szankciókról.

Matteo Salvini, a Liga párt, Silvio Berlusconi, a Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt és Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője (b-j) a jobboldali pártok kampányzáróján Rómában 2022. szeptember 22-én. (Fotó: MTI/EPA/Ansa)

- Nem értek mindenben egyet Orbánnal a külpolitikában és Ukrajnával kapcsolatban, de tény, hogy a nyugati szövetségben vannak országok, melyek nyernek a szankciókon, mások viszont veszítenek - fogalmazott egy interjúban.

A jobboldali pártok az orosz invázió és az európai szankciók kérdésében egyébként megosztottak: Meloni a szankciók mellett áll, Salvini több erős kritikát is megfogalmazott az uniós állásponttal szemben, míg Berlusconi pedig kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de az inváziót ő is elítélte.

A választási kampány legfontosabb témája a gazdaság helyzete volt, ezen belül is

• a lakossági és vállalati energiaárak csökkentése,
• az adórendszer átalakítása, új munkahelyek teremtése,
• és a fiatalok magas munkanélküliségi arányának mérséklése,
• az alapjövedelem átalakítása,
• az uniós Helyreállítási Alap forrásainak felhasználása,
• a bevándorlás korlátozása.

A kampány során végig téma volt Magyarország és Lengyelország kapcsolata az Európai Unióval, különösen Meloni véleménye a magyar kormányfő háborúval és a szankciókkal kapcsolatos álláspontjáról.

Adócsökkentés, bevándorlás, háború

Meloni a kampányban az illegális bevándorlás azonnali leállítását ígérte, és az Olaszországban rekedt menekültek igazságos európai elosztását javasolta.

Fontos érvként hangzott el, hogy az illegális bevándorlók tengeri haláleseteinek számát az észak-afrikai parti őrségek megerősítésével, és az emberkereskedelem visszaszorításával mérsékelné a párt.

A jobboldali koalíció ígéretei között több is felmerült a kampány során, ezek közül a legfontosabbak:

• a minimálbérek emelése, a családi pótlék összegének emelése,
• az adócsökkentés (bizonyos jövedelemig egykulcsos adót javasolt Meloni)
• az alapjövedelem eltörlése, helyette az állások és az álláskeresők jobb összekötése, és a képzés megerősítése
• az olaszországi munkavállalásnál, új munkahelyek létrehozatalánál a bürokrácia csökkentése
• a vállalkozások számára az adminisztratív akadályok mérséklése
• vállalkozások energiaszámláinak csökkentése a Helyreállítási Alap segítségével
• az igazságszolgáltatás reformja
• a fiatalok foglalkoztatottságának emelése, az állandó megbízásokkal foglalkoztatottak arányának növelése a tervezhetőség érdekében (Olaszországban kimagasló a 3-4 hónapos, határozott idejű munkaszerződések aránya)
• a zöld energia arányának emelése, energiaközpont kialakítása.

Az új parlament október 13-án ül össze, a kormány névsora állítólag már megvan, de konkrét neveket sem Meloni, sem Salvini nem akart mondani a kampányban.

Berlusconi ismét kulcsszerepben

A hármas koalíció összekovácsolásában nagy szerepet játszott a 85 éves Silvio Berlusconi, aki gyakorlatilag összebékítette Matteo Salvinit és Giorgia Melonit, és segített összerakni a koalíciót. A Fratelli D'Italia párthoz ugyanis rengeteg támogató vándorolt át a Salvini vezette Ligától, melynek népszerűsége sokat kopott az elmúlt két évben.

Berlusconi jelenleg az Európai Parlament képviselője, a Néppárt tagja, és szenátorként térne vissza az olasz törvényhozásba, ahonnan távoznia kellett, miután adócsalásért elítélték.

Berlusconi egyébként még a kampány finisében is beszólt Salvininek, mondván, több szavazatot szeretne kapni mint a Liga, mert "Salvini ügyes, de még soha életében nem dolgozott".

A volt kormányfő egészségügyi problémái ellenére a korát meghazudtoló aktivitással vett részt a kampányban, még TikTok csatornát is indított, hogy megszólítsa a fiatalokat. Barátnője, a 32 éves Marta Fascina jogász, aki a Forza Italia parlamenti képviselőjeként is segíti Berlusconit, 2020 óta alkotnak egy párt. A volt kormányfő 2008-ban saját kampánydalt íratott magáról, Elnök úr, veled vagyunk, még jó, hogy van nekünk Silvio címmel. 

Nehéz örökséget vesz át az új kabinet

A jobboldal sikerének egyik legfontosabb oka a nehéz gazdasági helyzet, a megélhetési költségek emelkedése miatti elégedetlenség, valamint a balközép pártok súlyos megosztottsága. A balközép Demokrata Párt nem tudott erős koalíciót megszervezni és közös programban megegyezni a szövetségeseivel.

Ráadásul az előző parlamenti választásokat megnyerő Öt Csillag Mozgalom kettészakadt, és Giuseppe Conte korábbi miniszterelnök vezetésével a megmaradt párt külön indult a választásokon, és nem állt be a Demokrata Párt mögé.Conte pártja a kezdetektől kritizálta az olasz fegyverszállításokat Ukrajnába, és hónapok óta a fegyverszüneti tárgyalások előmozdítását szorgalmazta, ami éket vert a balközép koalíción belül.

Az új kormány mindenesetre kifejezetten nehéz helyzetben veszi át az ország vezetését: az államadósság a GDP 150 százaléka körüli szintre emelkedett, az olasz államkötvények hozamszintje jelentősen emelkedett. Az infláció 8,5 százalék, a gazdasági növekedés pedig részben a tavalyi alacsony bázis miatt alakult idén kedvezőbben az első félévben. 

A munkanélküliség ugyan sokat mérséklődött, jelenleg 7,9 százalékon áll, a fiatalok körében azonban ennél jóval magasabb, 24 százalék körüli az állástalanok aránya.

Az ország sok forrást már lehívott, illetve lekötött az EU Helyreállítási Alapjából, a támogatott programok egy részének újratárgyalására tett javaslatot Giorgia Meloni, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.