Spekulánsok óriási tétekben fogadnak az olasz államcsődre
ElemzésekA 2008-as pénzügyi válság óta nem látott összegekben fogadnak az olasz állampapírok bedőlésére spekulatív alapok. Az országban szeptember 25-én tartanak előrehozott választásokat, a várhatóan nyertes jobbközép koalíció programja rengeteg drága ígéretet tartalmaz. A pénzpiacok a bizonytalanságra az olasz állampapírok kamatának emelkedésével reagálnak. Mindez adósságspirált alakíthat ki, ráadásul az olasz állampapírokból jócskán bevásároltak az európai bankok is.
Veszélyes forgatókönyv kezd kibontakozni Olaszországban a szeptember 25-i választások közeledtével.
A csillagászati energiaárakkal, 8,5 százalékos inflációval, súlyos aszállyal, energiaellátási problémákkal és magas államadóssággal küszködő olasz gazdaság irányítását majdnem biztosan a jobbközép koalíció veszi át - legalábbis a felmérések alapán.
A Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia) , a Liga és a Hajrá Olaszország összefogása 48-49 százalékon áll jelenleg, és a nyerésre álló pártok programjai rengeteg kiadással járó ígéretet tartalmaznak.
Ezért sem meglepő, hogy spekulatív alapok közel 40 milliárd euró értékben shortolták az olasz állampapírokat az S&P Global Market Intelligence adatai szerint. Ilyen mértékű tőke 2008 óta nem mozdult meg, amely az olasz kötvények gyors hozamemelkedésére fogadna.Az olasz államadósság 2,3 trillió euró körül alakult július végén az Eurostat adatai szerint, és ez az összeg az egész euróövezet adósságának közel negyedét teszi ki.
A mostani spekuláció mértéke miatt fontos kiemelni, hogy az euróövezet adósságválsága (2010-12) idején a 10 éves olasz állampapírok hozama egy időben 7 százalék fölé is emelkedett, ami gyakorlatilag egy visszafizethetetlen adósságterhet jelent a 20 éve gyakorlatilag stagnáló olasz gazdaságot.
Az államadósságot ugyanis hosszabb távon sem nem tudják kinőni, sőt, az adósság nominálisan és a GDP-hez viszonyítva is jelentősen emelkedett, Görögország után (189%) az olasz ráta (147%) a második legmagasabb az euróövezetben. (Az első negyedév végén ez az arány még 150 százalék körül volt, de a GDP emelkedett.)
Az olasz államadósság viszonylag kis része van közvetlenül a lakosság kezében, a legnagyobb részt az olasz bankok és biztosítók, valamint az olasz jegybank (így az Európai Központi Bank) birtokol.
Óriási a kitettség azonban a külföldi bankok és befektetési alapok felé, így a választások utáni kamatemelkedés könnyen ugyanolyan dominóhatást válthat ki, amire 2011-ben már láttunk példát.
A politikai bizonytalanság és a magas energiaárak miatt már sokat emelkedett az olasz és a német államkötvények hozama közötti különbség, amely 2,3-2,4 százalékpontos eltérést mutat, ennyivel fizetnek többet az olaszok a lejáró államadósságuk megújítására.
A 10 éves állampapírok kamata 3,4 - 3,7 százalékos, az adósságspirál elkerülése érdekében tehát hosszú távon is legalább ilyen gyors GDP-bővülést kellene biztosítani, ami irreális.
Nem véletlen, hogy Giorgia Meloni nemrég már úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy az államháztartás egyensúlyát nagyon fontosnak tartják, és nem engednek teret sem a kínai, sem az orosz befolyásnak.
Drága ígéretek
A központi költségvetés mozgástere valóban csekély, ugyanakkor a jobbközép pártkoalíció ígéretei meglehetősen sok kiadást feltételeznek.
A jobbközép koalíció programjának legfontosabb ígéretei:
- az atomenergia nagyobb aránya az energiamixben,
- az illegális bevándorlás visszaszorítása,
- igazságosabb adózás a vállalkozásoknak, egykulcsos adó bizonyos társadalmi csopotoknak
- a fiataloknak munkahelyteremtési kedvezmények,
- családtámogatással segítenék, hogy több olasz gyerek születhessen,
- nagyobb állami jelenlét a versenyszférában,
- nyugdíjreform,
- a déli területek felzárkóztatása.
Segíthet az EKB, de csak feltételekkel
Nagyon fontossá válik tehát az Európai Központi Bank (EKB) államkötvény-vásárlásban betöltött szerepe: júliusban bejelentették, hogy a déli államok adósságának alacsonyabb kamatszintje érdekében létrehoznak egy úgynevezett transzmisszióvédelmi eszközt (TPI).
A segítség fejében azonban az EKB-nak komoly elvárásai is vannak, ezek közül elsődleges a költségvetési egyensúly tartása.
Az olasz gazdaság idén az első félévben hat százalékos növekedést ért el, ami kiemelkedő teljesítmény, a tavalyi bázis azonban még mindig alacsony volt, a turizmus kiesése miatt.Az EU Helyreállítási Alapjából 200 milliárd eurót hívhat le Róma, ennek elosztása már részben megtörtént.
A Draghi-kabinet által már benyújtott operatív programok esetleges felülvizsgálata valószínűleg az energetikai beruházásokat fogja érinteni - legalábbis Meloni eddigi bejelentései szerint.
Az energiaárak emelkedése, az energiaellátás kérdése és a rezsiemelkedés kiadásainak kompenzálása egyébként a kampány központi témája a migráció mellett.
