Warren Buffett akvizíciós stratégiája: "Ha egy nő nemet mond, talánt ért rajta"

A világ leggazdagabb befektetője, Warren Buffett olyan elképesztő eredményt mutatott fel a szakmában, ami rajta kívül még senkinek nem sikerült.

Kizárólag cégfelvásárlásokkal, tőzsdei és tőzsdén kívüli társaságokban való tulajdonszerzéssel csinált egy kis cégből akkorát, amit jelenleg csak a legnagyobb technológiai cégek előznek meg, na és a Saudi Aramco, amit nem a tehetség emelt magasba, hanem a természet adománya, az olaj.

Meghiúsult felvásárlás

Buffett így talán joggal érzi úgy, hogy néha elengedhet egy-egy olyan kijelentést, ügyleteivel összefüggésben, amire néhányan a fejüket csóválják. Az egyik ilyen elhíresült eset akkor volt, amikor Buffett nagy részesedéssel rendelkezett a Heinz Kraft vállalatban, és megpróbálta a céggel felvásároltatni a brit-holland riválist, az Unilevert.

Az ügylet nem jött össze, és egy riporter megkérdezte a legendás befektetőt, hogy miért erőltette az ügyletet, amikor látszott, hogy az Unilevernem nincs ínyére a dolog. Buffett ezt válaszolta:

Ha egy diplomata igent mond, azt úgy kell érteni, hogy talán, ha pedig talán a válasza, azt úgy kell értelmezni, hogy nem. Ellenben ha egy hölgy mondja azt, hogy nem, akkor az számára talánt jelent, ha pedig talánt mond, az lényegében maga az igen.

A mondások arra utaltak, hogy egy felvásárlási ügyletben, a felvásárlás célját képező vállalat menedzsmentje gyakran azzal emeli a tétet, hogy nem mutatkozik lelkesnek az ügylet iránt, de bizonyos feltételekkel el tudja képzelni azt.

Erre akad is példa a közelmúltból: ott volt a Twitter, amely hallani sem akart Elon Musk ajánlatáról, aztán végül mégiscsak úgy döntöttek, felthetetően a részvényesek nyomására, hogy megfelelő ár mellett

hadd vigye Musk a közösségi média céget, tokkal-vonóval.

Egy megvalósult felvásárlás, ami utólag rossz döntésnek bizonyult

Egy másik elhíresült hasonlatot egyenesen a befektetőinek, részvényeseinek kiküldött levélben írt meg a legendás befektető, még 2007-ben:

Csúnya nővel még sosem bújtam ágyba, de az biztos, hogy mégis ébredtem ilyen mellett.

Ezzel az olyan cégfelvásárlásokra, esetleg részvényvásárlásokra utalt, ahol eleinte nagyon vonzónak tűnt a vétel hosszas elemzés után is, de később kiderült, hogy valamit mégis figyelmen kívül hagyott, ami utólag kudarccá tette azt.

A közelmúltban ezt megismételte egy olyan ügylet kapcsán, melyet 1993-ban ütött nyélbe, egy cipőgyár megvásárlásával.

Amit nem vett figyelembe, hogy a globalizáció már elkezdődött, és a jól fizetett, drága amerikai munkaerő miatt az iparág alacsony bérköltségű országokba települt, és ezzel a cég nem tudott versenyezni.

Amiért máig nagyon bánja

A befektetés így elúszott, de ez még önmagában nem lett volna olyan nagy baj, hisz aki cégeket vásárol fel, tisztában van vele, hogy némelyikből nagy nyereség lesz, mások csődbe mehetnek.

Ami az ügylet különlegessége volt: Buffett nem ropogós dollárokkal fizetett, hanem cége, a Berkshire Hathaway részvényeivel. Ha a részvényeket inkább megtartja, és dollárban fizet a cégért, azok ma nagyjából 15 milliárd dollárral érnének többet.

Buffett ezt tartja élete hibájának, miközben ugyanez mutat rá arra, hogy milyen zseniálisan növesztette társaságát a világ 9. legnagyobb tőzsdei vállalatává, amely most 850 milliárd dollárt ér. Ha nincs ez a gigantikus növekedés, nem is lenne mit sajnálni az egykor a cégvásárlásra fordított részvényeken.