A NATO utáni világra készülünk? Magyarország sorban köti a kétoldalú védelmi szerződéseket

Magyarországnak ma már a szomszédos, az EU-n és a NATO-n kívül lévő államok közül a legintenzívebb kétoldalú védelmi és katonai kapcsolata Szerbiával van, és hazánk is hozzájárul a szerb haderő korszerűsítéséhez.

A magyar kormány számára szemlátomást fontos, hogy az Európai Unión és a NATO-n kívüli szomszédos országokkal is stabil, megbízható kapcsolatrendszert tartson fenn. Szerbiával éppen ilyen kapcsolat formálódik, amelyben nem csupán gyakorlati együttműködésről van szó, hanem a stratégiai partnerré válás is lehetséges.

A két ország honvédelmi minisztereinek nyilatkozataiból az is kiderült, hogy Magyarország segíti a szerb haderő modernizációját, illetve közvetett módon támogatja az ország európai integrációs törekvéseit is.

Kiváló együttműködést alakítottunk ki, a magyarországi BTR járművek beszerzésével kapcsolatban, cserébe 7,62 mm-es lőszert és egyebeket vásárolnak tőlünk. A közös haditechnikai együttműködésünket fejlesztjük, mert magyar barátaink érdeklődnek a 8x8-as szállítójárműveink iránt.

Sok, a szovjet időszakból megmaradt rendszerük érdekel bennünket, de néhány új is” – nyilatkozta az együttműködésről Vučić elnök. Rámutatott, hogy Magyarország rengeteg pénzt fektet be a haderőfejlesztésbe, és rendkívüli hadsereggel rendelkezik, amelyet gyorsan modernizál. 

A magyar külpolitika NATO-tagállamként deklarált elköteleződésében természetesen nincs változás, ugyanakkor fontos üzenet, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán stabilitásának egyik kulcsszereplőjévé kíván válni – részben a szerb kapcsolatok elmélyítése révén.

A magyar-szerb védelmi együttműködés elmélyítése részben válasz lehet a Nyugat-Balkánon zajló geopolitikai változásokra. Nemrégiben Albánia, Horvátország és Koszovó védelmi miniszterei háromoldalú védelmi együttműködési memorandumot írtak alá, amelyet Szerbia fenyegetésként értékelt.

Szerb lövészpáncélosok a Magyar Honvédségnek?

A stratégiai együttműködés egyik kézzelfogható eredménye a szerb gyártmányú Lazar 3 és annak továbbfejlesztett változata, a Lazar 3M páncélozott harcjárművek tervezett magyarországi beszerzése. A Honvédség várhatóan 100 darab 3M és 20 darab Lazar 3 típusú járművet vásárolhat, ezzel megkezdődhet az elavult BTR-80 és BTR-80A járművek leváltása.

A járművek beszerzése ugyanakkor kritikákat is kiváltott. Egyes vélemények szerint a hazai hadiipar további fejlesztése indokoltabb lenne, mint a szerb eszközök vásárlása, különösen a már meglévő Lynx-beruházások fényében. De fontos kiemelni, hogy

a Lazar-sorozat nem a korábban Rheinmetall-lal közösen fejlesztett lánctalpas Lynx KF41 riválisa. Míg a Lynx egy nehéz gyalogsági harcjármű, amely a legnehezebb helyzetben is megállja a helyét, addig a Lazar egy mobil, gyorsreagálású, kerekes APC/IFV kategóriájú platform, amely kifejezetten városi hadviselésre, békeműveletekre és könnyebb terepen való alkalmazásra optimalizált.

A szerb járműcsalád története több mint másfél évtizedre nyúlik vissza. A fejlesztést a Jugoimport-SDPR vállalat indította el 2008-ban, amelynek első kézzelfogható eredménye a „Lazar BVT” elnevezésű prototípus volt. Ezt a modellt 2009-ben, a belgrádi Partner haditechnikai kiállításon mutatták be először a nyilvánosságnak. A bemutatót követően a cég nem állt meg, hanem megkezdte a konstrukció továbbfejlesztését, amely 2013-ra öltött formát a Lazar 2 modell révén.

Több évnyi tesztelés és technikai finomítás után született meg a legkorszerűbb változat, a Lazar 3, amelyet végül 2018 decemberében hivatalosan is rendszerbe állítottak a Szerb Fegyveres Erőknél. A harmadik generációs jármű már minden szempontból megfelelt a modern hadviselés követelményeinek: jobb páncélzattal, fejlettebb elektronikával és rugalmasabb bevethetőséggel rendelkezett, mint elődei.

A Lazar 3M-et 8x8-as hajtáslánccal, 500 lóerős amerikai dízelmotorral, 30 mm-es automata ágyúval és fejlett célzórendszerrel szerelték fel. Páncélzata moduláris, frontális védettsége STANAG 4569 szabvány szerint akár ötödik szintű is lehet. Személyzete három főből áll, rajtuk kívül kilenc katonát képes szállítani.

Látványosan épülő szövetségi rendszer

A szerb kapcsolatok elmélyítése mellett Magyarország kül- és biztonságpolitikája egyre tudatosabban törekszik a nemzetközi egyensúlyozásra. Ennek egyik jele, hogy a napokban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Taskentben tárgyalt Suhrat Holmuhamedov üzbég védelmi miniszterrel, aminek eredményeképp védelmi ipari és katonai együttműködésről szóló megállapodás született.

A most aláírt közös nyilatkozat egy fontos lépés ebben a folyamatban, ezáltal a védelempolitikai párbeszéd mellett a katonai oktatás és kiképzés területén is lehetőségünk nyílik az együttműködésre

– nyilatkozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Üzbegisztán, mint a közép-ázsiai régió egyik katonai értelemben is gyorsan fejlődő állama, potenciális partnerként kínálkozik a magyar hadiipar számára. A megállapodás a két ország közötti védelmi innováció, képzés és technológiatranszfer területére is kiterjed, arról nem is beszélve, hogy beleillik a magyar kormány keleti nyitás politikájába.

Ezzel párhuzamosan megerősödni látszanak az Egyesült Államokkal folytatott bilaterális védelmi kapcsolatok is. A napokban Budapesten tárgyalt David Baker, az amerikai védelmi minisztérium Európa- és NATO-politikáért felelős helyettes államtitkára. A találkozó során kétoldalú védelmi munkacsoportot hoztak létre, amely a kétoldalú együttműködés és a szövetségi párbeszéd megerősítését szolgálja. David Baker, az amerikai védelmi minisztérium Európa- és NATO-politikáért felelős helyettes államtitkára budapesti látogatása alatt egyeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel és más magas rangú magyar tisztségviselőkkel.