Trump új külpolitikai pályára állítja Amerikát – de mit léphet Európa?
ElemzésekDonald Trump második elnöki ciklusának kezdetével egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok külpolitikája radikális átalakuláson megy keresztül. Már az elnöksége első hónapjaiban is szokatlan lépések jellemezték Washington külpolitikai döntéshozatalát, ide sorolható például a Grönland megszerzésére tett nyílt kísérlet, a Párizsi Klímaegyezményből való kilépés, vagy a NATO-szövetségesekkel szembeni védelmi kiadások drasztikus emelésének követelése. Az Európai Unió sosem látott kihívások elé került.
A Trump-adminisztráció által képviselt külpolitikai fordulat nem csupán az ukrajnai háborúra adott amerikai válaszokat befolyásolja, hanem hatással van az európai–amerikai kapcsolatok egészére is. Az Európai Uniónak reagálnia kell a megváltozott geopolitikai környezetre.
Európának a pozíciói megőrzése érdekében fokoznia kell gazdasági és védelmi kapacitásait, erősítenie stratégiai autonómiáját és meg kell őriznie diplomáciai mozgásterét
- világít rá kontinensünk helyzetére Csizmazia Gábor, Eszterhai Viktor és Tárnok Balázs tanulmánya.
Európa a geopolitikai kihívások kereszttüzében
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatói elemzésükben megállapítják: Trump egyik központi célkitűzése, hogy Európa fokozza az amerikai energiahordozók importját. Noha az EU 2023-ban 90 milliárd dollár értékben vásárolt LNG-t és kőolajat az Egyesült Államoktól, Trump szerint ezt az összeget további 130 milliárd dollárral kellene növelni. Ez azonban ellentétes az EU energiadiverzifikációs törekvéseivel, és az uniós szabályozások, például a magas metánkibocsátású üzemanyagokra és karbonintenzív importtermékekre kivetett illetékek is akadályozhatják e folyamatot.
Kína és Oroszország: új geopolitikai tengely van kibontakozóban?
Bár a kínai–orosz partnerség a nyilvánosság előtt „határtalan barátságként” jelenik meg, valójában komoly strukturális egyenlőtlenségek jellemzik. 2024-ben Kína 115,5 milliárd USD értékben exportált árut Oroszországba, az orosz export Kína felé pedig 129,3 milliárd USD-t tett ki, a viszonylagos egyensúly azonban csak látszólagos. Amíg Kína Oroszország legfőbb kereskedelmi partnere lett,Oroszország csupán Kína nyolcadik legnagyobb exportpiacának számít.
A két ország közötti bizalom sem teljes. Kína legutóbb például amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokat folytatott Oroszországgal, amiből kizárták Kínát és Európát.
Egy tartós elhidegülés Oroszország és Kína között azonban újra arra kényszerítené a két hatalmat, hogy jelentős kapacitásaikat egymás elrettentésére fordítsák – ez jelenleg egyik fél számára sem elsődleges érdek. Egy másik fontos tényező a kapacitások kiegyensúlyozása. Oroszország – a Szovjetuniótól örökölt atomarzenálnak és katonai eszközállománynak köszönhetően – továbbra is globális katonai nagyhatalom. Kína ezzel szemben, bár mára a világgazdaság meghatározó szereplője, továbbra is elsősorban regionális erőkivetítő képességekkel rendelkezik.
-elemezte az orosz és kínai érdekeket Eszterhai Viktor az értekezésben.
A második Trump-adminisztráció egyik legjelentősebb külpolitikai prioritása az orosz–amerikai kapcsolatok újrapozicionálása lett. Washington célja kettős. Egyrészt a kétoldalú kapcsolatokat indítaná újra, másrészt Kína és Oroszország stratégiai együttműködését kívánja megbontani. Ez a törekvés erőteljesen felidézi az 1970-es évek „Nixon-féle” stratégiáját, amely a Szovjetunió és Kína közötti feszültségeket kihasználva alakította át a hidegháborús erőegyensúlyt.
Trump stratégiája azonban nem egy klasszikus geopolitikai áttörést céloz, sokkal inkább egy olyan egyensúlyi helyzet kialakítására törekszik, amelyben Oroszország fokozatosan lazítja kapcsolatrendszerét Kínával.
A cél, hogy elkerülje az egyidejű stratégiai versenyt a nukleáris nagyhatalom Oroszországgal és a gazdasági óriás Kínával. Egy 2024-es interjújában Trump úgy fogalmazott: „A történelem tanulmányozójaként, aki vagyok – és végignéztem az egészet –, az első dolog, amit megtanulsz, hogy nem akarod, hogy Oroszország és Kína összejöjjön”
- boncolgatta Trump külpolitikai stratégiáját Eszterhai Viktor.
Vámokkal a világrend átalakításáért
Az Egyesült Államok költségvetési helyzete hosszú távon fenntarthatatlan. 2024-ben a kamattörlesztés meghaladta a védelmi kiadásokat, és az államadósság is tovább nőtt. Trump szerint a megoldás a produktivitás növelésében és az állami kiadások visszafogásában rejlik. Ennek pedig az egyik legkézenfekvőbb eszköze a kereskedelmi mérleg javítása és a hazai ipar megerősítése. Emellett a vámok politikai nyomásgyakorlásra is szolgálnak, ahogy azt Mexikó és Kanada esetében láthattuk a kábítószer- és embercsempészet elleni fellépés kapcsán.
Második ciklusában Trump gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme a vámok alkalmazása lett. Az elmúlt napokban bejelentette az úgynevezett „reciprotiv vámokat”, amelyek célja nem csupán az amerikai ipar újraélesztése, hanem a nemzetközi kereskedelmi rendszer átszabása is
- vizsgálta a trumpi vámok gazdasági következményeit Csizmazia Gábor.
Washington úgy látja, hogy a liberalizált globális kereskedelem hozzájárult az amerikai ipar leépüléséhez. A cél egy olyan gazdasági modell megteremtése, amelyben az Egyesült Államok újra a „termelők országává” válik. A vámokkal párhuzamosan Trump adócsökkentéseket és szabályozáscsökkentést is hirdetett, amelyből főként az energiaszektor és a nagyvállalatok profitálhatnak.
