Soha ilyen jóban nem voltunk ezzel a szomszédunkkal

A Tanácsot a 2023. június 20-án a vajdasági Palicson megrendezett 7. szerb–magyar közös kormányülésen hívták életre azzal a céllal, hogy a legfelsőbb koordinációs szervezete legyen a kétoldalú kapcsolatoknak, illetve keretet adjon az elmúlt másfél évtized prosperáló viszonyából eredeztethető megállapodásoknak.

A palicsi tanácsülésen aláírt 12 ágazati együttműködési megállapodás jól tükrözi a magyar–szerb együttműködés dimenzióit.A magyar–szerb kapcsolatok hagyományosan feszültek és konfliktusokkal teliek voltak korábban, ám az elmúlt 10 évben virágkorukat élik: ez elsősorban annak a politikai megbékélésnek köszönhető, ami a történelmi sérelmeken való felülemelkedéssel új alapokra helyezte a kapcsolatrendszert.

A magas szintű politikai kapcsolatok kedvező klímát teremtettek a gazdasági együttműködéseknek a két ország között, amelyből aztán a lakosság is profitálni tud. Ebben az értelmezésben a politikai kapcsolatok rendezése magával hozta a gazdasági kapcsolatok elmélyítését is, amely pozitív erővel hat a kétoldalú kapcsolatok társadalmi megítélésére.A közös múlt terhelt emlékeit hátrahagyva sikerült normalizálni a kétoldalú kapcsolatokat, melyhez elengedhetetlen lépés volt a magas szintű politikai kapcsolatok megfelelő szintre hozása.

Ebben a folyamatban fontos szerepet kapott a felismerés arra vonatkozóan, hogy a magyar és a szerb érdekek, értékek sok tekintetben mégsem olyan különbözőek, sőt, sokszor megegyezők is lehetnek.

Kelet-Nyugat

Budapest és Belgrád egyaránt nemzeti érdekeken alapuló külpolitikai irányvonalat képvisel, megfigyelhető a kiegyensúlyozó, Nyugat és Kelet felé egyaránt kapcsolatokat fenntartó politikai törekvés.

A kapcsolatok ,,aranykorát” tükrözi Aleksandar Vučić szerb elnök egy októberi interjúja, ahol legfőbb politikai hagyatékának nevezte a szerb–magyar kapcsolatok felvirágoztatását és Magyarországot Szerbia legszorosabb európai barátjának és szövetségesének nevezte.

Ennek természetesen a vajdasági magyar, illetve a magyarországi szerb közösség is előnyét élvezi, politikai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt.A magyar–szerb megbékélési folyamatban a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) is jelentős szerepe volt, amely lehetővé tette annak a bizalmi légkörnek a kialakítását, amely ma megalapozza a két ország stratégiai partnerségét.

A megfelelő politikai klíma rakta le a gazdasági kapcsolatok kereteit is mint a szerb–magyar viszonyrendszer másik allappillérét. Az élénk gazdasági kapcsolatokat a kétoldalú kereskedelem folyamatos, dinamikus bővülése jellemzi.

Külkereskedelmi mérleg, kifektetés

Ennek volumenét mutatja, hogy míg 2015-ben a Szerbiába irányuló magyar termékexport 1,2 milliárd euró volt, addig 2022-ben hazánk szerb külpiaci tevékenysége elérte a 3,4 milliárd eurót.A globális turbulenciák, a világgazdaságban zajló átalakulások negatív hatást gyakoroltak az európai gazdaságra is, így a tavalyi évben a Szerbiába irányuló magyar export mindössze 2,7 milliárd volt, mely azonban továbbra is több mint a COVID éveiben realizált érték.

A tavalyi magyar exporttevékenység visszaesése azonban nem csökkenti Belgrád értékét a magyar gazdaság növekedési stratégiája szempontjából – Budapest nyugat-balkáni kifektetéseinek (OFDI) a kétharmada déli szomszédunknál koncentrálódik, így Szerbia nemcsak fontos politikai, de kiemelt gazdasági partnere is hazánknak.

A legjelentősebb szerbiai magyar vállalati jelenlét az OTP Csoport tevékenysége; OTP banka Srbija rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a szerb hitelezési piacon.Szerbia gazdasági vonzóságát a politikai kapcsolatokon, földrajzi közelségén túl a vajdasági magyar kisebbség jelenléte is fokozza, a Vajdaság már az újonnan megjelenő pénzügyi támogatások, ösztönzők előtt is népszerű befektetési, illetve kifektetési célterület volt.

Vajdasági gazdaságfejlesztések 

A kereslet-kínálat elv alapján érthetővé válik tehát, hogy a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program, a HEPA Nyugat-Balkáni Beruházási Támogatása, illetve a Nyugat-Balkáni kétoldalú infrastrukturális projekt-előkészítési programjai, továbbá a Közép-európai Gazdasági Fejlesztési Hálózat megjelenése egyfajta reakció volt az egyébként is aktív magyar vajdasági gazdasági jelenlét további fokozására.

Ami a kapcsolatok biztonsági aspektusát illeti, a Budapest–Belgrád tengely az orosz–ukrán háborúval begyűrűző energiaválság körülményei között közös megoldást keresett az energiabiztonság fenntartható biztosítására is, így a két ország kapcsolatában az utóbbi években kiemelt fontosságúvá váltak az energetikai együttműködések is.

Az energiaellátás biztonságának garantálása súlyos kihívás, amelyre az összefogás a legjobb válasz, egyúttal biztosíték is a globális energiaellátási válságból fakadó nehézségek leküzdésére.A palicsi Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács ebből a szempontból is kiemelkedő volt, hiszen számos energetikai megállapodást sikerült tető alá hozni: többek között létrehozták a SERBHUNGAS-t, vagyis az MVM és a Srbijagas közös földgázkereskedő vegyesvállalatát, illetve döntöttek egy Magyarországot és Szerbiát összekötő kőolajvezeték kiépítéséről is a MOL égisze alatt.

Ezek mind Magyarország, mind Szerbia regionális pozícióját javíthatják az európai energiadiverzifikációs törekvések mentén megjelenő nagy mennyiségű energiaigényt kielégítve.

Budapest-Belgrád vasútvonal

Kiemelt biztonsági szempont a határvédelem kérdése, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelem a kétoldalú egyeztetések és együttműködések egyik legfontosabb sarokkövét jelentik.

A Szerbián is átmenő nyugat-balkáni migrációs útvonal az egyik legforgalmasabb Európába irányuló útvonal, így a schengeni határt biztosító Magyarországnak kulcsfontosságú a határvédelmi kooperáció Szerbiával.Bár napjainkra csökkent a magyar–szerb határszakaszon az illegális határátlépések száma, a migráció jelentette biztonsági kihívás továbbra is szükségessé teszi a két ország hatékony együttműködési mechanizmusait.

A közös határellenőrzés nemcsak biztonsági szempontból, de gazdasági és infrastrukturális szempontból is jelentős: ugyanis a migrációs kihívásokra való reakció miatti lassuló határforgalom-ellenőrzés felgyorsítása kereskedelmi szempontból elengedhetetlen.

A magyar–szerb közlekedési folyosó biztosítása a gazdasági érdekeknek megfelelőlen körülményektől függetlenül prioritás mindkét fél részéről.Ezen túlmenően a kereskedelmi és lakossági célból történő közlekedési infrastruktúra fejlesztése is olyan közös projekt, amelyből nemcsak a gazdasági szereplők, de a társadalom is profitálhat majd (lásd Budapest–Belgrád vasútvonal).

Magyarország és Szerbia stratégiai partnerségének ,,csúcsintézménye” a Tanács, amely funkciójának megfelelően a legmagasabb szinten koordinál szerteágazó együttműködéseket a legkülönbözőbb területeket érintően.

A két ország közötti kétoldalú együttműködés ilyen formájára eddig még nem volt példa: a jelen nemzetközi környezetben tapasztalható új típusú politikai, gazdasági és biztonságpolitikai kihívásokra egyszerre kíván reagálni.Ez egyrészt rámutat arra, hogy napjaink geopolitikai környezete megkívánja a mozgástér növelését, de előrevetíti a további (szomszédos) országokkal hasonló stratégiai együttműködési egyezmények létrehozását is.

Határvédelem

Magyarország a Szerbiával létrehozott stratégiai együttműködési tanáccsal deklarálta, hogy célja a jószomszédi viszony fenntartása, illetve fejlesztése; hazánk a Szerb–Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács létrehozásával és működtetésével lerakta az alapokat a további stratégiai partnerségek kialakításához.

A magyar–szerb kapcsolatok egy átalakuló Európai Unión belül is kulcsfontosságúak – egyrészt a Nyugat-Balkán egész térsége Szerbiával együtt az EU legfontosabb stratégiai partnere, épp ezért rendkívül fontos Magyarország számára a szerbekkel való kiegyensúlyozott viszony.

Másrészt, Trump győzelmével várhatóan a nyugat-balkáni erővonalak is átalakulnak majd, ami Szerbia pozícióinak megerősödését jelentheti regionális értelemben.Az olyan, az EU által eddig nem megfelelően kezelt kérdésekben, mint a migráció, a Szerbiával való szoros bilaterális együttműködés szintén elengedhetetlen. Magyarország külpolitikájával az EU-n belüli inadekvát hozzáállást a realitás figyelembe vételével ellensúlyozza, egy olyan együttműködéssel, amely mindkét ország és a régió számára is kulcsfontosságú az átalakuló és a globális térben ismét helyét kereső Európában.

A szerzők a Magyar Külügyi Intézet munkatársai.