Háború: Mi okozhat végzetes pusztítást a megtámadott atomerőműben, és mekkora esélye van egy atomkatasztrófának?

Oroszország állítása szerint Ukrajna vasárnap háromszor csapást mért az orosz erők által ellenőrzött Zaporizzsjai atomerőműre, és követelte a nyugat válaszlépését, bár Kijev tagadja, hogy bármi köze lenne a támadásokhoz – olvasható a Reuters elemzésében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már régóta figyelmeztetett Európa legnagyobb atomerőművének katasztrófaveszélyére, és a térségben folyó harcok beszüntetését sürgette.

Az erőmű mindössze 500 km-re van a világ legsúlyosabb nukleáris balesetének, az 1986-os csernobili katasztrófának a helyszínétől.

A kérdés, hogy jelenleg milyen nukleáris anyagok vannak a Zaporizzsjai atomerőműben, milyen kockázatokkal járnak a környezetében zajló harcok?

Az erőmű

A Zaporizzsjai atomerőműben hat szovjet tervezésű VVER-1000 V-320 vízhűtéses 235-ös urániumot tartalmazó reaktor található. Ezek mindegyike az 1980-as években épült, bár a hatodik csak a Szovjetunió összeomlása után, az 1990-es évek közepén lépett működésbe.

Egy kivételével valamennyi reaktor hideg leállásban van. A 4. reaktorblokk "forró leállásban" van, elsősorban fűtési céllal.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint a nukleáris erőművek körüli háborúk "állandó veszélybe" sodorják a nukleáris biztonságot és védelmet.

Mi történt április 7-én?

Az orosz állami atomvállalat, a Roszatom szerint Ukrajna vasárnap háromszor támadta meg drónokkal az erőművet, először három drónt eltaláltak egy étkezde közelében, majd egy rakodóteret, végül pedig a 6. számú reaktor feletti kupolát támadták.

A NAÜ szakértői is elmentek az incidensek helyszínére, és megerősítették, hogy valóban támadás történt.

Az orosz csapatok megtámadták azt az eszközt, ami egy közeledő drónnak tűnt. Ezt követte egy robbanás a reaktorépület közelében.

– áll a NAÜ közleményében.

Bár a csapat eddig nem észlelt szerkezeti károkat az erőmű nukleáris biztonsága vagy védelme szempontjából fontos rendszerekben, szerkezetekben és alkatrészekben, arról számoltak be, hogy kisebb felületi perzselést észleltek a 6. blokk reaktorkupola tetején, valamint az elsődleges pótvíz-tároló tartályokat tartó betonlapon is felszíni sérülés látható

- közölte a NAÜ.

A NAÜ azonban nem foglalt állást arra vonatkozóan, hogy ki lehet a felelős a támadásokért.

Mindeközben Moszkva állításával szemben egy ukrán hírszerzési tisztviselő azt mondta, hogy Kijevnek semmi köze az erőművet ért támadásokhoz, sőt az sugallta, hogy azok az oroszok művei voltak.

Kockázatok

Az orosz erők 2022. március elején vették át az erőmű irányítását, hetekkel Ukrajna lerohanása után. Különleges orosz katonai egységek őrzik a létesítményt, és az orosz állami nukleáris vállalat, a Roszatom egyik egysége működteti az erőművet.

Az atomreaktorok, így a Zaporizzsjai atomerőmű tárolószerkezetei is acélbetonból készülnek, amelyet úgy terveztek, hogy ellenálljon egy kisebb repülőgép lezuhanásának is, így az ezeket a szerkezeteket érő kisebb támadásoknak nincs közvetlen kockázata.

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának 1989-es tanulmánya azonban megállapította, hogy a Zaporizzsjában használt konténmentszerkezet modellje "sebezhető egy nagyobb repülőgép lezuhanásával szemben", és egy vadászrepülőgép lezuhanásával szemben is.

A reaktorok nukleáris üzemanyagának hűtéséhez nélkülözhetetlen külső tápvezetékek egy sérülékenyebb potenciális célpontot jelentenek. Az üzemanyag hűtése még a hideg leállásban lévő reaktorokban is szükséges a nukleáris olvadás megelőzéséhez.

A háború kezdete óta az erőműben nyolcszor szűnt meg a külső áramellátás, legutóbb tavaly decemberben, így az erőmű kénytelen volt a vészhelyzeti dízelgenerátorokra támaszkodni. Az üzemanyag hűtéséhez vízre is szükség van.

A nyomás alatt álló vizet arra használják, hogy a reaktorok leállítása közben is elvezessék a hőt a reaktorokból, valamint a szivattyúzott víz segítségével hűtik a reaktorokból eltávolított kiégett fűtőelemeket.

Elegendő víz vagy a víz szivattyúzásához szükséges energia nélkül az üzemanyag megolvadhat, és a cirkónium burkolat hidrogént szabadíthat fel, amely felrobbanhat.

Mi a helyzet a kiégett fűtőelemekkel?

A reaktorok mellett a telephelyen van egy száraz kiégett fűtőelem-tároló is a használt fűtőelemek számára, valamint kiégett fűtőelemeket tároló medencék az egyes reaktoroknál, amelyeket a használt fűtőelemek lehűtésére használnak.

A medencék vízellátása nélkül a víz elpárolog, és a hőmérséklet megemelkedik, ami tűzveszélyt jelent, amely számos radioaktív izotópot szabadíthat fel.

A 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa során a 4. reaktorban a kiégett fűtőelemek medencéjéből származó hidrogén kibocsátása okozott robbanást.

Mi történik egy leolvadáskor?

Az üzemanyag megolvadása tüzet vagy robbanást okozhat, amely radionuklidok füstfelhőjét juttathatja a levegőbe, amely aztán nagy területen elterjedhet.

A csernobili baleset során jód-131, cézium-134, stroncium-90 és cézium-137 terjedt el Észak-Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Észak- és Közép-Európa egyes részein.

Az ENSZ szerint Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában közel 8,4 millió ember volt kitéve sugárzásnak. Mintegy 50 haláleset közvetlenül magának a katasztrófának tulajdonítható.

A tűzoltásban és a takarítási munkálatokban részt vevő 600 000 "likvidátor" azonban nagy dózisú sugárzásnak volt kitéve. Százezreket telepítettek ki.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a csernobili katasztrófa egészségügyi hatásai sokkal súlyosabbak voltak, mint ahogyan azt akkor és a balesetet követő években eredetileg bemutatták.

A baleset után Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna nagy részén nőtt a pajzsmirigyrák előfordulása a gyermekek körében. A szennyezett területeken élő gyermekek körében sokkal gyakrabban fordultak elő endokrin rendellenességek, vérszegénység és légzőszervi megbetegedések.