Kezdhet rettegni Ukrajna? Brutális észak-koreai monstrumok tartanak Nyugat felé
GlobálHatalmas észak-koreai lánctalpasokat kaptak lencsevégre Szibériában, egy vasúti szerelvényen. A 170 mm-es önjáró tüzéreszközök Nyugatra tartanak, minden bizonnyal Ukrajna a végcéljuk. De mennyi van belőlük, és mire képesek a világtól elzárt diktatúra saját fejlesztésű harceszközei?
“Az ukrán katonai hírszerzés jelentése szerint Észak-Korea 50 darab M-1989 Kokszan 170 mm-es lánctalpas önjáró löveget szállított Oroszországnak, ami új szakaszt jelöl a phenjani támogatásban Moszkva ukrajnai háborús erőfeszítései során. Az információt 2024. november 16-án hozták nyilvánosságra” - írta meg a napokban a katonai hírekkel foglalkozó Army Recognition.
“Ez egy 170 mm-es észak-koreai Koksan önjáró Krasznojarszkban, Szibéria közepén. Nem kétséges, hogy Nyugat felé jön és az se nagyon, hogy nem orosz katonák fogják kezelni”
- ezt már Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő posztolta közösségi oldalán egy fénykép alá, amelyen az említett harcjármű látható vasúton szállítva. A szakértő azt is hozzáfűzi, az orosz tüzérség után az észak - koreai a legnagyobb a világon - 10 ezer darab körül. Tehát elméletileg adhatnak sokat - többet mint az EU és az USA együttvéve, ráadásul katonákkal együtt. Ez a mennyiség persze nem jelent minőséget, de hatalmas.
Mit tudnak Kim Dzsongun lövegei?
A Kokszan önjáró tüzérségi eszköz (M-1978 és M-1989) a világ egyik legnagyobb hatótávolságú hagyományos tüzérségi rendszere. Ezek a lövegek fontos szerepet játszanak Észak-Korea katonai stratégiájában, különösen a dél-koreai célpontok elleni fenyegetés fenntartásában.
Elsősorban a Koreai-félsziget demilitarizált övezeténél helyezik el, hogy fenntartsák a stratégiai tűzerő fölényét. Hatótávolsága miatt képes elérni Szöul térségét is, ahol Dél-Korea lakosságának jelentős része él.
Hatótávolsága ugyanis még hagyományos lövedékkel is 40-60 kilométer, precíziós rakétameghajtású lövedékekkel ugyanakkor a akár 70-80 kilométeres távolságba is el tud lőni. Fő fegyverzete egy 170 mm-es löveg, amely nagy robbanóerejű és speciális lövedékek kilövésére is alkalmas.
Az M-1978-as változatbó az 1970-es évek végén mutatták be az első ismert modellt. A löveg egy átalakított alvázra került, amely vélhetően szovjet vagy kínai eredetű (pl. T-54/55 harckocsialváz). Nem rendelkezett saját lőszerellátással, így azt külső járművekből kellett biztosítani.
Az M-1989 már egy fejlettebb verzió, amely integrált lőszertárolóval rendelkezik, gyorsabb telepíthetőség és nagyobb mobilitás jellemzi. Valószínűleg javított tűzvezetési rendszerekkel és nagyobb pontossággal bír. 2024-re Észak-Korea katonai arzenáljában hozzávetőleg 8600 vontatott és önjáró tüzérségi eszköz található, ami a Koreai Néphadsereg hagyományos katonai képességeinek alapját képezi.
A felvételek arról tanúskodnak, hogy a modernebb M1989 Kokszan önjáró tarackokból kapott Oroszország. Persze nem árt tudni, hogy bármennyire jelentős tüzérségi fegyver is a Kokszan nagy hatótávolsága és tűzereje miatt, több területen elmarad a modern nyugati önjáró tüzérségi rendszerektől.
A német PzH 2000, az amerikai M109A7 Paladin, vagy a dél-koreai K9 Thunder fejlett tűzvezetési rendszerekkel rendelkeznek, amelyek GPS-alapú irányítást, számítógépes ballisztikai számítást és időzített lövedékeket alkalmaznak, ezek jelentősen növelik a találati pontosságukat.
Ezzel szemben A Kokszan lövegek hagyományos tűzvezetési rendszerekkel működnek, legalább is ismereteink szerint,, amelyek nagymértékben manuálisak, és valószínűleg nem integráltak modern célzási technológiákkal.
Van helye egy ilyen elavult technológiának egy modern háborúban?
Egy olyan háborúról beszélünk, amelyben az oroszok ennél jóval elavultabb szovjet haditechnikát is rendszeresen alkalmaznak, nem is kérdés, hogy igen. Ráadásul, ahogy arra az Army Recognition cikke is felhívja a figyelmet, a lánctalpas alvázára szerelt löveg ötvözi a mobilitást és a pusztító tűzerőt, ez a képesség jól illeszkedik Oroszország tüzérségi stratégiájához, amely katonai műveleteinek egyik sarokköve Ukrajnában.
“A rendszer erősítheti az orosz hosszú távú csapásmérő képességeket, lehetővé téve az ukrán ellátási vonalak, infrastruktúra és erődített állások nagyobb távolságból történő célbavételét. Az önjáró lövegek enyhíthetik az orosz tüzérségi készletek hiányát, és kulcsfontosságú operatív zónákban nyújthatnak megerősítést”
- írja a portál hozzátéve, a szállítás rávilágít Észak-Korea és Oroszország egyre mélyülő katonai együttműködésére. Korábbi jelentések szerint több ezer észak-koreai katonát is átcsoportosíthattak az orosz erők támogatására. Ezért, ha az M-1989 Kokszan lövegek valóban megjelennek a harctéren, az komoly kihívást jelenthet Ukrajna számára. Szükségessé válhat a stratégiák újragondolása, valamint erőforrások átcsoportosítása a hosszú távú fenyegetések semlegesítésére.