Kínán múlik az Irán ellen hirdetett gazdasági háború
Globál
Kína jelenti Washington számára a legnagyobb kihívást az Irán ellen hirdetett gazdasági háborúban, mivel az ország Irán tengeri úton szállított nyersolajának több mint 80 százalékát vásárolja meg, míg a nagy kínai bankok ellen bevezetett szankciók jelentős következményeket vonhatnak maguk után. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az USA a katonai csapásokat is folytathatja Irán ellen, amennyiben szükségessé válik.
Egy nappal az Irán ellen bevevezetett szankciók után alig maradt hajóforgalom a Hormuzi-szoroson: kedd reggeli adatok szerint az elmúlt 24 órában mindössze 3 hajó haladt át a szoroson, ami a szokásos forgalom másfél százaléka, és több mint 300 hajó várakozik az átjutásra. A Brent nyersolaj hordónkénti ára 91 dollár körül mozgott
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Wisconsin állam egyik hadiipari üzemében tett látogatásakor újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az Iránnal szembeni gazdasági szankciókat Scott Bessent pénzügyminiszterrel egyeztetve hozzák.
Utalva a hétfőn bejelentett átfogó szankciós lépésekre, kijelentette: jelenleg "a gazdasági nyomásgyakorlás okozza a legnagyobb fájdalmat" Iránnak.
Semmiképpen nem zárjuk ki előre a katonai csapást sem, akár a Hormuzi-szorosban, akár másutt Iránnal szemben
- fogalmazott Pete Hegseth, aki azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok hadereje jelenleg képes védelmet nyújtani a Hormuzi-szoroson keresztül haladó hajók számára, de ha Irán "zűrzavart próbál kelteni", akkor katonai erővel szembesül.Szintén hétfőn a Középső Parancsnokság (CENTCOM), a Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs közölte, hogy az iráni kikötők és partvidék elleni haditengerészeti blokád július 14-i felújítása óta már 71 kereskedelmi hajót fordítottak vissza.
Trump „gazdasági D-napja” nyomás alá helyezi Irán legfontosabb kereskedelmi partnereit: Kína, Irak, Törökország, India és az Egyesült Arab Emírségek különböző mértékben ki vannak téve az amerikai másodlagos szankcióknak.Kína jelenti Washington számára a legnagyobb kihívást, mivel az ország Irán tengeri úton szállított nyersolajának több mint 80 százalékát vásárolja meg, míg a nagy kínai bankok ellen bevezetett szankciók jelentős gazdasági és diplomáciai következményeket vonhatnak maguk után.
Irak (az iráni gáz adja az importjának 40 százalékát) és Törökország különösen súlyos energetikai kockázatokkal szembesül az iráni import tilalma miatt, míg India olajimportja is sebezhetővé válik, mert egyoldalúan függ az iráni olajtól.Az amerikai Pénzügyminisztérium szankciókat szabhat ki tartályhajókra, kereskedőkre és kis kínai finomítókra anélkül, hogy ez az iráni kereskedelmen kívül jelentős járulékos károkat okozna. Azonban egészen más dolog, ha a kereskedelmet finanszírozó nagybankokat veszik célba.
Ugyanez vonatkozik arra is, ha Bagdadot arra kényszerítik, hogy válasszon: vagy engedelmeskedik Washingtonnak, vagy biztosítja az iráni gázellátást az iraki erőművek számára.