Miért fontos Magyarországnak Észak-Macedónia?
Globál
Politika és infrastruktúra keresztmetszetében Észak-Macedónia címmel tartott kerekasztalbeszélgetést a magyar kormánydelegáció közelmúltbeli, észak-macedóniai látogatása kapcsán a Magyar Külügyi Intézet. Az eseményen Viola Cintia, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, Miklós Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanársegédje, valamint Bagdy Ábel, a 4iG kormányzati és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője vettek részt Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója moderálásával.
Bagdy Ábel kihangsúlyozta a 4iG azirányú törekvését, hogy a Nyugat-Balkán legerősebb piaci szereplőjévé váljon a telekommunikációs szektorban. Mivel a cég Albániában és Montenegróban már jelen van, a 4iG stratégiájába illeszkedően logikus lépés volt az Észak-Macedónia felé való elmozdulás.
Bagdy Ábel hozzátette,
A nyugat-balkáni országoknak digitális infrastruktúra területén óriási fejlesztésekre van szüksége. Amikor a régióról beszélünk, akkor nem feltétlenül a legelső asszociációnk az innováció és a kutatásfejlesztés, pedig ezekre nagy szükség van. Ha erre a piacra belép egy tőkeerős, a régióban már teljesítményt mutatott szereplő, az mindenkinek az érdeke.
Miklós Gábor kiemelte, hogy Észak-Macedónia a maga kétmilliós lakosságával nem determinálja azt, hogy Magyarország fontos szövetségese legyen a Nyugat-Balkánon, azonban a földrajzi elhelyezkedése stratégiai jelentőségű – ugyanis a páneurópai közlekedési folyosók keresztmetszetében van.
Magyar szempontból a kötöttpályás és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése lehet kiemelt fejlesztési terület Észak-Macedóniában – elsődlegesen a külkereskedelmi ,,vakfoltok” felszámolása érdekében. A szakértő úgy fogalmazott:
Ha most, a magyar elnökség alatt nem sikerül a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatát előlendíteni, akkor a következő elnökségi trió megint nem lesz érdekelt ebben.
Viola Cintia elmondta, hogy a macedón-magyar csúcson három téma köré szerveződtek az egyeztetések, ezek a 1) migráció hatékony kezelése; 2) a gazdasági együttműködések elmélyítése és a 3) regionális stabilitás előmozdítása voltak.
A szakértő hangsúlyozta, hogy míg Albániával október közepén ténylegesen megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások, addig Észak-Macedónia továbbra is parkolópályán ragad, melynek legfőbb oka a szomszédokkal fennálló rendezetlen viszonyrendszer. Viola Cintia elmondta:
Észak-Macedónia európai integrációs útját jelenleg több akadály is keresztezi. Ahhoz, hogy Szkopje megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, szükségszerű, hogy Bulgáriával valamilyen kompromisszumra lépjen, azonban a francia javaslat szerinti alkotmánymódosítás nem feltétlenül jelenti a bolgár vétó végleges feloldását.
