Magyarország most új szövetségest kaphat a régióban

A magyar kormány hagyományosan jó kapcsolatot ápol a VMRO-DPMNE-vel, éppen ezért annak kormányra kerülésével újra felélénkülhetnek a magyar–macedón kapcsolatok. Magyarország számára a kiemelten fontos bilaterális kapcsolatrendszer négy pilléren nyugszik:

1) regionális stabilitás és biztonság;

2) migrációs válság kezelése;

3) gazdasági együttműködés és

4) történelmi hasonlóságok. 

Magyarország mélyen érdekelt a Nyugat-Balkán békéjében és stabilitásában, mivel szomszédos országként közvetlenül érintik a térségben zajló folyamatok. Ennek részeként

Magyarország külpolitikai prioritása a Nyugat-Balkán EU-tagsága,

így Észak-Macedónia uniós tagságának is lendületes támogatója. Magyarország álláspontja az, hogy a térség integrációja erősebbé teszi az EU-t és növeli annak versenyképességét.

Budapest és Szkopje is hasonlóan értelmezik biztonságuk fogalmát is, ugyanis elsődlegesen a NATO-n és az EU-n belül képzelik annak megvalósítását.

A VMRO-DPMNE erős európai politikát visz, de igyekszik megőrizni a magyar külpolitikát is jellemző nemzeti identitás elemeire építő politikai, szuverenista irányvonalat is, különösen a bilaterális viták (macedón–görög, macedón–bolgár) tekintetében, amelyek komoly társadalmi mobilizáló erővel bírnak. 

A regionális biztonsági kérdések közül kiemelt kockázatot jelent a migrációs válság és annak hatékony kezelése. Magyarország számára Észak-Macedónia kiemelten fontos partner ebben a kontextusban is. Nem véletlen, hogy a washingtoni NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök észak-macedón kollégájával, Hrisztijan Mickoszkival is az illegális migráció elleni küzdelem fokozásáról és az ezirányú együttműködésekről tárgyalt.

A nyugat-balkáni régió tranzitcsomópontként működik, és a térséget átszelő útvonal az Európába irányuló fő migrációs útvonalak egyike.

Magyarország a kezdetek óta erőteljes migrációellenes politikát folytat, ez jól rezonál Észak-Macedónia migrációs válsággal kapcsolatos álláspontjával is.  Budapest felismerte a Nyugat-Balkán kétségbeejtő helyzetét, éppen ezért a régió egészét segíti a migrációkezelési képességek fejlesztésében (pénzzel, eszközzel, szakértelemmel), illetve támogatja a térség határigazgatási kapacitásainak fokozását. 

Észak-Macedónia top10 kereskedelmi partnere között megjelenik Magyarország, ugyanakkor a legnagyobb befektetők között még nem szerepel Budapest. A legnagyobb magyar beruházás még 2001-ben valósult meg, amikor a Magyar Telekom felvásárolta a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) többségi tulajdonrészét, így a MakTel a Telekom Csoport leányvállalatává vált.

Az utóbbi időben felmerült a 4iG belépése is a macedón piacra, amely már előzetes együttműködési megállapodást is kötött a macedón kormánnyal. A távközlési szolgáltatásokon túl még kiemelkedő lehetőségeket rejt a mezőgazdaság és az energiaipar is.

A Nyugat-Balkán más országaiban már tapasztalattal rendelkező nagyvállalatok,

a MOL és az OTP sincs jelen a macedón piacon, amelyek kiaknázatlan lehetőségeket jelentenek a magyar gazdaság számára. A kedvező politikai klíma, vagyis a VMRO-DPMNE és a magyar kormány jó kapcsolata elmélyíthetik a gazdasági együttműködést a két ország között, jó példa erre az 500 millió eurós államközi kölcsön, amelyet Magyarország juttat Észak-Macedóniának.

Az így megerősödő macedón–magyar kapcsolatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok megjelenjenek a folyamatosan bővülő és ütemesen növekvő macedón gazdaságban.

A Nyugat-Balkán, és azon belül Macedónia a jövőben kiemelt szerepet kaphat a magyar külgazdasági kapcsolatok építésében, mert egy olyan térségről van szó, amely hagyományosan tőkehiánnyal küszködik, de melynek uniós perspektívája és gazdasági növekedése vonzó lehetőségeket kínál a tőkeerősebb nyugati cégek mérsékeltebb konkurenciája mellett.A macedón–magyar kapcsolatrendszer regionális biztonsággal, migrációs válsággal és gazdasági együttműködéssel kapcsolatos pillérét jól keretezik a történelmi hasonlóságok a két ország között.

Skopje (Forrás: Shutterstock)

A mai Észak-Macedónia, illetve Macedónia mint földrajzi egység az évszázadok során számtalan birodalomnak volt része, sokszor egyidőben gyakoroltak fennhatóságot a területen különböző hatalmak, ezzel szétszabdalva azt.

Míg Magyarország számára az oszmán hódítás jelentette az egykor egységes Magyar Királyság feldarabolását, addig Észak-Macedónia számára ez már az ókortól kezdve így volt. Az egykori megosztottság problematikája máig hatással van mindkét nemzet életére, ahogy az ebből eredő ellentmondásos viszony is a szomszédokkal.

Magyarország éppen a területeinek elvesztése okán, lakosságának határon kívül rekedése miatt került sokáig megoldatlan és máig fel-fellángoló konfliktusos helyzetbe Szlovákia, Románia vagy Szerbia esetében.

Észak-Macedónia számára a történelem során állandóan jellemző feldaraboltság, nagyobb birodalmakba integrálódás nehezítette el a kapcsolatokat Bulgáriával, Görögországgal és Szerbiával.

A macedón identitás alapkérdéseinek megkérdőjelezése megnehezíti az ország kétoldalú kapcsolatait szomszédaival, ugyanakkor az ilyen konfliktusok feloldásában Magyarországnak olyan több évtizedes tapasztalata van, ami megosztható és politikai know-how-ként „exportálható”. A magyar szomszédságpolitika és nemzetpolitika tehát szintén olyan kapcsolódási pontok, ahol Magyarország nemcsak Észak-Macedónia prosperitásához és politikai sikeréhez, de az egész régió stabilitásához is hozzá tud járulni.

A cikk szerzője Viola Cintia az Magyar Külügyi Intézet kutatója.