Visszatérhet az Iszlám Állam a Közel-Keletre?

Miután a Tahrír as-Sám (HTS) vezetésével megdöntötték a korábbi szíriai elnök, Bassár el-Aszad uralmát, az iszlamista csoport igyekezett megnyugtatni Szíria kisebbségeit arról, hogy  eddigi életvitelüket nem fenyegeti veszély.

Ennek megfelelően a szíriai keresztények mindenféle atrocitás nélkül, újfent részt vehetnek a rendszeres vasárnapi istentiszteleteken, ám ez utóbbi fejleményből még korai volna messzemenő következtéseket levonni.

A jellemzően sok kereszténynek otthont adó damaszkuszi Báb Touma negyed utcái az istentisztelet idején megteltek a templomból hazatérő hívekkel, de sokan továbbra is nyugtalanok. Egyes környékbeliek kifejtették, hogy még mindig félnek, ezért csak a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat.

Szíria egy multikulturális ország

Szíria évszázadok óta a multikulturalizmus példája a Közel-Keleten, ahol számos etnikai és vallási csoport él egymás mellett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ország lakossága mintegy 23 500 000 fő. Ennek 70%-a szunnita muszlim, 13%-a pedig síita, akiknek nagy része ún. alavita (ők kisebbségben vannak a síita iszlámon belül). A különböző muszlim csoportokon kívül olyan vallási kisebbségek is élnek, mint például a keresztények, akik a görög ortodox, a szír ortodox, a maronita, a szír katolikus, a római katolikus és a görög katolikus egyházak hívei. Emellett számos etnikai kisebbség is él, köztük drúzok, örmények, görögök, asszírok, cserkeszek, mandeusok és türkmének.

A keresztények helyzete Bassár el-Aszad idején

Bassár el-Aszad uralma alatt a keresztények helyzete viszonylag kedvezőnek számított a Közel-Kelet más országaival összehasonlítva.

A szekuláris Bász párt ideológiája lehetővé tette, hogy a keresztények vallásszabadságot élvezzenek, és bizonyos fokú védelmet kaptak a szélsőséges iszlamista csoportokkal szemben. Sok keresztény közösség, különösen Damaszkuszban és Aleppóban, integráltan élhetett a társadalomban, és hozzáférhetett az oktatáshoz és gazdasági lehetőségekhez.

A keresztények a történelem során gyakran az éppen regnáló hatalmi rendszert támogatták, hiszen számukra ez jelentette a túlélés zálogát egy olyan régióban, ahol az instabilitás gyakran kisebbségek elleni erőszakhoz vezet. Szíriában is ez a dinamika érvényesült: Aszad támogatása a keresztények részéről gyakran a stabilitás iránti vágyukat tükrözte, nem feltétlenül a rendszer iránti elköteleződésüket.

A nemzetközi közvélemény hozzáállása

A nyugati világ számára – bár néha csak retorikai szinten –, fontos a Közel-Keleten élő keresztények helyzete. Éppen emiatt Szíria kisebbségeinek védelme az egyik fő téma volt a napokban, amikor bizonyos arab országok, Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió vezető diplomatái találkoztak Jordániában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy támogatnak egy befogadó és reprezentatív kormányt, amely tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és nem kínál „bázist terrorista csoportoknak”.

Ami a Tahrír as-Sámnál nagyobb problémát okozhat: az Iszlám Állam

Nem feltétlenül az iszlamista hatalomátvétel jelenti a legnagyobb veszélyt a kisebbségekre, hanem inkább az olyan terrorszervezetek, mint az Iszlám Állam, ugyanis ez utóbbi a politikai vákuumot kihasználva újra megerősödhet. Az elmúlt években láthattuk, hogyan viszonyulnak a hozzá hasonló csoportok a kisebbségekhez: Irakban és Szíriában többek között keresztények, jezidik és más etnikai-vallási közösségek váltak célpontjaikká.

Az Iszlám Állam számos alkalommal hajtott végre szisztematikus népirtást, rabszolgaságba döntött embereket és kulturális pusztítást vitt véghez. A politikai instabilitás ezért különösen veszélyes, mert megteremti a szélsőséges ideológiák újjászületésének lehetőséget, ami a kisebbségekkel szembeni könyörtelen bánásmódban ölthet testet.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.