Összeomlott egy dinasztia fél évszázados uralma, történelmi fordulat Szíriában

Sosem akart elnök lenni Bassár el-Aszad. Édesapja, a rettegett Hafez el-Aszad halála után mégis a nyugatis szemlélető, eredetileg szemorvosnak tanult, kisebb Aszad fiú lépett apja örökébe, mert az utódlásra kiszemelt bátyja egy autóbalesetben életét vesztette. Bassár el-Aszad 14 év tragikus kormányzás után elmenekült, öröksége lesújtó. Az egykor virágzó Szíria szétesett, a lakosság jó része elmenekült, ókori kincsek semmisültek meg, iszlamisták veszik át a hatalmat.A Hayat Tahrir al-Sham iszlamista felkelői - kihasználva a történelmi pillanatot, a hatalmi vákumot - gyorsan átvették a hatalmat Aleppó, Homsz és Hama városokban, és bevették Damaszkuszt, ahonnan az elnök elmenekült. A kormányfő békés hatalomátadást ígért. A damaszkusziak egy része most örül, de nem tudni, mit hoz a jövő.

Homsz eleste után mindenesetre megállíthatatlannak tűnik az al Kaidából kinőtt iszlám lázadó sereg, nem tudni, melyik ország áll mögöttük, ki finanszírozza őket, mik a pontos céljaik az Aszad-rezsim megdöntésén túl.

Damaszkuszi gyümölcsárus Bassár el-Aszad képeivel 2023-ban (Shutterstock)

Az ország részekre szakadt: északon Törökország hasított ki egy részt (biztonsági zónát), az amerikaiak által támogatott kurdoké lett az észak-kelet, délen a hivatalos ellenzéki erők tartják ellenőrzésük alatt Szíria egy-egy részét.

A harcok elöl sokan menekülnek az összeomlás szélén álló Libanonba, melyet fénykorában még Szíria tartott ellenőrzése alatt.

Szíria volt az utolsó dominó az Arab Tavasz folyamatában. Aszad egyértelműen Oroszország és Irán meggyengülése miatt bukhatott meg ilyen gyorsan: Moszkvát az ukrajnai invázió köti le, Iránra pedig csapást mért a Hezbollahon keresztül Izrael.Tegnap megszólalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki Dohában a török és az iráni külügyminiszterrel tárgyalt, és az ENSZ Szíria egységére és szuverenitására felszólító határozat betartását kérte. Ekkor már lehetett tudni, hogy Moszkvának most nincs ereje, hogy Aszad mellett lépjen fel ismét a polgárháborúban.

Az oroszok számára az Aszad-dinasztia bukása óriási veszteség, a szíriai Latakia kikötője ugyanis biztos pont volt a számukra, mint kijárat a Földközi-tengerre.

A kialakult hatalmi vákumban Aszad nem tudta fenntartani amúgy is népszerűtlen hatalmát: a család az alavita kisebbséghez tartozik, miközben a szíriai lakosság zömében szunnita és siíta. Talán minden nem következik be, ha nincs a október 7-i Hamász túszejtése, és nem robban ki az Izrael-Hamász-Hezbollah háború, ha Vlagyimir Putyin nem dönt úgy, hogy lerohanja Ukrajnát.

1992-ben jártam Szíriában, akkor a térség egyik erős kereskedelmi központja, viszonylag fejlett gazdasága volt. Hafez el-Aszad portréja, szobra, neve zászlója volt kitűzve minden utcasarkon, diktatúra volt, de a gazdaság, a turizmus működött. 

Bassár el-Aszad elnök bukása szöges ellentétben áll az első hónapokkal, amikor 2000-ben Szíria elnökévé vált, amikor sokan azt remélték, hogy fiatal reformer lett az apja három évtizedes erőskezű uralma után - írja a Guardian.

Az elnöki székbe 34 évesen került Bassár szemészorvosnak tanult,a számítógépekért rajongó, szelíd modorú technika-rajongó volt.

Amikor azonban szembesült a 2011 márciusában kirobbant, uralma elleni tüntetésekkel, Aszad apja brutális taktikájához nyúlt, hogy erővel tegyen rendet.

A felkelésből hosszú polgárháború alakult ki, Aszadot pedig a szövetséges Irán és Oroszország tartotta hatalmon az ország jelentős részén.Nemzetközi jogvédő csoportok és ügyészek azt állították, hogy a szíriai kormány által működtetett fogolytáborokban széles körben alkalmaznak kínzást és bírósági eljárás nélküli kivégzéseket.

A szíriai háborúban közel félmillió ember vesztette életét, és az ország háború előtti 23 milliós lakosságának a felét kitelepítették. Ahogy a felkelés polgárháborúvá fajult, szíriaiak milliói menekültek át a határokon Jordániába, Törökországba, Irakba és Libanonba, majd Európába -  írja a Guardian.

Borítókép: Omajjad mecset Damaszkuszban (Shutterstock)