A vállalati beruházások még nőttek, de az államiak már nagyot estek az első negyedévben

Hírek2020. máj 28.MTI

Részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt, megtört a beruházások hosszabb ideje tartó emelkedése, az első negyedévben a fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, néhány területen azonban, például az egészségügyben és az információ, kommunikáció terén,  jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A beruházások visszaesésében az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott.

Az előző negyedévitől 1,1 százalékkal elmaradt a beruházások szezonálisan kiigazított volumene. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,2 százalékkal emelkedett, a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.

A tavalyi első negyedévhez mérve az építési beruházások 2,8 százalékkal nőttek, a berendezésberuházások volumene 7,0 százalékkal csökkent.

A vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4,0 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak külföldi érdekeltségű vállalkozások nagy volumenű, "zöldmezős" beruházásainak kifutásai.

A beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 17 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek csökkenése miatt. A beruházások általános mérséklődése ellenére a feldolgozóipar fejlesztései 1,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat az előző negyedévi 4,5 százalékos visszaesés után. A nagy súlyt képviselő járműgyártás területén azonban jelentős visszaesés következett be. A hosszabb ideje folyamatban lévő, nagyszabású projektek révén jelentősen bővültek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a szintén jelentős gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban és a vegyi termék, anyag gyártásában is.

A nemzetgazdasági beruházások közel ötödét képviselő ingatlanberuházások volumene 10,4 százalékkal nőtt, ezen belül a lakásépítések ennél számottevőbben, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) történő beruházások pedig mérsékeltebben növekedtek.

A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai an mérte a KSH, 30,8 százalékot, egyebek mellett a takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek. A második legnagyobb növekedést az információ, kommunikáció területén regisztrálták, 28 százalékot, amiben szerepet játszott távközlési tornyok és kábelhálózatok építése is. A járványhelyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25,0 százalékkal nőttek a beruházások.

A kereskedelem, gépjárműjavításban 1,5 százalékkal növekedtek a beruházások az egy évvel korábbi 10,2 százalékos magas bázishoz viszonyítva, de a tavalyi negyedik negyedévben bekövetkezett 5,9 százalékos visszaesés után.

A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumene - három év folyamatos növekedés után 5,7 százalékkal mérséklődött, elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesése miatt, de a vasúti közlekedéssel foglalkozó vállalkozások is visszafogták beruházásaikat.

A beruházások nemzetgazdasági szintű csökkenésében jelentős szerepet játszottak az államháztartás egyes területei. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén - elsősorban a központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén - 29,7 százalékkal esett vissza a beruházási volumen a tavaly negyedik negyedévi 18,3 százalékos emelkedést követően. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén - a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán 22,9 százalékkal csökkentek a beruházások. Az oktatásban 8,5 százalékos, a víz- és hulladékgazdálkodás területén 2,4 százalékos volt a beruházások éves összevetésű visszaesése.

A legnagyobb ütemű 54,1 százalékos visszaesés a csekély súlyú bányászatban következett be, ami nem lehet független az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásától. Súlyosan 36,7 százalékkal csökkentek a beruházások az energiaiparban is, többek között napelemes projektek kisebb ráfordításai miatt. A pénzügyi, biztosítási szférában mért 31,8 százalékos visszaesésben szerepet játszott a számítástechnikai eszközök kisebb volumenű beszerzése is - jegyezte meg a KSH.