25 év alatti a munkavállalók 5-6 százaléka - Ők kaphatnak majd adókedvezményt

Hírek2021. jan. 23.MKB Elemzési Központ

Ezen a héten fókuszban az MNB kamatdöntő ülése.

  • A GKI konjunktúraindexével indul a hét

A GKI január 25-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató a tavaly áprilisi történelmi mélységéből (-33,1 pont) júliusra fokozatosan, -18,2 pontra emelkedett, tükrözve a koronavírus-járvány első hulláma utáni gazdasági helyreállást.

Ezt követően ingadozást tapasztalhattunk a mutató alakulásában. Tavaly novemberben a koronavírus második hullámának terjedésével az index újra esett; viszont a legutóbbi, tavaly decemberi adatközlés szerint a novemberi -23,7 pontról -19,7 pontra erősödni tudott a mutató.

Az üzleti bizalmi index tavaly decemberben emelkedett, mivel minden gazdasági ágazatban érezhetően csökkent a pesszimizmus (ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatói szféra), de a mutató így is el van maradva a járvány előtti szintektől. A fogyasztói bizalmi index januári értékét már előzetesen közölte a GKI, eszerint a tavaly decemberi jelentős csökkenést követően csaknem a tavaly novemberi szintjére erősödött vissza, de így is érezhetően elmarad a járvány előtti értékeitől.

A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet (bizalom csökkenése esetén visszafogva, növekedése esetén erősítve azokat), így összeségében mindkettő kihat a magyar gazdaság teljesítményére.

A Danube Capital 2020. december közepi előrejelzési pályája szerint tavaly 5,7%-os visszaesésre, idén pedig 4,5%-os éves átlagos gazdasági növekedésre lehet számítani idehaza. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el.

  • Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

Január 26-án, kedden tartja az idei évi első kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács nem módosít az alapkamat 0,6%-os szintjén. Továbbá várakozásunk szerint az egyhetes betét kamata (0,75%) sem változik a január 28-i, csütörtöki tenderen.

A jegybank továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy január közepi interjúban hangsúlyozta, a jegybank szeretne távolságot tartani a 0% körüli szintektől, vagyis nem várható további alapkamatcsökkentés. Várakozásunk szerint a hazai alapkamat az idei és a jövő évben egyaránt 0,6%-on marad.

A járvány 2021-es áthúzódásával még mindig a szigorú korlátozások és a bizonytalanság uralja a gazdaságot, bár a vakcinák megjelenése a gazdasági folyamatokat is kedvezően befolyásolhatja. A további esetleges monetáris politikai lépéseket így a koronavírus-járvány erőssége, a korlátozó intézkedések időtartama, ezek gazdasági hatásai, illetve a vakcinákkal és a lakosság oltásával kapcsolatos fejlemények határozzák meg.

A kamatok szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várható változás az MNB januári kamatdöntésekor. A monetáris politikai eszköztár fontos eleme, azaz az állampapír-vásárlási program kapcsán a jegybank tavaly decemberi kamatdöntésekor kiemelte, ha az egyes papíroknál megközelíti az 50%-os limitet a jegybank vásárlása, akkor elmozdulhat a rövidebb, 5-10 éves futamidők felé, mivel ezt a limitet nem szeretné átlépni. A jegybank tehát várhatóan továbbra is fenntartja heti állampapír-vásárlásait.

A monetáris politikai eszköztár egyéb elemeiben – elsősorban az NHP Hajrá! és NKP esetében – sem várható érdemi módosítás a jövő heti kamatdöntő ülésen.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá keretösszegét a Monetáris Tanács tavaly novemberben emelte meg 1000 milliárd forinttal 2500 milliárd forintra, ennek kihasználtsága jelenleg meghaladja az 1500 milliárd forintot. Továbbá a Növekedési Kötvényprogram felülvizsgálata is megtörtént idén januárban, a Monetáris Tanács a keretösszeg 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra történő emeléséről döntött. A program kezdete óta eddig a vállalatok közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vett gazdasági tényezők:

2020. novemberben és decemberben a hazai infláció egyaránt a jegybank 3%-os célja alatt, 2,7%-on állt, ezzel együtt 2020 átlagában 3,3%-os árszínvonalromlást regisztráltak idehaza (év/év alapon). Az inflációs adatok 3% alatti szintjei az MNB-t is kényelmesebb helyzetbe hozzák a mostani, januári kamatdöntő ülésen. A belső árnyomás azonban továbbra is magasnak számít idehaza, a maginfláció a tavaly novemberi 3,9%-ról 4%-ra gyorsult decemberben, a tavalyi év egészének átlagában 4,1%-os maginflációt mértek idehaza (év/év alapon). Előretekintve, az idei év első negyedévében – év/év alapon – továbbra is 3% alatti, de toleranciasávon belüli (headline) inflációs adatok várhatóak. A Danube Capital 2020. decemberi előrejelzése szerint 2021-ben 3,1% lehet a hazai fő inflációs mutató, 2022-ben pedig 2,9% éves átlagban, míg a maginfláció idén 3,6%-ra, majd jövőre 2,8%-ra lassulhat (év/év alapon mérve).

A külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, és a Fed folytatja az állampapír-vásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír és 40 milliárd dollár jelzáloglevél vásárlás). A tengerentúlon idén is várható a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika fenntartása.

Az ECB tavaly decemberben kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%).

  • A 2020. decemberi munkaerőpiaci adatokat ismerhetünk meg csütörtökön

Január 28-án, csütörtökön közli a KSH a 2020. decemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat. A KSH tájékoztatása szerint a 2020. áprilisi mélypont (4 368 ezer fő foglalkoztatott, rész- és teljes munkaidős együttesen) óta látott vekedés a foglalkoztatottak számában (augusztus: 4 514 ezer fő) szeptemberben megtorpant és csökkenni kezdett (4 482 ezer fő), viszont az októberi visszaesést követően (4 451,2 ezer fő) novemberben újra növekedni tudott (4 496 ezer fő).

2020. novemberben az előző hónaphoz képest 45 ezer fővel (1,0%-kal) dolgoztak többen, viszont ezzel együtt is az előző év azonos hónapjához képest 26 ezer fővel (0,6%-kal) csökkent a foglalkoztatottak száma. Továbbá ugyancsak novemberben a munkanélküliek 190 ezer fős létszáma 9 ezer fővel volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál, de 34 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta novemberben 4,1% volt (október: 4,3%).

A koronavírus-járvány ellenére kedvező munkaerőpiaci folyamatok figyelhetők meg: az első hullámot megelőző időszakhoz képest is magasabb foglalkoztatási adatokkal állunk szemben, ugyanakkor ezekben még nem igazán érezhető a második hullám hatása. A jelenlegi – az első hullámhoz képest – mérsékeltebb korlátozások kevesebb munkahely elvesztését indukálják, mint amit tavaly március-áprilisban láttunk.

Idén a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 1,1%-os növekedésére számít a Danube Capital éves szinten a 2020 egészére várt 1,2%-os csökkenést követően. A munkanélküliségi ráta is a várható 2020-as éves átlagos 4,2%-ról 3,9%-ra csökkenhet majd idénre.

A miniszterelnök új gazdaságvédelmi intézkedést jelentett be január 15-én a fiatal munkavállalókra vonatkozóan, ami alapján legkésőbb 2022. január elsejétől azoknak a fiataloknak, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, teljes jövedelemadó-mentességet adna a kabinet. A 25 év alatti korcsoport foglalkoztatási adatairól megállapítható, hogy az a leginkább érzékeny a gazdaság konjunkturális ciklusainak váltakozására (2020-ban a koronavírus-járvány miatt kialakult válságban is ezt tapasztalhattuk).

Továbbá a 25 év alatti korcsoport a foglalkoztatottak 5-6%-t jelenti, béreik a legalacsonyabb jövedelemkategóriába esnek, így az szja-befizetésük várható kiesése mérsékelt terhet ró a költségvetésre, miközben javítja a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét.

  • Pénteken friss kereseti adatokat közöl a KSH

2021. január 29-én, pénteken publikálja a KSH a 2020. novemberre vonatkozó kereseti adatokat. 2020 októberében a bruttó átlagkereset 8,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (szeptemberi: 8,8%), vagyis nem változott a bérdinamika októberben, ami még így is magasnak tekinthető.

A tavaly január-októberi időszakban mind a bruttó átlagkereset, mind a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 9,7%-kal nőtt (év/év alapon).

A Danube Capital 2020. decemberi előrejelzései szerint a 2019-ben megfigyelhető kétszámjegyű bérnövekedés 2020-ban lelassulhatott, egyszámjegyűvé válhatott (9,1% éves átlagban), az átlagbér-dinamika csökkenő üteme az előrejelzési horizonton is tovább folytatódhat,

2021-ben a bérnövekedés dinamikája 7,3%-os, majd 2022-ben 6,9%-os lehet.

Videók ajánlása vagy bármi