3,9% LEHETETT AZ ELSŐ NEGYEDÉVES GDP-NÖVEKEDÉS IDEHAZA

Jövő héten az ipar és a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményét tudjuk meg.   Hétfőn kiderül, hogy miért vesztett lendületéből a hazai ipar

• Márciusban havi alapon mérséklődött az ipari kibocsátás, míg éves alapon csak 1,9 százalékos bővülést mutatott a szektor (kiigazított adat).
• Átmenetinek gondoljuk a márciusi lassabb növekedést, az év egészét tekintve az ipar teljesítményét segítheti a külső konjunktúra és az is, hogy a már bejelentett feldolgozóipari kapacitásbővítő beruházások bekapcsolódnak a termelésben

• Az egész évre az általunk várt négy százalékos gazdasági növekedéshez képest az idei év első negyedéve visszafogottabban indulhatott (3,9% éves alapon, nyers adat).
• E mögött nagyrészt az állhat, hogy márciusban a szokásosnál hidegebb idő volt, ami az építkezések csúszását eredményezhette. Így az építőipar teljesítménye csak kismértékben segíthette a GDP-t az első negyedévben, ám a második negyedéves növekedésben nagyobb szerepe lehet. Termelési oldalról nézve egyébként a szolgáltatószektor és az ipar húzta a növekedést leginkább, rendre 2,2 és 0,6 százalékpontos hozzájárulásra számítunk.
• Felhasználási oldalról nézve a lakossági fogyasztás lehet a meghatározó: 2017 első három negyedévében még nem érződött a GDP-növekedésben a robusztus fogyasztás, de 2017 végén már szinte az egész növekedés a fogyasztásnak volt betudható. A beruházások kapcsán várakozásunk szerint az EU-s projektek reálgazdasági hatása inkább az év második felétől látszódhat majd az eredményeken.
• Az idei év egészében is a tavalyihoz hasonló dinamikát várunk az egyes gazdasági szektorok tekintetében, továbbra is a belső kereslet maradhat a húzóerő, de az exportdinamika is segíthet idén, hiszen az iparban újabb kapacitások kapcsolódnak idén a termeléshez. A fogyasztás növekedéséhez a reálbér-emelkedés, a fogyasztói bizalom erősödése, a megtakarítások magas szintje és az idén várható lakásátadási hullám másodkörös hatásai is hozzájárulhatnak (lakásberendezés).