A fiatalok egyre inkább a zöld cégekbe fektetnek

Hírek2019. máj 21.Szabó Anna

A legfiatalabbak befektetései már a fenntartható energiával, társadalom- és környezettudatosan működő vállalatok felé irányulnak, erre figyelni kell, mert ők lesznek a jövő befektetői - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán.

A befektetések egyre inkább meghatározó szempontja a környezeti és társadalmi fenntarthatósági működés, valamint a vállalat etikus irányítása, ezek a szempontok a fiatal generációk számára már a legfontosabbak. Ezek az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok, melyek alapján az egyes vállalatokat rangsorolják a befektetők felé - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági finanszírozási konstrukciók című szakmai fórumán, ahol a pénzügyi rendszerek változását vették górcső alá.

A technológiai forradalom a pénzügyi rendszereket is átalakítja, a következő évek változásait a fenntarthatósághoz kapcsolódó kihívások is meghatározzák - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója a nyitóelőadásában.

A technológiai átalakulások közül kiemelte a hagyományos fizetést felváltó digitális megoldásokat, valamint a bankok hagyományos szerepeit megkérdőjelező technológiai cégek megjelenését. A változási folyamat felértékeli a zöld beruházásokat, a zöld energiát, a zöld pénzügyi termékeket, és hamarosan fölvetheti azt a kérdést is, hogy mi tekinthető majd pénznek a következő évtizedekben - tette hozzá. 

Mint mondta, Magyarországon a hetedik éve tart a fenntartható felzárkózás, a vállalati hitelezés fejlesztése sikeres volt, de 

európai összevetésben alacsony a tőzsdei kapitalizáció, illetve a nem pénzügyi vállalatok GDP-arányos kötvényállománya Magyarországon, a pénzügyi közvetítők versenyképességét, a bankrendszer hatékonyságát pedig tovább kell javítani.  

Az MNB 330 pontos versenyképességi programjának részleteit megvitató kerekasztal-beszélgetésen Hegedűs Éva, az MKT főtitkára úgy fogalmazott, hogy a magyar bankrendszer erős, egymással versengő, a makrogazdasági feltételek stabilak, de a vállalati hitelállomány még mindig alacsony az uniós szinthez képest. Kiemelte, hogy

a lakossági hitelállomány itthon 14 százalék körüli az unióban ugyanez a mutató 49 százalék, a vállalatok esetében pedig 17 százalék, illetve 35 százalék az arány.

A hazai kkv-k hitelezésével kapcsolatban hangsúlyozta: fontos, hogy versenyképesek legyenek az európai kkv-piacon.

A GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy ítéli meg, hogy a digitalizáció jó lehetőség arra, hogy a bankok jó színvonalon szolgálhassák ki az ügyfeleiket. Kiemelte, hogy a fintech vállalatok felé irányuló bizalom sokkal kisebb, mint a bankok esetében. 

Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese kiemelten fontosnak nevezte a magyar innovatív vállalatok tőkéhez jutásának lehetőségét. Mint mondta, a nálunk fejlettebb országokban a tőkepiacok szerepe nagyobb, és a dualizmus idején, amikor a gazdasági növekedés és a felzárkózás üteme számottevő volt, a Monarchia tőzsdéje a világon a hatodik legnagyobbnak számított.

Ahogy növekednek a magyar vállalatok, úgy lesz egyre fontosabb szerepe a hazai tőkepiacoknak - tette hozzá. Az állami vállalatok tőzsdére kerülését jónak nevezte, de nem tartja alapvető fontosságúnak.

Pandurics Anett, a a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke a fenntarthatósággal kapcsolatban arra tért ki, hogy a biztosítóknak egyre inkább figyelniük kell az éghajlati változásokra, már csak azért is, mert több az áradás, az erdőtűz, a vihar, az aszály, ami - az emberi áldozatok mellett - egyre több anyagi kárt is jelent. A pénzügyi szabályozással kapcsolatban a felesleges bürokratikus akadályok mérséklését sürgette.