Negyedére esett a Waberer’s – mi történt a céggel?

Elemzések2019. máj 21.Fellegi Tamás

A tőzsdei kereskedésben 1235 forintig zuhant a Waberer’s részvényének ára, amely kevesebb, mint a kibocsátási ár negyede. Így minden befektető veszteségben van, egyedül a céget egykor fellendítő Wáberer György járt jól, aki jókor szállt ki a saját magáról elnevezett cégből. Mire számíthatnak a jelenlegi befektetők?

Mint a blue chipek

A cég története egy dologban erősen hasonlít a tőzsde blue chipjeihez: az előző rendszerben alapított állami cégek utóda, melyeket a piacgazdaság körülményei között sikerre vittek új tulajdonosaik. A kommunista rendszerben minden az államé volt, így az egyszerűség kedvéért sok iparágban létrehoztak egyetlen céget, amely az egész iparágat képviselte. Az OTP volt a lakossági bank, a Mol elődje az olaj-, és gázvállalat, a Magyar Telekom elődje volt a telefontársaság (a posta részeként).

Sikertörténet

Így volt ez a teherfuvarozásban is: magánembernek nem lehetett teherautója, így létrehozták a Volán TEFU, azaz teherfuvarozó vállalatot még 1948-ban, amikor kamionok nem is léteztek, csak platós teherautók (ilyeneket ma már nem is látni). Később, amikor elterjedtek a kamionok, az állam arra is céget alapított: ez lett a Hungarocamion.

A rendszerváltás után a vállalkozás mindenki számára szabad lett, a Volán TEFU bajban volt. Privatizálni nem sikerült, így végül a vezérigazgató, Wáberer József és néhány munkatársa kapta meg az eladósodott céget, jelképes áron. A céget Wáberer gyorsan rendbe tette és sikerre vitte, majd megvásárolta a sokkal nagyobb Hungarocamiont is, és a saját nevére keresztelt egyesített vállalatot nemzetközi szállítmányozási óriássá fejlesztette.

A vállalkozó kiszállt

Wáberer György tulajdonrésze azonban már 2011-ben lecsökkent kevesebb, mint a felére: ekkor lépett be befektetőként a Mid Europa Partners, amely a jó lehetőségekkel kecsegtető régiós vállalatok felvásárlásával foglalkozott. 2016-ban aztán Wáberer a maradékot is eladta a befektetői csoportnak. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a Forbes munkatársa a cég számai alapján próbált becslést adni: a bő 40 százalékos részesedést 32,4 milliárd forintra saccolta.

Tőzsdei kibocsátás

2017-ben a főtulajdonos tőzsdére vitte a céget: egyúttal tőkeemelésre is sor került, és el is adott részesedéséből a nyilvános kibocsátás során, melynek ára részvényenként 5100 forint volt. A cégnek akkor még jól ment, így a kibocsátási ár indokolható volt az akkori számokkal, de ha valaki részt vett a kibocsátásban, már el kellett, hogy gondolkozzon azon: miért nincs már a céget sikerre vivő tulajdonos a cégben.

Egy új tőzsdei kibocsátás akkor vonzó, ha a céget felfuttató eredeti vállalkozó együtt sír, együtt nevet a részvényesekkel. Képzeljük el, ha a Facebook Mark Zuckerberg nélkül ment volna tőzsdére: ki bízott volna benne, amikor az árfolyam esni kezdett, mert a cég nem volt még nyereséges? Nos, Wáberer József már korábban realizálta a nyereséget, és ez már önmagában is elgondolkoztató. Ha a jövőbeni növekedési kilátásokat is kitűnőnek látta, miért nem tartotta meg legalább azt a bizonyos 40 százalékot?

Kockázatos befektetés

Mindenesetre ilyenkor a részvényjegyzés kockázatos, legjobb belőle kimaradni, és megvárni, hogy teljesít a cég. Ha jól megy a szekér, bőven meg lehet venni akkor, ha látszik, hogy stabil az ár, és főleg, ha nem esik a kibocsátási ár alá. Nos, a Waberer’s esetén ez történt: egy ideig oldalazott, majd esni kezdett, ami zuhanásba váltott. Ezt vissza is igazolták a cég gyengülő teljesítményt mutató negyedévei: 2018-ra már veszteséges lett a vállalat. A helyzet ráadásul egyelőre idén sem változott, és a veszteségért a nemzetközi fuvarozás, vagyis a legnagyobb szegmens felelős.

A problémák

A megbízások száma 8 százalékkal esett vissza, így jelentős kihasználatlanság mutatkozik a nagyra duzzasztott járműállomány esetében (4340 kamion). Úgy tűnik, hogy ami a kibocsátáskor előnynek tűnt, vagyis a gigantikus méret, az most hátrány: ebben az iparágban nehezebb az alkalmazkodás ekkora kapacitással. A munkaerőköltség pedig ebben a szegmensben is 10 százalékkal növekedik éves szinten (még nem jött el az önvezető kamionok ideje a cégnél).

Nem látják még a fényt az alagút végén

A részvényesek feltehetően azért vannak elkeseredve, mert nem látják a kiutat. A céget év elején új vezérigazgató vette át, aki maga is elismerte, hogy a rövidtávú költségcsökkentő lépések még nem elegendőek a trendfordulóhoz, ahhoz új középtávú stratégiára van szükség, amely a mostaninál jóval több megrendelést hoz. Ez egyrészt időigényes dolog, másrészt nincs garantálva a siker, hisz a konkurencia sem alszik: a befektetők akkor bíznak benne, ha látják az eredményeket.

A Waberer's árfolyama a tőzsdére lépés óta

Egyelőre úgy tűnik, ennek nyoma sincs, a részvényeseken inkább a teljes reményvesztettség kezd úrrá lenni. Ez persze gyakori jelenség: egy idő után a pesszimizmus eluralkodik, ez rendszerint az eső trendek utolsó, túlzott szakasza, legalábbis a piac egészét nézve. A konkrét cégnél jó esetben erről van szó, rossz esetben elhúzódik a megújulás, márpedig a viszonylag nagy adóssággal rendelkező társaság számára létfeltétel, hogy hamar ismét nyereségessé váljon.