A futók vagy az úszók szíve az erősebb?
HírekAz élsportoló futók szívének bal kamrája valamelyest intenzívebben dolgozik, mint a profi úszóké, miután utóbbiak szívének a vízszintes testhelyzet miatt nem kell megküzdenie a gravitációval a vér áramoltatásánál – állapította meg egy kanadai egyetem tanulmánya.
A kardiológusok számára már korábban is ismert volt, hogy a rendszeres sportolás hatással van a szív méretére és működésére.
Különösen a szív bal kamrája módosul az edzések hatására, amely oxigénben gazdag vért kap a tüdőtől, majd azt a test többi része felé pumpálja.
Eközben egyfajta szivacsként viselkedik, amely úgymond kifacsarodik, majd újra visszanyeri formáját.
A különböző sportok során a szívnek jelentős mennyiségű oxigént kell az izmokhoz juttatnia, ami komoly megterhelést jelent a bal kamra számára. A sportolók szívének bal kamrája így jellemzően nagyobb és erősebb, illetve hatékonyabban dolgozik, mint a hétköznapi, rendszeres testmozgást nem végző emberek bal kamrája.
Vagyis a sportolók esetében a szív több vért pumpál, és ezt gyorsabban is teszi.
A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző sportok valamelyest más hatást gyakorolnak a szívre. A korábbi elemzések közül azonban csak néhány foglalkozott az úszással, pedig ez a sport különleges abból a szempontból, hogy ilyenkor az ember testének helyzete más, mint például a futásnál, mivel a test vízszintesen fekszik fel a vízre. Továbbá az úszás során rendszeres időközönként vissza kell tartani a levegővételt. Ezek mind kihathatnak a szív működésére.
Egy ősszel megjelent és a The New York Times által ismertetett tanulmányban a kanadai Guelph Egyetem, illetve más intézmények kutatói 16-16 élsportoló futó és úszó szívműködését vizsgálták.
Nyugalmi helyzetben mindkét csoport esetében percenként mintegy 50 – a hétköznapi ember átlagértékéhez képest természetesen jóval alacsonyabb számú – szívverést jegyeztek fel.
Mindamellett a futók esetében a pulzusszám valamivel alacsonyabb volt, mint az úszóké. Egyben azt is kimutatták, hogy a vizsgált sportolók szívének bal kamrája viszonylag nagy volt.
A kutatók azt fedezték fel, hogy a futók esetében a bal kamra hamarabb telt meg vérrel, majd azt nagyobb lendülettel lökte tovább, mint az úszók esetében. Elméletben ez azt jelzi, hogy a futók esetében a vér gyorsabban érkezik a szívbe, és gyorsabban is távozik onnan. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a futók szíve jobban teljesít, mint az úszóké – mondta Jamie Burr, a Guelph Egyetem professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője. Az úszók ugyanis vízszintes helyzetben vannak úszás közben, ami azt jelenti, hogy futókkal ellentétben a szívüknek nem kell a gravitációval megküzdeniük a vér áramoltatásában. A testhelyzet így úgymond a munka egy részét elvégzi az úszók számára, ami miatt a szív csak akkora mértékű munkát végez el, amennyire az úszásból adódóan szükség van.
