A gázlámpától az okoslámpákig – 125 éve alapították az ELMŰ-t

Hírek2018. aug 31.Növekedés.hu

125 évvel ezelőtt még ötórai munkabérbe került egy kilowattóra áram, ami most néhány percnyi munkabérből kifizethető. 125 éves az Elektromos Művek, a hazai áramszolgáltatás történetét pontokba szedtük a társaság alapításától a többszöri államosításon keresztül a német privatizációig.

A magánvállalatok korszaka (1893-1918)

  • Az 1867-es kiegyezést követően Magyarország gazdasági szerkezetében és az ipar fejlődésében erőteljes átalakulások mentek végbe.
  • 1893-ban a gáztársaság Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság (BÁV Rt.), a Ganz pedig Magyar Villamossági Részvénytársulat (MV Rt.) néven alapította meg leányvállalatait. 
  • Az áramszolgáltatás még az alapítás évében megindult.
  • A vállalatok a Duna mindkét partján kötelesek voltak a fogyasztókat ellátni, áraik pedig nem léphették túl a megszabott értéket, illetve csak föld alatti kábelt volt szabad alkalmazniuk.
  • Az egykori iratokból kitűnt, hogy a villamos közvilágítás költségei megdrágulnak. Ez arra késztette a fővárost, hogy saját, községi tulajdonú erőművet és villamos hálózatot létesítsen. A MV Rt., majd a BÁV Rt., illetve a Kelenföldi erőmű létesítésével így már három, egymástól eltérő és független rendszer látta el a fogyasztókat.

Az önálló vállalat korszaka (1918-1950)

  • 1918-tól a főváros tulajdonába kerültek a magánvállalatok. Ez az önálló vállalat korszaka, amely a II. világháborút követő államosításig tartott. Ezalatt a vállalat irányító szerve a Fővárosi Tanács volt. A trianoni békeszerződés következményei és a világgazdasági válság ellenére a vállalat sikeresen fejlődött.
  • Az Elektromos Művek fejlesztésének e kiemelkedő korszaka az áramtermelő és az elosztóberendezéseket jelentős mértékben gyarapította, gazdaságosabbá tette, és korszerű színvonalra emelte a fővárosi áramszolgáltatás biztonságát is.
  • A ma embere már aligha emlékszik arra, hogy 125 évvel ezelőtt dédapáink ötórai munkabérébe került egy kilowattóra, amelyet 25 évvel ezlőtt három percnyi, tehát századannyi munkabéréből fizethetett ki.
  • A villamosenergia-fogyasztás háború okozta mélypontját az 1919-es év jelentette.
  • 1924-ben a villamosenergia-fogyasztás több, mint kétszerese volt az akkorinak és a fogyasztók létszáma is több mint 60 százalékkal emelkedett.
  • Az első világháború után, 1920-ban 20 ezer lakóépület volt Budapesten és ennek alig több mint a felében, mintegy 58 százalékban volt csak villanyvilágítás.
  • A negyvenes évek elején már csaknem minden budapesti lakásban volt villamos világítás.
  • A budapesti harcok megszűnte után a vállalat azonnal hozzákezdett az újjáépítéshez. Ennek eredményeként, 1945 őszén, a főváros villamosenergia-fogyasztása már alig volt alacsonyabb, mint 1943 azonos hónapjaiban. Ekkor már gyakorlatilag minden fogyasztó az igénye szerint vételezhetett villamos energiát.
  • A vállalat 1918 és 1950 közötti időszakában a fogyasztás kilenc és félszeresére, a csúcsterhelés pedig több mint tízszeresére nőtt.

A közvetlen állami irányítás korszaka (1950-1966)

  • 1950-től a magyar gazdaságnak a történelem során még nem járt úton kellett keresnie a boldogulást. A szocialista tervgazdálkodás a korábbiaktól eltérő szemléletmódra kényszerítette a vállalatot, és szembe kellett néznie azzal, hogy a kínálati piacot energia- és teljesítményhiány váltja fel.
  • A korszakot közvetlen állami irányítás jellemezte, ami 1966-ig tartott, ezalatt a rohamos iparosítás szabta meg a villamosenergia-ipar feladatait.
  • Az 1950-es év sok tekintetben alapvető változást hozott a vállalat életében. A külső változások közül a leglényegesebb a vállalat államosítása volt. Az állami irányítás bevezetésével egyidejűleg a vállalat területe is megnőtt, és az áramszolgáltatási terület körülbelül tizenötszörösére növekedett.
  • A vállalat hivatalos elnevezése pedig ettől fogva Budapest Főváros Elektromos Művei lett.
  • A lerombolt ipar viszonylag gyorsabban helyreállt, mintsem a villamosenergia-ipar követni tudta volna.
  • A háztartások villamosenergia-fogyasztása az átlagosnál nagyobb mértékben, 1950 és 1966 között több mint hétszeresére növekedett.
  • Az ötvenes évek elején a forráshiány oly nagymértékűvé vált, hogy azt a hálózat egy részének naponta rendszeresen bekövetkező kikapcsolásával kellett ellensúlyozni
  • A korszakban az áramszolgáltatási terület növekedésével jelentősen bővült a szabadvezeték-hálózatról ellátott fogyasztók száma.
  • Viszonyítási alapként ebben az időben néhány élelmiszer ára a következő volt (a havi átlagbér 683 forint): egy kiló kenyér 1,50 forint, egy kiló burgonya 3,80 forint, egy pohár sör egy forint ötven fillérbe került. Akkoriban egy kilowattóra villamos energia ára körülbelül 0,7 kilogramm kenyér árának felelt meg.
  • Az Elektromos Művek (ELMŰ) hálózatának fejlődését lényegében a fogyasztott villamos energia és a villamos terhelés növekedése határozta meg. Az ipari és a lakossági fogyasztás növekedésének arányát pedig mindig a gazdasági és a szociális körülmények határozták meg.

A tröszti irányítás korszaka (1966-1991)

  • A negyedik korszak – változatlan politikai közegben – a vállalat szempontjából két fontos körülmény miatt különült el az előzőtől. A gazdasági életben reform bontogatta szárnyait, közvetlenül a vállalat irányításában pedig a Magyar Villamos Művek Tröszt megalakulása jelentette a lényeges változást.
  • A figyelmet főleg az energiaigények kielégítése, az üzemkészség fenntartása kötötte le. A fejlesztés a hazai adottságokat kihasználva csak mérsékelten folyt.
  • Csak a korszak vége felé sikerült ebben előrelépni és átfogó korszerűsítést alkalmazni (például elektronikus védelmek, korszerű kábelek, szabadvezetékek, számítógépek alkalmazása). Megjelentek a korszerű közvilágítási lámpák, javult a szerelési anyagok minősége. Mindezek az áramszolgáltatás ellátási színvonalának növekedéséhez vezettek. 

Privatizáció és tőzsdére lépés

A rendszerváltás után különálló vállalattá szervezték az ELMŰ-t részvénytársasági formában, majd 1996-ban a társaság többségi tulajdonát külföldi szakmai befektetőknek értékesítették. A német RWE és a szintén német Energie Baden-Würtenberg szerzett jelentős részesedést a társaságban, a részvényeket 1998-ban vezették a tőzsdére. Marie-Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatóságának elnöke a vállalat 125 éves évfordulóján sikeres folyamatnak nevezte a cég átalakulását hagyományos energiavállalatból korszerű szolgáltatóvá. Közölte, hogy a hálózatüzemeltetés és a kereskedelmi tevékenység mellett a társaság új szolgáltatásokat indít. Megnyitja optikai üvegszálas hálózatát az ügyfelek előtt, így távközlési infrastruktúraszolgáltatóként is megjelenik.